Szeptember 28-án vasárnap parlamenti választásokat tartanak Európa egyik legszegényebb országában, az Ukrajna és Románia közé beékelődött Moldovában. Bár itthon talán a legtöbbször Moldováról az orosz beavatkozás miatt beszélünk, a kampányt nem csak geopolitikai témák dominálják. Kardinális kérdés az EU-hoz való viszony is, de a korrupció és az energiabiztonság legalább ilyen fontos témák. Reális az esélye annak, hogy a moldáv politikai paletta leginkább Európa-párti szereplője, a jelenlegi kormánypárt koalícióra kényszerül valamelyik nála kevésbé Európa-párti kihívóval. Ha viszont Moszkva-párti többség lesz az új parlamentben, az a Romániával és az Ukrajnával való kapcsolatokat is ingoványos talajra terelheti.
Moldova kicsi, szegény, de stratégiai jelentőségű ország Kelet-Európa peremén: Európa egyik legszegényebb állama, lakossága mindössze 2,5 millió fő körül mozog, mégis kulcsszereplővé vált az orosz–ukrán háború árnyékában. A történelmileg megosztott, román és orosz behatások között őrlődő Moldova egyszerre néz szembe súlyos gazdasági problémákkal, az elvándorlásból fakadó demográfiai válsággal és belső politikai megosztottsággal, mégis létfontosságú szerepet játszik Ukrajna támogatásában. 2022 februárja óta több mint 1,5 millió ukrán menekültet fogadott be, és jelenleg is több mint 100 000 ukránnak ad otthont. Emellett hozzájárul az ukrán gabona szállításához a Duna menti kikötőin keresztül, az így kialakított alternatív útvonalat biztosításával enyhíti a nyomást az orosz blokádokkal akadályozott fekete-tengeri szállítási útvonalakon. Pont emiatt az ország európai uniós közeledését és esetleges belpolitikai irányváltásait, turbulenciáit nemcsak Moldova jövője, hanem a régió stabilitása szempontjából is érdemes figyelni.
Gyengülő nyugatbarát kormánypárt
Jelenleg mind a moldovai parlamentet, mind az elnöki hivatalt egyetlen nyugatbarát politikai erő, a Cselekvés és Szolidaritás Pártja (románul Partidul Acțiune și Solidaritate, PAS) tartja ellenőrzése alatt, amely természetesen most is arra törekszik, hogy megőrizze parlamenti többségét. A PAS 101-ből 63 mandátummal abszolút többséggel rendelkezik a parlamentben, a vasárnapi parlamenti választásokon azonban valószínűtlen, hogy bármelyik párt többséget szerezzen. Ha egyik erőnek sem sikerül önálló többséget elérnie, akkor döcögősnek ígérkező koalíciós tárgyalásokra lesz szükség a kormányalakításhoz, ami alapvetően a moldovai belpolitikától nem idegen, de egyáltalán nem lefutott, ki-kivel lenne hajlandó koalícióra lépni.
2024-ben a moldovai GDP mindössze 0,1 százalékkal nőtt, miközben Kisinyovban rekordszintre emelkedtek az ingatlanárak, és egyre több luxusautó és elektromos jármű jelent meg az utakon. Ahogy az lenni szokott, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek fokozták a feszültségeket, különösen vidéken. A mindebből fakadó gazdasági és társadalmi terhek a PAS-t arra késztették, hogy saját politikai üzenetét még inkább az EU-integráció köré építse, pont úgy, ahogy azt Maia Sandu tavalyi elnökválasztási kampányában végső soron sikeresen tette. A kormánypárti mozgósítás kulcseszköze azonban az orosz hibrid fenyegetés, Moszkva menetrendszerűen beavatkozott a tavalyi elnökválasztási kampányba, és nincs semmi oka arra, hogy idén ne tegye ugyanezt. Az „oroszbarát” címkét ugyanakkor egyre inkább politikai fegyverként használják a moldáv belpolitikában: nemcsak a hírhedt, Moszkvában élő oligarcha, Ilan Șor embereire és Igor Dodon volt elnök szocialista pártjára ragasztják, hanem újabban más ellenzéki erőkre is, köztük a feltörekvő Alternativa blokkra (róluk később még lesz szó).
Sokan indulnak, és sokan nem fognak bejutni a parlamentbe
Mostanáig rekordot jelentő 23 jelölt regisztráltatta magát a moldovai Központi Választási Bizottságnál pártként, pártszövetségként, vagy független indulóként. Nekik egyébként kategóriától függően eltérő belépési küszöböt kell elérniük: a pártoknak 5, a pártszövetségeknek 7, a független indulóknak pedig a szavazatok 2 százalékát kell megszerezniük. A közvéleménykutatók mérései eltérnek, de abban viszonylagos egyetértés van, hogy a legreálisabb forgatókönyv szerint négy párt (vagy pártszövetség) juthat be a parlamentbe. A közvéleménykutatók óvatossága abból is fakad, hogy a múlt őszi elnökválasztás – és az azzal egybekötött népszavazás – eredményét mindenki benézte, pollok és valóság között meglehetősen nagy szakadék tátongott, nyilván még egyszer senki nem akar ekkora pofonba beleszaladni.
