Nem túlzás azt mondani, hogy mindenidők egyik legklasszikusabb és legmegrázóbb dokumentumfilmjét mutatja be a Jeti Mozi vasárnap: érkezik a ’87-ben publikált Szépleányok Hartai László és Dér András rendezésében.
A film úgy indult, hogy a negyven évnyi szünet után a szocializmus utolsó évtizedében megrendezett, nagy szenzációt és figyelmet keltő első magyar szépségkirálynő-választás krónikája lesz. Ám a sors közbeszólt: Molnár Csilla Andrea, az első magyar szépségkirálynő, a fonyódi gimnazista, öngyilkos lett. Egy lány, akinek minden megadatott, akit a sors kegyeibe vett, eldobta magától az életet. Az ország értetlenül és döbbenten kérdezte: miért? Hartai László és Dér András viszont dokumentumfilmjében rendkívül közel kerül a válaszhoz, de azt biztosan meg lehet tudni belőle, hogy az úgynevezett „biznisz” hogyan befolyásolta az egész verseny alakulását és utána hogyan használta ki és tette tönkre a fiatal lányokat. Hartai László és Dér András pedig sikertörténet helyett kis magyar tragédiát forgatott.
A dokumentumfilm kora senkit ne ijesszen meg, nem csak azért, mert fiatalos, lendületes vágásai ma is könnyen lekötik a néző figyelmét, hanem mert olyan interjúk vannak benne, amelyek ma elképzelhetetlenek lennének egy hasonló helyzetben.
A Szépleányok című dokumentumfilm számos rangos hazai és nemzetközi elismerésben részesült. 1987-ben elnyerte a XIX. Magyar Filmszemle szakmai zsűrijének rendezői díját, ugyanebben az évben pedig a mannheimi filmfesztiválon megkapta a nemzetközi filmkritikusok (FIPRESCI) díját. 1988-ban a Magyar Film- és Tévékritikusok Díját (MFTK-díj) is elnyerte, majd ugyanabban az évben a lengyelországi Koszalin fesztiválján a fődíjat is a filmnek ítélték.
A rendezőkről
Hartai László Balázs Béla díjas filmrendező-operatőr, a Magyar Mozgókép és Médiaoktatási Egyesület elnöke. 1984-ben végzett a Filmművészeti Egyetemen. Elsősorban hosszú dokumentumfilmeket, portréfilmeket és rövidjátékfilmeket készített. Széplányok c. filmjét (1987) – amely a létező szocializmus felbomlásával foglalkozik egy szépségverseny ürügyén -, több országban bemutatták és számos díjjal tüntették ki Mannheimtől Kairóig. Később filmet készített a pápa első magyarországi látogatásának kapcsán a hitről, mint sajátos divatról (1993) és a budapesti mozik fájdalmas felszámolásáról (4,6,8). Munkatársaival Muhi Klárával és Muhi Andrással megalapította az Inforg Stúdiót, ott készített filmet egy újságszerkesztőség sajátos munkájáról (A hír nyomában) és Ember Judit korai filmjeinek főszereplőjéről (Nórifilm) és az egyik legsikeresebb lombikprogram vezetőjéről, Dévai doktorról és csapatáról (A lombik és a hal).
A budapesti bölcsészettudományi egyetem filmtudományi szakának alapító tanára, mozgókép és médiaoktatási szakértő, kutatások és fejlesztési programok vezetője, tantervíró. Számos tankönyv és módszertani anyag szerzője (Jancsó CD, Filmoktatás Herskó Jánossal). Az érettségi és a tantárgyi tanulmányi versenybizottságok vezetője. A filmszakos hallgatóknak kreatív filmkészítési gyakorlatokat, a médiatanárok számára szervezett felnőttképzési kurzusokon módszertani, médiaelméleti előadásokat, illetve 15 éven át nyári filmkészítési workshopokat tartott Cereden Ferenczi Gáborral és Pálos Györggyel. A nemzetközi konferenciákon 1993-tól képviseli a magyar film és médiaoktatást, az utóbbi években az újmédia-használat oktatási összefüggéseivel foglalkozik.
Dér András forgatókönyvíró, film- és színházrendező, operatőr 1954-ben született Budapesten. A Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd fényképész szakiskolát végzett, később a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett operatőri (1984) és filmrendezői (1998) diplomát. Pályáját rendezőasszisztensként kezdte, majd a Balázs Béla Stúdió vezetőségi tagjaként folytatta. Készített játék- és dokumentumfilmeket, ifjúsági és kulturális műsorokat a Magyar Televízió és a Duna TV számára, emellett dolgozott francia, angol és ausztrál produkciókban is. Filmjei közül kiemelkedik a Hartai Lászlóval közösen készített Szépleányok (1987). Kisjátékfilmje, a Szibériai nyár (1990) többek közt Londonban, Huy-ban és Clermont-Ferrand-ban kapott elismeréseket. Dokumentumfilmjei – például a Parasztrondó, A hét főbűn, vagy az Alámerülés és kibekkelés – rendre díjazott alkotások lettek. Forgatókönyvíróként is aktív, számos tévé- és játékfilm írója. Színházi rendezőként 1992 óta dolgozik az ország több jelentős társulatánál, legnagyobb sikerét a Hangyaboly című előadással érte el (2013, Kecskemét), amelyet az év legjobb vidéki színházi produkciójának választottak. Oktatóként több mint két évtizedet töltött a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció és Médiatudományi Intézetében, valamint tanított a Kaposvári Egyetemen is. 1999-ben Balázs Béla-díjjal, 2002-ben Ezüst Toll díjjal tüntették ki. Színházi, filmes és írói munkássága mellett fotóművészként is aktív: kiállításai többek között a Műcsarnokban, Szentendrén és Pozsonyban voltak láthatók.
Azzal a céllal indítottuk el a 444 aloldalát, a Jeti Mozit a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesületével (MADOKE) karöltve, hogy megjelenési felületet biztosítsunk olyan magyar dokumentumfilmeknek, amelyek néhány évvel a megjelenés után általában a fiókban végzik. Ezek legtöbbször díjnyertes, nagy sikerű dokumentumfilmek, de nehezen fellelhetők, miután lekerültek a mozivásznakról. A filmek nemcsak a Jeti Moziba, a 444 Youtube csatornájára is felkerülnek, ott elérhetők is maradnak.