Ahogyan az öltözködés divatja, úgy a wellness trendek is folyamatosan változnak éppen annak megfelelően, hogy mire van szüksége az embereknek. Láttunk már quiet quittinget a Covid után, feltérképeztük a hot girl walkingot, de még saját magunkkal is randiztunk, mert az aktuális irányzat ezt diktálták a testi-lelki jólétünk érdekében. Most azonban egy újabb trend ütötte fel a fejét, a therapeutic laziness, vagy magyarul terápiás lustaság, amit pont az hívott életre, hogy megtanuljunk végre lustálkodni.
Joggal kérdezhetnéd, hogy tényleg szükség van erre? A válasz egyértelmű: igen. A mai ember folyton rohan valahová, folyton ezernyi inger éri, meg kell felelnie a társadalom kimerítő elvárásainak, amelyek állandó produktivitást követelnek, melynek következtében a pihenés fogalma megváltozott. Sokan képtelenek lelassulni, szándékosan kikapcsolódni és bűntudat nélkül lazítani. Így a tudatos tétlenségnek igenis van létjogosultsága.
Ez a jövő
A WGSN vállalat – ami a globális trendeket jósolja meg mindenféle statisztika és szakértői vélemény alapján – 2025 legnagyobb wellness trendjének jósolta a terápiás lustaságot. De mivel a lustaságot általában nem szokták pozitív tulajdonságként reklámozni, ezért is érdekes, hogy ez az irányzat hamar felkapottá vált. Az elemzők szerint az anti-wellness mozgalomra építve ez a trend a bed rottingot – vagyis azt, amikor valaki órákig fekszik az ágyban és szándékosan semmit sem csinál – emeli át egy kifinomult öngondoskodási rituálé szintjére, tele érzéki élvezetekkel.
Dr. Stefanie Mazer, Psy.D. pszichológus szerint, aki több mint 15 év tapasztalattal rendelkezik a szorongás, depresszió, trauma, párkapcsolati problémák és teljesítménnyel kapcsolatos stressz kezelésében, a jelenséget a társadalom hívta életre.
„A terápiás lustaság azért nyer teret, mert a kultúránk kimerítő. Bárhová nézel, mindenki hajt: a közösségi médiában, a munkában, a magánéletben. Az emberek most kezdenek visszavágni. Rájöttek, hogy a kiégés nem érdemrend, hanem vészjelzés. A tudatos lassítás, az ágyban heverészés és a nagyon kevés csinálása furcsa módon felszabadító.” A szakértő azonban hangsúlyozza: a terápiás lustaság nem az élet elől való menekülés, hanem a test idegrendszerének meghallgatása és a pihenés produktívként való felfogása. „Akik eddig teljesen kimerültek, most felfedezik, hogy a semmittevés képes lenullázni a stresszt, feltölteni az energiát és még a kreativitást is beindítani – miközben közben úgy érzik, mégis csinálnak valami hasznosat.”
Fotó: Getty Images
Terápiás lustaság vs. bed rotting
Bár első hallásra hasonlónak tűnik a kettő, Dr. Mazer szerint van egy kulcsfontosságú eltérés: „A terápiás lustaság egy tudatos döntés: lassítás, bűntudat nélküli pihenés, az idegrendszer tehermentesítése. A bed rotting ezzel szemben inkább az érzelmi kimerültségből fakad, nem tudatos választás, hanem a túlterheltség vagy elkerülés következménye.”
Vagyis a terápiás lustaság valóban feltöltő, míg a bed rotting sokszor csak a stressz, szorongás, depresszió vagy kiégés bénító hatását tükrözi. A különbség tehát az akarat. „Az egyik öngondoskodás. A másik figyelmeztető jel, hogy mélyebb problémák is jelen lehetnek” – magyarázza Dr. Mazer.
Menj szembe az ösztönnel
A terápiás lustaság különösen sokaknak szól, akik gyakran láthatatlan terheket cipelnek – anyaság, gondoskodás, karrier és háztartás menedzselése mellett. Sokaknak a lelassulás ösztönellenesnek, sőt luxusnak tűnhet. De ez a szemléletváltás új perspektívát kínál: a pihenés nem olyasmi, amit kiérdemelsz, hanem ami jár neked.
Ez nem a kimerültség romantizálása. Ez annak felismerése, hogy másokért csak akkor tudunk jelen lenni, ha előbb magunknak is teret adunk – bűntudat nélkül, anélkül, hogy még több feladatot kellene teljesíteni ahhoz, hogy „jól legyünk”.
Különösen az anyák számára kínál praktikus lehetőséget az önmagukkal való újrakapcsolódásra, anélkül hogy bonyolult időbeosztásra vagy drága termékekre lenne szükség. Ez egy jolly joker lap a megállásra.
Gyakorlat teszi a mestert
1. Tudatos semmittevés
Néha a leggyógyítóbb döntés, ha abbahagyod az erőlködést. Engedd meg magadnak, hogy a kanapén feküdj, napozz, vagy csak bámuld az ablakot bűntudat nélkül. Ez nem időpocsékolás, hanem újratöltés. Az agyadnak adott szünet lecsendesíti a zajt, és segít az idegrendszerednek újrakalibrálódni.
2. Mondj nemet a bűntudatra
Nem kell kipipálnod a teendőlistád minden pontját, hogy megérdemeld a pihenést. Dr. Mazer szerint próbáld meg észrevenni a hasznosság iránti késztetést, és engedd el. Az önértékelésed ne függjön attól, mennyi mindent csináltál már meg aznap.
Fotó: Getty Images
3. Céltalan kóborlás
A terápiás lustaság nem feltétlenül jelent teljes inaktivitást. Ha inkább mozognál, mint hogy ágyban heveréssz, hajrá. „Sétálj egyet cél nélkül, hagyd, hogy a tested vezessen, ne a naptárad – javasolja Dr. Mazer. – Amikor megszűnsz minden pillanatot eszköznek tekinteni egy cél felé, elkezdesz jelen lenni a saját életedben.”
Dr. Mazer szerint a terápiás lustaság tényleg méltó a nevéhez – valóban gyógyító. „Amikor tudatosan engeded meg magadnak, hogy ne legyél produktív, lehetőséget adsz az idegrendszerednek, hogy lassítson – mondja. – Sokan szinte állandó aktivált állapotban élnek: fejben feladatokkal zsonglőrködnek, üzenetekre válaszolnak, átlépnek a kimerültségen. A terápiás lustaság megszakítja ezt a ciklust.”
És a hatások nemcsak fizikaiak, hanem pszichológiaiak is. „Ez a tudatos engedély a lassításra… csökkenti a kortizolszintet, oldja az izomfeszültséget, és teret ad az érzelmi feldolgozásnak – magyarázza. – Ahelyett, hogy erővel próbálnád kipihenni magad például meditációval vagy más szervezett tevékenységgel, a terápiás lustaság természetesebb utat kínál.”
The post A terápiás lustaság nem úri huncutság, hanem létszükséglet egy túl gyors világban first appeared on nlc.