Pletser Tamás első példaként a szerb NIS esetét említi. A Gazprom és a Gazpromneft többségi tulajdonában levő kőolajipari cég már január óta szankciós fenyegetettség alatt él, a szerb kormány havonta kéri az amerikai adminisztrációt, hogy halasszák el a szankciókat. A helyzet állandó károkat okoz a vállalatnak, hisz a partnerek az amerikai szankciós kockázat miatt kerülik a NIS-sel való gazdasági kapcsolatot – olvasható a hírlevélben.
A pénteki nap eseménye volt, hogy a Gazprom a kezében lévő 11,3%-nyi NIS részvényt egy Szentpétervárra bejegyzett befektetési cég, az úgynevezett Intelligence kezébe adta ingyen, ezzel segítve a NIS-t a soron következő szankció elkerülésében. Ezzel azonban valószínűleg nem fog elmúlni a nyomásgyakorlás, mivel a Gazprom leányvállalata, a Gazpromneft a részvények 45%-át birtokolja a NIS-ben, és a Gazprom irányítása fennmaradt a társaságon.
Viszont az tisztán látszik, hogy az amerikai nyomás nő, ami miatt az oroszok is próbálnak trükközni. Azt gondolom, hogy a végső megoldás a cég államosítása lehet, még akkor is, ha az oroszok hallani sem akarnak a NIS eladásáról
– értékelt az elemző.
Ráerősíthetnek az EU-szankciókra
Magyarországot és Szlovákiát, a MOL-t és az MVM csoportot viszont közvetlenül is érintheti az EU terve – nyilván némi amerikai nyomásra – hogy az EU kereskedelmi megállapodások révén segítse az orosz energiahordozóktól való eltávolodást. Ehhez a döntéshez nem kell teljes egység, elég a tagállamok kétharmadának támogatása. Ez lényegében vámok bevezetését jelenheti a vezetékes orosz olaj és gáz ellen, ami gyakorlatilag versenyképtelenné teszi az orosz energiahordozókat a régióban.
A megmentő a szerb, a magyar és a szlovák esetben is az Egyesült Államok lehet.
A NIS államosítása ellen leginkább a gázeladások megvonásával léphet Oroszország, na de ha tud Szerbia hasonló feltételekkel vagy akár olcsóbban LNG-t behozni, akkor ez a fenyegetés csökkenhet. Kőolajból szintén lehet amerikai terméket hozni Közép-Kelet Európába, bár itt nincs többlete az USA-nak, mint földgázban.
Az USA kihasználja, hogy a világ pénzügyi rendszere dolláralapú, az EU pedig követi az amerikai politikát. A kérdés, hogy mikor történik meg az elfordulás az oroszoktól a három ország esetében. Az gondolom, hogy ez csak idő kérdése, ugyanis a Trump-kormányzat láthatóan nem tud kiegyezni Putyinékkal, és nem tudják lezárni az ukrán-orosz konfliktust további nyomásgyakorlás nélkül – írta Pletser Tamás.
The post Pletser Tamás: Trumpék hadat üzentek az orosz energiahordozóknak Európában first appeared on 24.hu.