233 ezren írták alá a Loupe Színházi Társulás petícióját arról, hogy tűnjenek el a közterekről a gyűlöletkeltő kormányzati plakátok.A sikeren felbuzdulva beadtak erről egy népszavazási kezdeményezést, és vasárnapra tüntetést hívtak össze a Hősök terére.Horváth János Antal rendező azt mondta, a kéttojásos plakát volt az a pont, ahol társulati szinten eldöntötték, ebbe bele kell állni. Rainer-Micsinyei Nóra arról beszél majd, hogy a plakátokra költött milliárdokat mire lehetne még fordítani egy olyan országban, ahol kisiklanak a vonatok és a betegnek kell vinni a WC-papírt a kórházba.Pottyondy Edina a tüntetés előtt az öngyilkosságot elkövetett Szabó Zsolt rendőrfőkapitány kapcsán arról írt, „aljas, romlott propagandisták terrorizálják az országot”, és hogy túlmegy minden határon, amit ma a Fidesz megenged magának. Azért is demonstrálnak, hogy legyen ennek vége.
„Formailag olyan demonstrációt fogunk csinálni, amilyen még nem volt, ez egy performatívabb tüntetés lesz az eddigieknél” – mondta a 444-nek Horváth János Antal rendező, író, a Loupe Színházi Társulás egyik alapítója, művészeti vezetője, a vasárnapi tüntetés egyik szervezője.
A tüntetést a „szabad közterekért és a tiszta közbeszédért” szervezték meg a magyar dráma napjára azok után, hogy több mint 233 ezer ember írta alá a gyűlöletkeltő kormányzati plakátok eltávolítását követelő petíciójukat.
Ebből látták, hogy a témára van fogadókészség, és a sikeren felbuzdulva beadtak egy népszavazási kérdést is arról, hogy törvényben tiltsák meg a félrevezetésre, félelemkeltésre, indulatkeltésre vagy ellenségképek építésére alkalmas, közpénzből finanszírozott hirdetések megjelenítését. A kérdést jogásszal egyeztették, az elbírálása még folyamatban van, bár Horváth azt mondja, nincs illúziójuk, ha a hatalom meg akarja állítani, akkor úgysem megy át. De ezzel arra is fel tudják hívni a figyelmet, hogy a népszavazási kezdeményezés, mint civil eszköz, mennyire értelmetlenné vált az elmúlt 15 év kormányzása alatt.
A vasárnapi tüntetésre csaknem 27 ezer ember jelzett vissza, döntő többségük érdeklődőként. Azt, hogy végül mennyien lesznek, nem lehet megjósolni.
„Bízunk benne, hogy a fellépők és az ügy, ami mellé oda lehet állni, nagy létszámot eredményez” – mondta Horváth János Antal.
A Hősök terére szervezett tüntetésen a Loupe négy alapítója, Horváth, Lovas Rozi, Molnár Áron és Lengyel Tamás mellett felszólal még Pottyondy Edina influenszer, Rainer-Micsinyei Nóra színész, humorista illetve Tapasztó Orsi tartalomkészítő, mentálhigiénés szakember és kutatófizikus is.
Miután egy színházi társulás szervezi a tüntetést, nem csak beszédekre lehet számítani, az egésznek lesz egy dramaturgiája. Horváth azt mondta, szeretnének zenét és táncot, olyan elemeket, amelyek az „együtt levés érzését” erősíthetik. „Szeretnénk egy kollektív élményt adni. Közéletileg egy nagyon nehéz időszak jön, az egész társadalomban van egy általános szorongás, amit lehet oldani azzal, ha megtapasztaljuk, hogy nem vagyunk egyedül. Ez segíthet, hogy a következő időszakot ép ésszel túl lehessen élni.”
Bár a Loupe négy alapítója „másfajta közéleti belépéssel dolgozik”, a két tojás plakátkampányt mindegyikük olyan súlyos határátlépésnek tartotta, hogy eldöntötték, ebbe társulati szinten bele kell állniuk, és miután nagy rajtuk a figyelem, ez szerették volna ezt jól használni. (Ezt a kampányt a megafonos Apáti Bencéhez kötődő Nemzeti Ellenállás Mozgalom futtatta.) Személyesen is megérintette őket, hogy a gyerekeiknek kellett elmagyarázniuk a plakátokat.
„Az volt a gyújtópont, hogy rengeteg pénzt elköltöttek erre az infantilizmusra, és hogy ennyire hülyének nézik az embereket. Az a kampány mindent mindennel összemosott. Azt gondoltuk, ez már egy olyan mélysége a közbeszédnek és a közterek felhasználásának, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni.”
Ezután fogalmazták meg a petíciójukat, Orbán Viktornak és Rogán Antalnak címezve. Ezt nyomásgyakorlásnak szánták, hogy „mindenki vegye észre, milyen hatással van a gyerekekre, és hosszú távon milyen károkat okoz egy-egy ilyen kampány, illetve hogyan ivódik be a megosztás, a gyűlölet, a végtelenül egyszerű és infantilis kommunikáció a közbeszédbe, és mindez hogyan roncsolja a társadalom szövetét”.
Azt mondják, ez művészként is érinti őket. „Ha a közbeszédet és a közigényt ilyen mélyre süllyeszti egy kampány, az hosszú távon a művészetet, a kritikus gondolkodást és a nyitottság igényét is lezülleszti, ami minket színházként nagyon kézzel fogható módon érint.”
A tüntetés egyik különleges része azt lesz, hogy bemutatják a Hintalovon Alapítvány plakátjait, amelyeket szívesen látnának a gyűlöletpropaganda helyett.
