2025. II. negyedévben a háztartási hitelek állománya összességében tovább nőtt, a késedelmes ügyletek aránya csökkent, ugyanakkor a frissen bevezetett munkáshitelek komoly problémákat mutatnak. Bár a konstrukció még csak az év elején indult, már több száz adós került 30 napon túli késedelembe – írja az MNB friss jelentése alapján készült összefoglalójában a Bank360. A portál megjegyzi: a munkáshitelek rövid időn belül megugró aránya a késedelmes állományon belül azt sejteti, hogy a konstrukció sérülékeny ügyfélkört vonz, így a gyors felfutás mellett gyorsan a törlesztési nehézségek válhatnak a legfőbb problémává.
Az idén januártól elérhető munkáshitel állománya az I. negyedév végi 58 milliárd forintról június végére 105 milliárd forintra emelkedett. A rövid ideje létező konstrukció keretein belül még nem volt lehetőség túlságosan hosszadalmas késedelembe esni – az I. negyedév végén még csak a 31-90 napon belüli kategóriában találhattunk ügyleteket, melyek összértéke mindössze 24 millió forint volt. Ezzel szemben a II. negyedévben már közel 2,7 milliárd forintnyi munkáshitel volt 30 napon túli, de 90 napon belüli késedelemben, ami a teljes állomány 2,6 százaléka.
További 87 millió forint pedig már 90 napon túli késedelembe esett. A jegybank által havonta publikált adatok alapján tudható, hogy a felvett munkáshitelek átlagos hitelösszege 3,9 millió forint körül alakult. Amennyiben ezt a számot vesszük alapul, úgy nagyjából 688 adós kerülhetett bajba a II. negyedév során. Az I. negyedév során megkötött 27 637 szerződésnek ez a 2,5 százalékát teszi ki.
Hasítanak a lakáshitelek
A 2025-ös év II. negyedévében a lakosság körében változatlanul a piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek állománya képviseltette magát a legnagyobb részaránnyal, sőt, az I. negyedév végéhez képest a szóban forgó hitelek aránya némileg emelkedett is a teljes állományon belül. A tárgynegyedév új folyósításain belül a piaci lakáshitelek részaránya 33,4 százalék volt, ami 0,5 százalékpontos emelkedést jelent az I. negyedévben regisztrált részarányhoz képest. Második helyen változatlanul a forint alapú személyi hitelek álltak, amelyek részaránya 28,5 százalék volt a tárgynegyedévi folyósításokon belül. A dobogó harmadik helyén a babaváró és munkáshitelekkel együtt számolt áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek kategóriája végzett (12,8 százalék), amit a folyószámlahitelek (9,6 százalék) követtek a sorban. A támogatott forint lakáshitelek részaránya 8,7 százalék volt a tárgynegyedévi teljes folyósításon belül.
A vizsgált időszakban összesen 586 milliárd forintnyi tőketörlesztés történt – ennek 32,9 százalékát a személyi hitelek visszafizetése tette ki. A tárgynegyedévi tőketörlesztésen belül a piaci lakáshitelek aránya 27,7 százalék volt, a folyószámlahiteleké 12,4 százalék, az áruvásárlási és egyéb hiteleké pedig 11 százalék.
A tárgynegyedévi 586 milliárd forint tőketörlesztésből 272 milliárd forint volt előtörlesztés (46,3 százalék).
Tovább csökkent a nem törlesztő hitelek aránya
Június végén közel 132 milliárd forintnyi hitel volt 90 napon túli késedelemben, ami a teljes állomány 1,1 százalékát tette ki. Ez minimális, 0,1 százalékpontos csökkenést jelent a megelőző negyedévhez viszonyítva. Ugyanakkor ezen a téren jelentős eltérések mutatkoznak az egyes hiteltípusok között, például a gépjárműhitelek esetében az állomány 2,2 százaléka, a személyi hitelek esetében pedig a 3 százaléka volt 90 napon túli késedelemben.
Az átstrukturált hitelek összege tovább csökkent – a 2024 végén még 264 milliárd forintot kitevő állomány 2025. I. negyedévben 194 milliárdra, majd a II. negyedévben 180 milliárd forintra csökkent. Az átstrukturált hitelek teljes állományon belüli aránya így 1,7 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Ugyanezen időszakban az átstrukturált hiteleken belül a 90 napon túl késedelmes állomány aránya az I. negyedévi 14,9 százalékról 14,4 százalékra csökkent.
Ez a csökkenés nem különösebben jelentős, a portál ugyanakkor megjegyzi, hogy az I. negyedévben még 3,1 százalékponttal emelkedett ezen hitelállomány részaránya az azt megelőző negyedévhez képest. Igaz, az akkori emelkedést jelentős részben az okozta, hogy a teljes átstrukturált hitelállomány összege jelentősen csökkent, így az állományon belül megnőtt az összegszerűen egyébként ugyancsak csökkenő késedelmes ügyletek aránya.
Enyhén nőtt a babaváró állomány
Június végén 2 342 milliárd forintot tett ki a babaváró hitelek állománya, ami 0,6 százalékos emelkedést jelent a március végi 2 329 milliárd forinthoz képest. Ennél a konstrukciónál mindössze 0,5 százalékot tett ki a 90 napon túl késedelmes állomány részaránya, ami lényegében megegyezik a korábbi negyedévekben mért adatokkal. Az átstrukturált hitelek részaránya sem változott érdemben – akárcsak az I. negyedévben, úgy a II. negyedévben is 0,2 százalék volt ez az érték.
Az MNB május végén megjelent Pénzügyi stabilitási jelentése szerint ugyanis körülbelül 32 ezerre tehető azon adósok száma, akiknél a vállalás ellenére még nem született gyerek. Amennyiben ezt a számot elfogadjuk, úgy a bajban lévő babaváró hitelszerződések aránya 22 százalék körüli lehet.
The post Munkáshitel: már fél év után több százaknak tartozása van, összesen 2,7 milliárd forint értékben first appeared on 24.hu.