A kormány és a Fidesz által beígért példátlan, eddig soha nem látott megtorlás ellenére többen továbbra is mernek beszélni a Szőlő utcai történetről, a gyerekvédelemről. A WMN-nek Herczog Mária szociológus azt mondja: a mostani, sokkoló botrányoknál számára megrendítőbb, hogy az alapellátás mennyire nem működik, hogy hagyják szétesni a rendszert.
Azt gondolom, hogy az, ami ezekkel a botrányokkal kicsúcsosodik, az már a történet vége, amit megelőz egy sor olyan történés, amire figyelni kellene, és idejében lépni. (…) Én is úgy látom, ahogy sok kollegám, hogy az egész rendszer az összeomlás határára jutott. És azt is gondolom, hogy miután politikailag nem sikertörténet általában a gyerekvédelem, ezért is hagyták, hogy tönkremenjen.
A gyermekvédelem egyik legismertebb kutatója szerint szerint nem magyar sajátosság, hogy az állami gondoskodásba került gyerekek védtelenségét sokan kihasználják.
A rendszerabúzus lényege, hogy az a rendszer, amelynek az volna a feladata, hogy védje a gyereket jogi, szakmai és minden egyéb eszközzel, elbukik, ha más érdekek erősebbek.
Herczog Mária nem tartja szerencsésnek a közéletben elterjedt „pedofíliázást”, mert bár a kormány gyermekvédelminek nevezett törvénye is összemossa a dolgokat, nyilvánvaló, hogy az elkövetők nagy részének semmi köze a pedofíliához, a homoszexualitáshoz, egyszerűen
elvetemült, gátlástalan emberek, akik lehetnek heteroszexuálisak vagy homoszexuálisok.
Szerinte a rendszert nem a kormány saját embereinek, hanem független szakértőknek kellene felülvizsgálniük. Az alapján le lehetne vonni a szakpolitikai következtetéseket, képzési követelményeket lehetne megfogalmazni, protokollokat készíteni.
De nálunk sosincsenek következmények, illetve azok nem az igazi megoldást szolgálják, hanem a hárítást és a felelősség, a számonkérhetőség elhárítását.
A szociológus tragikusnak nevezi, hogy a döntéshozókat nem érdeklik a kutatások, elemzések, amelyek alapján szakpolitikát, stratégiát dolgozhatnának kim nert nem a tények számítanak, hanem az érzelmi, politikai megfontolások.
Így volt ez Bicske után is, és most, a Szőlő utcai ügy esetében még inkább.
A szakember szerint kollégái félnek, mert aki beszél, azt előbb-utóbb feljelentik, meghurcolják.
Egyelőre rejtély marad, ki Zsolti bácsi
Molnár László, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatok (Tegyesz) volt fővárosi vezetője a Népszava Törésvonal című műsorában ennek dacára felidézett több olyan korábbi esetet, amikor a hatóságokhoz fordultak Juhász Péter Pál gyanús ügyei miatt. Szerinte azokat rendre elutasították, bűncselekmény hiányára hivatkozva.
A szakember úgy vélte: stricik megjelenése leginkább ott volt jellemző, ahol lánygondozottak éltek. Lesötétített üvegű autókból figyelték, mikor jön ki valaki, és gyakran a lányok közül is akadt beszervezett, aki bent átadta az információt, a pénzt. A lányokat így próbálták „piacra vinni”.
Molnár László szerint nem kizárt, hogy ez megrendelésre történt. Juhász Péter Pál esetében is felvetődött a gyanú. A szakember kevés esélyt lát arra, hogy valaha kiderüljön, ki lehet Zsolti bácsi, mert nagyon erős politikai érdekek kapcsolódnak az ügyhöz. A Népszava kérdésére – némi habozás után – a Tegyesz volt vezetője nem zárta ki, hogy a Szőlő utcai igazgató kevésbé súlyos büntetést kaphat, mert a kezében tart egy vagy több politikust, aki az igazságszolgáltatásra is tud hatni.
Durva folytatás lenne, de előfordult már, hogy valaki hirtelen meghalt. Ez ebben az esetben mondhatni ráutaló magatartást jelentene
– tette hozzá.
Török Gábor elemző a Törökülés – a 24 Extra Csúcs-csomagjára előfizetőknek elérhető – műsorában a Szőlő utcai botrány politikai hatásairól azt mondta: a Fidesz számára az ügy – a konkrét eset részleteitől függetlenül, főképp a kegyelmi ügy ismeretében – megnyerhetetlen, ezért arról el kellene terelniük a figyelmet. A Szőlő utcai javítóintézet ügyéről írt cikkeink itt olvashatóak el.
The post Herczog Mária: A Szőlő utca csak a jéghegy csúcsa first appeared on 24.hu.