„Szeretnénk valódi közügyeket bemutatni a plakátokon, hogy olyan dolgok kapjanak teret, amelyek mindenkinek fontosak, a való életben alkalmazhatóak, és nem a nyomasztást, hanem az empátia erősítését sugallják.”
Az a cél, hogy ezek később a közterekre is kikerüljenek. Horváth azt mondja, ugyan a kormány célja az elmúlt 15 évben az volt, hogy minél kevesebb össztársadalmi ügy legyen, az uszító üzenetek elutasítása lehet egy ilyen, oldalakon átívelő történet.
Az átívelésnek látják jeleit: „kaptunk olyan üzenetet, hogy utálunk titeket, de ezt aláírtuk.”
Rainer-Micsinyei Nóra színész, humorista, a tüntetés egyik szervezője és szónoka azt mondta, óriási szükség van arra, hogy nagy eléréssel rendelkező művészek megszólaljanak, tevékenyen részt vegyenek a közéletben és ne csak elszenvedői legyenek annak.
Egyetért azzal, hogy a gyűlöletkeltő plakátok tűnjenek el a közterekről. „Hiába szokta meg a szemünk az elmúlt 15 évben, ezek a plakátok meghatározzák, hogyan érezzük magunkat az országban, és hatnak a közbeszédre is, hogy mit engednek meg a politikusok egymással és a civilekkel szemben.”
A tüntetés nem csak erről szól majd. Pottyondy Edina szombaton a Facebookon behozta az öngyilkosságot elkövetett hódmezővásárhelyi rendőrfőkapitány, Szabó Zsolt ügyét is. Azt írta, Szabó ellen egy hete indított karaktergyilkos kampányt a helyi propaganda, névtelen szerzők váldolták szakmai alkalmatlansággal, a szerelmi életét a nyilvánosság elé citálták, és azzal vádolták, hogy a romantikus kapcsolata miatt lett élhetetlen a város. A rendőr pénteken öngyilkos lett.
Pottyondy azt írta, „aljas, romlott propagandisták terrorizálják az országot. Hergelnek, hazudnak, életeket, családokat tesznek tönkre”, a becsületsértés miatt kiszabott bírósági büntetést röhögve kifizetik, közpénzből. „Amit ma a Fidesz megenged magának, túlmegy minden határon. Átgázolnak bárkin és bármin, mert a falánkságukat az elmúlt tizenöt év szabadrablása sem csillapította.” Azért is demonstrálnak, hogy legyen ennek végre vége.
Rainer-Micsinyei Nóra arról beszél majd, hogy „azt a több száz milliárd forintot, amit a káros plakátkampányokba és az értelmetlen, paródiává vált nemzeti konzultációkba ölnek, mire lehetne még költeni egy olyan országban, ahol kisiklanak a vonatok és a betegeknek kell vinni a WC-papírt a kórházba.”
Felhozta a Szőlő utcai igazgató ügyét is, ami szerinte az ezredik olyan vörös vonal volt, amit nem lehetett volna átlépni.
A tüntetéstől azt várja, hogy aktivizálja az embereket, és megmutassák, nem értenek egyet azzal, hogy ilyen országban kell élni.
Arra a kérdésre, hogy konkrétan milyen hatása lehet a demonstrációnak, hiszen például a kegyelmi botrány után tartott influenszertüntetésnek sem lett érdemi eredménye, azt mondta, „ezzel nem szabad ilyenkor foglalkozni, mert az nem az aktivitás felé lök. Minél többször, minél több embernek fel kell emelnie a szavát, és annak lesz hatása.”
De szerinte már az is eredmény, hogy a Loupe petícióját több mint 233 ezren aláírták, és hogy a társulat beadott egy népszavazási kezdeményezést.
Hiába próbálják összemosni a tüntetést a Tisza Párttal, Horváth János Antal azt mondja, ez egy pártpolitika felett álló ügy, ahogy a művészet is az, nem akarnak pártpolitikai transzparenseket látni.
„A társadalomnak egy helikopter-perspektívából kellene megnéznie, hogy mi történik: szánt szándékkal ugrasztanak egymásnak minket pártpolitikai üzenetekkel. De bármi is lesz a kampányidőszak vége, mi itt fogunk maradni, nekünk együtt kell élni. Egy mi hazánkos tömi majd a DK-s fogát, egy tiszás szolgál ki fideszest a kisboltban, egy jobbikos házába momentumos teszi majd fel a téglát. Nem ezek határoznak meg minket nemzetként. Ne hagyjuk, hogy minden leegyszerűsödjön kétmondatos üzenetek szintjére annak érdekében, hogy egy politikai elit megtarthassa a hatalmát.”
Horváth azt mondta, nem szeretnék elengedni annak a közösségnek a kezét, amelyet a petícióval, a népszavazási kezdeményezéssel és a tüntetéssel összehoznak. „Próbáljunk kitartani egymás mellett, és olyan ügyek mentén újra találkozni, amelyek oldalakon átívelő, hosszú távú dolgok.”
Kérdésünkre, hogy innentől ez lesz-e az irány, Horváth azt mondta, az lenne jó, ha nem nekik kellene ilyen méretű dolgokat csinálniuk, hanem csak a színházzal és a brandépítéssel foglalkozhatnának. „De ha bármilyen olyan ügy lesz, hogy a társulatnak meg kell szólalnia, és ugyanígy széles körben tájékozódunk, megvan a bátorság is, amivel teljes mellszélességgel beleállunk, akkor nem hajolunk el előle. Nekem az a munkám, hogy színházi előadásokat rendezzek és írjak, ebben vagyok jó, nem abban, hogy tüntetéseket szervezzek. De ha mi nem csináljuk meg, más nem fogja.”