Az általunk ismert fekete lyukak akkor születnek meg, amikor a hatalmas csillagok életük végén, a felhasználható „üzemanyaguk” felélése után szupernóva-robbanást tapasztalnak, extrém sűrűségű objektumot hagyva hátra. A feltételezések szerint az ősrobbanás utáni pillanatokban is létrejöttek ősi fekete lyukak (PBH-k), ezek létezését viszont még nem sikerült egyértelműen bizonyítani.
A laikusok nagy rész is tudja, hogy a fekete lyukak extrém gravitációja mindent elnyel a környezetükben. De mi történik vajon az objektumokkal életük végén?
Az egyik magyarázat szerint a kulcs az úgynevezett Hawking-sugárzás, amely során a fekete lyuk folyamatosan veszít energiájából és tömegéből. A jelenség végén robbanás következik be, a korábbi becslések alapján ilyen esemény 100 ezer évente egyszer történhet.
Egy friss tanulmány alapján ugyanakkor az események a vártnál sokkal gyakoribbak lehetnek – írja a Universe Today.
Úgy véljük, hogy a következő tíz évben 90 százalékos valószínűséggel lehetünk tanúi egy feketelyuk-robbanásnak, a kulcs az, hogy a jelenlegi űrbéli és földi teleszkópjaink már képesek ilyeneket észlelni
– mondta Aidan Symons, a Massachusettsi Egyetem hallgatója és a csapat tagja. Fontos, hogy a kutatók ezúttal kifejezetten a PBH-kra fókuszáltak.
Tudományos kincsesbánya
A Hawking-sugárzás névadója a 2018-ban elhunyt Stephen Hawking, aki 1970-ben kimutatta, hogy minél könnyebb egy fekete lyuk, annál forróbbá válik, illetve annál több részecskét bocsát ki. Ahogy a PBH-k „párolognak”, egyre könnyebbek és forróbbak lesznek, egyre több sugárzást hoznak létre, egészen addig, amíg fel nem robbannak.
Symonsék megállapítása azon a felvetésen alapul, hogy az ősi fekete lyukak enyhe elektromos töltéssel alakultak ki. A szakértők szerint ebben olyan hipotetikus nehéz részecskék vesznek részt, amelyeket a sötét energia és sötét anyag mintájára sötét elektronnak neveznek.
A sötét elektron a szokásos elektron sokkal nehezebb változata, de a hagyományos elektromágnesesség helyett sötét elektromágneses erőkkel lép kölcsönhatásba. A sötét kvantum-elektrodinamikai elméleti modellekben ezek a részecskék sötét elektromos töltést hordoznak, és sötét fotonok révén lépnek interakcióba, potenciálisan befolyásolva az anyag viselkedését a fekete lyukak körül.
A szakértők modelljük alapján azt is feltételezték, hogy ha a PBH-k sötét elektromos töltéssel jönnek létre, akkor az a végső robbanás előtt stabilizálódik, ami drámaian növeli az események megfigyelhetőségének valószínűségét. Ily módon akár évtizedenként egy robbanást is érzékelhetünk.
Tanulmányozásával többek között új részecskéket fedezhetnének fel, és akár a rejtélyes sötét anyagot is megismerhetnék.
Persze egyáltalán nem biztos, hogy belátható időn belül valóban bekövetkezik egy ilyen esemény. Az mindenesetre bíztató, hogy jelenlegi technológiánkkal már érzékelni tudnánk az árulkodó Hawking-sugárzást.
The post Tíz éven belül megláthatjuk egy fekete lyuk robbanását first appeared on 24.hu.
