A cigányvajdát nem egy adott közösség választotta, hanem a hatalom nevezte ki, legfőbb feladata a belső rend és béke fenntartása mellett az volt, hogy a hatóságok akaratát érvényesítse, valójában a hatalmat képviselje adott roma csoportban. A cigányok vándorló életmódja pedig minden volt, csak nem önként vállalt, és a legkevésbé sem általános. E két témát tisztáztuk eddig a magyarországi romák történetét bemutató sorozatunk második egységében, ahol a legelterjedtebb sztereotípiák eredetét igyekszünk bemutatni. A folytatásban a kívülálló számára igencsak misztikus téma következik, az egyes roma csoportok körében ma is élő
Félreértés ne essék, a romani kris nem írja, nem írhatja felül az állam törvényeit, a belső viták, feszültségek elsimítására szolgál. Ne modern törvénykezésre gondoljunk írott paragrafusokkal, hanem egyfajta törvényszékre, ahol a szokásjog és erkölcs alapján a közösség bölcsei hoznak ítéletet főként kártérítési, adóssági, illetve hűtlenségi ügyekben.
A cigány törvényről Nagy Gusztáv íróval, műfordítóval, a Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Intézmény, Alapfokú Művészeti Iskola és Felnőttoktatási Intézmény tanárával beszélgettünk.
Ma is élő szabályrendszer
Ebben a témában nem támaszkodhatunk objektív történeti forrásokra. A magyar államot nem érdekelték a romák belső ügyei, az illetékes joghatóság csupán arra törekedett, hogy „kívülről nézve” rend legyen. A cigány közösségek nem rendelkeztek írásbeliséggel, történetíróink, krónikásaink érdeklődését nem keltették fel, a modern néprajz és történettudomány pedig már csak a XIX. század végén, de inkább a XX. században fennállt viszonyokat tudta rögzíteni.
Ameddig visszalátunk az időben, a romani kris az oláh cigányok körében él. Okkal feltételezhetjük, hogy az ősi időktől létező intézmény ma is működő, archaikus maradvány az életünkben
– mondja a 24.hu-nak Nagy Gusztáv.
The post Miről rendelkezik a cigányok törvénye? first appeared on 24.hu.