A National Geographic csatorna szeptember 18-án indult, Európa mérnöki csodái című dokumentumsorozatában kontinensünk legjelentősebb épületeinek titkaiban nyerhetnek bepillantást a nézők. A második epizód szeptember 25-én, csütörtökön 21:00-tól látható a csatornán, ismétlés vasárnap és jövő szerdán.
A sorozat kapcsán a NatGeo Zubreczki Dávid szakíró segítségével olyan öt különleges mérnöki megoldást válogatott össze, amelyek a magyar történelemhez kapcsolódnak.
Orbán mester ágyúja
A török háborúk magyar mérnöki megoldásai kapcsán a többség alighanem Bornemissza Gergelyre és ötletes bombáira asszociál, a híres vitéz még az Egri csillagokban is szerepet kap. Csakhogy az erdélyi származású, a Hunyadi című sorozatban is megelevenedő, Mészáros Máté által alakított Orbán (esetleg Urbán) mester szintén komoly sikereket ért el – igaz, az oszmánokat segítve.
Orbán 1453-ban, II. Mehmed szolgálatában megalkotta a világ egyik legnagyobb ágyúját: a becslések szerint több mint 8 méter hosszú, 19 tonnás ágyút Bazilikának hívták,
A fegyvert három nap alatt építették fel, majd több tucat ökör és több száz ember vontatta az ostrom helyszínére. Az ágyúval több mint 1,5 kilométerről is lehetett lőni a falakat féltonnásnál is nehezebb kőgolyókkal.
Mivel nagyon lassan hűlt ki, naponta csak hétszer lehetett elsütni. A Bazilika nem élte túl az ostromot: egyes beszámolók szerint csak hat hétig tudták használni, azután felrobbant, egyes elméletek alapján magával Orbánnal is végzett. A legendás fegyver maradványaiból egy jóval kisebb ágyút öntöttek a régi mintájára.
Szulejmán hídja
Miután a törökök elfoglalták Magyarország jelentős részét, gondoskodniuk kellett Buda és Konstantinápoly összeköttetését. A legnagyobb kihívást a Dráva okozta a szélesen elterülő mocsárvidék miatt.
Szulejmán szultán egy 7–8 kilométer hosszú fahidat építtetett, amely a mai horvátországi Eszéktől egészen Dárdáig ért. Az elbeszélések szerint 20 ezer embert fogtak munkára a környékbeli magyar falvakból.
A struktúrán két szekér is elférhetett egymás mellett, szélein pedig sövénykerítés választotta le a gyalogosoknak kialakított sávot. A Dráva felett nem cölöpök, hanem hajók tartották a hidat, ezeket éjszaka a két parthoz kötötték, vagyis éppúgy szétnyitható volt, mint évszázadokkal később a londoni Tower Bridge – amelynek titkairól a NatGeo dokumentumsorozata a második epizódban számol be.
A világ nyolcadik csodájaként emlegetett óriáshidat végül Zrínyi Miklós csapatai pusztították el 1664 januárjában. Az építmény annyira híres volt, hogy a sikeres gerillaakció híre egész Európát bejárta. Maradványaira 2008-ban bukkantak a dárdai Esterházy-kastély melletti tavakban.
Közkincs Az eszéki híd felégetése.
Európa legnagyobb zsinagógája
A budapesti Dohány utcai zsinagóga egész Európa legnagyobb zsinagógája:
Persze a templomok magasságához képest ez nem sok, a barcelonai Sagrada Família például 172 méter lesz, ha a munkálatok befejeződnek – amelynek titkait a sorozat első részében mutatták be.
A Dohány utcai zsinagóga a német születésű Ludwig Förster tervei alapján épült fel 1859-ben, aki Salamon jeruzsálemi templomát tekintette mintának, ezért alkalmazott többféle követ, téglát és keleties ornamentikát. A belső terek gazdag díszítése a Vigadót tervező Feszl Frigyes alkotása, a kőművesmunkákat Hild József vállalkozása végezte, míg a téglákat a Lechner család kőbányai gyárában készítették. A méretében és díszítettségében is egyedülálló építmény évtizedekre meghatározta a magyarországi zsinagógaépítészetet.
A rekorder pesti metró
Biztosan sokan tudják, hogy Pesten adták át a kontinens első földalattiját, amely Európa második legrégebbi metrója a londoni után.
A metró mindössze 20 hónap alatt épült ki, ráadásul nem lépték túl a tervezett költségvetést sem. A földalatti eleve elektromos meghajtásúnak épült, ezzel nemcsak Európában, de az egész világon megelőzött minden más várost.
Közkincs A Millenniumi Földalatti vasút egykori felszíni szakasza a Hősök terénél.
Az állomások eredeti szépségét máig sikerült megőrizni a lenyűgöző csempeburkolattal, az öntöttvas oszlopokkal és a vágányokat elválasztó kerítésekkel. A fejlesztést levezénylő közlekedési szakember, Balázs Mór nemesi címet kapott a projektért a királytól, címerébe egy alagútba befutó sínpár került a villamosságot szimbolizáló villámokkal, amely a világon egyedülálló.
A torony, amely kétszer lett rekorder
Amikor 1933-ban felállították a lakihegyi adótornyot, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában ez volt a legmagasabb ember alkotta szerkezet. Az amerikai terveket nem volt könnyű a helyi viszonyokhoz igazítani, hiszen a 314 méter magas vázat a Csepel-sziget homokos talaján kellett felállítani.
Az egész szerkezet két, már-már ijesztően kicsi (9 centiméter átmérőjű), egymással szembe fordított porcelán elemen, valamint az azokhoz rögzített acélfélgömbökön nyugszik. 1944-ben a visszavonuló német csapatok robbantása miatt a torony ledőlt, de két évvel később újra felállították, és egészen 1977-ig működött. 1985 óta ipari műemlék.
De hogyan lett kétszeres rekorder? 1939-ben egy még magasabb adótornyot emeltek a németországi Herzbergben, amelyet a szovjet csapatok bontottak le 1946-ban. Mivel akkor már újra állt a lakihegyi adótorony Szigetszentmiklóson,
Érdekes párhuzam, hogy az 1935-ben megépített gliwicei adótorony még ma is áll Lengyelországban, pedig jóval múlékonyabb anyagból készült. 111 méterével máig ez Európa legmagasabb faépítménye, éppen ezért a sorozatban is helyet kapott a Lengyelországról szóló epizódban.
The post Magyar ágyúval lőtték Konstantinápoly falait first appeared on 24.hu.