A magyar szabadságharc első ütközete 177 éve, 1848. szeptember 29-én zajlott le Pákozdnál, a magyar honvédhadsereg és a Jellasics horvát bán vezette császári csapatok között. A Habsburg-dinasztia iránt hűséges Jellasics hónapokkal azután indított hadjáratot Magyarország ellen, hogy ott megalakult a független magyar felelős kormány – írja az MTI.
A horvát bán mintegy 50 ezer fős serege a Dráván átkelve vonult Buda felé, napokig senki nem állt az útjába. A haditanács azonban végül úgy döntött, a magyar sereg nem folytatja tovább a visszavonulást, ha megtámadják őket, vállalják az ütközetet.
Jellasics szeptember 29-én indított támadást a több mint 17 ezer fős magyar sereg ellen, bízva erőfölényében. A császáriak ismételt rohamait azonban sorra visszaverték a honvédek és az önkéntes nemzetőrök. Jellasics fél 12 tájban indította a főerőit, mintegy 20 ezer katonát, de a támadás összeomlott a többnyire frissen kiképzett magyar egységek tüzében. A kudarc láttán a bán elrendelte a visszavonulást.
A pákozdi csata, a magyar szabadságharc első ütközete jelképpé vált, hiszen az új nemzeti honvédsereg sikeresen megvédte a fővárost és a forradalmat. A győzelemmel ugyanakkor a béke reménye végleg elveszett: megkezdődött a szabadságharc, amelyet a Habsburgoknak egy év után, orosz segítséggel sikerült eltiporniuk.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a magyar történelem és nemzettudat egyik legfontosabb eseménye. Lapunk ezért számos korábbi cikkében mutatta be csatáit és jelentős alakjait, amelyek közül néhány alább elérhető:
Halálos csapdába csalták a románok a magyar forradalom hősét
Főbe lőtte magát a magyar forradalom kiemelkedő politikusa
Véres csatában szabadították fel Vácot a magyarok
Jelképesen felakasztották a szabadságharc után a magyar miniszterelnököt
Comblövés végzett a magyar szabadságharc hősével
The post Így kezdődött a magyar szabadságharc first appeared on 24.hu.