A jelenlegi kormányt és Maia Sandu elnököt is „adó” PAS 25 százalék körüli eredményre számíthat, a többiek valahol 6-20 százalékot kaphatnak. Igaz, a szavazók 20 százaléka még a bizonytalanok táborát erősíti, így minden is változhat.
Koalícióra kényszerülhet a legEUpártibb párt
Annak ellenére, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások 2024 nyarán hivatalosan is megindultak, júliusban megtartották az első EU-Moldova csúcstalálkozót, az EU tagság pedig továbbra is széleskörű támogatottságnak örvend, a nyugati integrációt legerőteljesebben támogató PAS szinte teljesen biztos, hogy jóval kevesebb szavazatot fog szerezni, mint négy évvel ezelőtt. Egy augusztusi felmérés azt jósolta, hogy a 2021-es 52,5%-hoz képest 25,8%-ot kaphat. A támogatottság csökkenését sokan a párt ígéreteinek be nem tartásának tudják be: a PAS egyik fontos választási ígérete volt a korrupció elleni fellépés, a közszféra hatékonnyá tétele, és a gazdasági helyzet javítása, de a kritikusok szerint kevés látható eredményt tudtak elérni, ez pedig a szavazatok számában is vissza fog köszönni.
Az 5 százalékos bejutási küszöb fölé mért pártok/pártszövetségek közül egyébként csak a PAS az EU-csatlakozás egyértelmű támogatója, így reális esélye van annak, hogy koalícióra kényszerül az eltérő mértékben oroszpárti, és/vagy az európai úttól nagyobb távolságtartást preferáló pártokkal.
Mindezidáig a PAS dominálta az EU-párti politikai teret Moldovában, és erre maga a PAS is próbál ráerősíteni: a párt viszonylag sikeresen erősítette azt a narratívát, miszerint ők az egyetlen legitim EU-párti erő Moldovában, a parlamenti választást pedig az európai út vs. visszafordulás közti választássá egyszerűsítették le. Ráadásul Moldovában az EU is ráerősít erre a kizárólagosságra. A francia elnök, német kancellár és a lengyel miniszterelnök közös augusztusi látogatása Moldovába – ahol a PAS által támogatott Maia Sandu elnök fogadta őket – végső soron szintén leginkább a PAS-t erősíti.
De a mérések alapján a nemrégiben megalapított, szintén viszonylag EU-párti, de a PAS által – egyébként megcáfolhatalan bizonyíték nélkül – oroszbarátnak bélyegzett Alternatív Blokk is be fog jutni a parlamentbe. Ennek az új politikai formációnak a húzónevei közé tartozik Ion Ceban kisinyovi polgármester, Alexandr Stoianoglo (vesztes) 2024-es elnökjelölt, Ion Chicu volt miniszterelnök és Mark Tkaciuk, a 2001-2009 közti kommunista elnök, Vladimir Voronin kabinetfőnöke. Bár az Alternatív Blokk aktívan kampányol vidéken, nem rendelkezik sem megfelelő pénzügyi, sem szervezeti háttérrel. A kormányzó PAS-szal ellentétben nem támaszkodhat a Nyugat által finanszírozott civil társadalom meglévő infrastruktúrájára sem, amely Moldovában egyre inkább a kormányzati kapacitások kiterjesztéseként működik. A politikailag inkább inkább szociális és jóléti témákban határozzák meg magukat, mint geopolitikai kérdésekben, ahol a középutat próbálják hangsúlyozni: miközben támogatják az EU-integráció folytatását, szorgalmazzák az orosz gázhoz való hozzáférés helyreállítását is. És bár ez az álláspont széles körben pragmatikus válasznak számít a magas energiaárakra, a gáz hagyományosan Oroszország egyik fő befolyásolási eszköze Moldovában, a szerveződés pedig teli van a korábbi kommunista párthoz ködődő figurákkal, a PAS-os oroszbarátos vádaknak is ez talán a legerősebb bizonyítéka.
Az Alternatíva Blokknál a mostani mérések szerint nagyobb kihívója lehet a kormánypártnak a kommunistáktól a szocialistákon át a Moldova Szíve és Moldova Jövője pártokat felölelő, ténylegesen oroszbarát Patrióta Blokk, akiket a korábbi elnök Igor Dodon vezet. Népszerűségük nincs is olyan sokkal lemaradva a kormánypárttól, és nem tudni, hogy hogyan hat majd az eredményekre, hogy pár nappal a szavazás előtt a blokk két tagját is kizárták, illegális külföldi finanszírozás vádja miatt.