Péntek este jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, mely az Antifa mozgalmat terrorista szervezetnek minősíti. A rendelet erőszakos cselekmények elkövetésével indokolja, miért terroristák az antifák és tartalmazza azt is, hogy mivel lehet szankcionálni, ha valakit terroristának minősítenek.
A fő indoklás, hogy az „»Antifa« ideológiához köthető személyek, csoportok, illetve szervezetek nemzetközi viszonylatban számos erőszakos cselekményt hajtottak végre az elmúlt években”. A rendelet felsorol pár, Nyugat-Európában elkövetett, antifáknak tulajdonított erőszakos cselekményt. Kiemeli a 2023-as budapesti becsület napjához kapcsolódó támadásokat, és több, Magyarországhoz köthető külföldön lévő intézmény ellen elkövetett incidenst. Például azt, amikor az Ilaria Salis mellett tüntető aktivisták elfoglalták egy időre a velencei magyar konzulátust.
A rendelettel létrejön a „terrorizmus elleni nemzeti lista”, melyre olyan szervezetek és személyek kerülhetnek fel, melyekre illik a vonatkozó EU-s rendelet. A listán egyelőre két szervezet szerepel: az „Antifa” csoportosulás és a Hammerbande / Antifa Ost.
A terroristává minősítés csoportok, szervezetek esetében a következőképpen néz ki: a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy a Nemzeti Információs Központ jelezheti a terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter vagy az igazságügyért felelős miniszternek, ha valakit terroristának tartanak. Ekkor az illetékes miniszter lefolytathat egy vizsgálatot annak megállapítására, hogy valóban terrorszervezetről van-e szó, de ez a vizsgálat nem kötelező. A lista módosításáról a kormány dönt.
Személyek esetében az illetékes miniszter hozhat határozatot, szintén a fent említett szervek jelzései alapján. Olyan emberek kerülhetnek fel a terrorizmus elleni listára, akik a már listán szereplő „szervezet tevékenységével összefüggésbe hozható, és akivel szemben felmerül terrorcselekmény elkövetésének kockázata”, vagy listázott szervezettől függetlenül „vélhetően terrorcselekmény megvalósítására készül”. Itt sem kötelező a miniszternek külön vizsgálatot lefolytatni, elegendő lehet a szervektől (rendőrség, NAV, nemzetbiztonság) kapott információ. Ezen döntés ellen lehet fellebbezni, és a miniszter évente felülvizsgálja, hogy indokolt-e valakit a listán tartani.
Ha egy személy vagy egy szervezet felkerül a listára, annak számláit befagyaszthatják, illetve korlátozhatják a pénzmozgását. A személyeket ki lehet tiltani Magyarországról.