A közszolgálati médiumok alapvető funkciója, hogy pártatlan, megbízható és sokoldalú tájékoztatást nyújtsanak. Legalábbis a Fidesz által írt és elfogadott médiatörvény és az európai szabályozások szerint. Az állami média már régóta nem felel meg ezeknek a követelményeknek, az is kiderült már, hogy nemcsak a szerkesztők, de akár a megszólaltatott szakértők is politikai utasításoknak megfelelően dolgoznak.
Azért, hogy a Híradó egyoldalúságát számokkal is alá tudják támasztani, a Republikon Intézet és a Connect Europe kutatói megnézték az M1 esti Híradójának összes adását a 2025. február és július között. Ennek eredményét publikálták a héten.
Nem meglepő módon a kormánypárti politikusok sokkal többször jelennek meg a híradásokban: a vizsgált időszakban a Fidesz-KDNP-s politikusok a képernyőidő 73 százalékát tették ki, az ellenzékiek viszont csak 27 százalékot. A kormánypártiak szinte csak pozitív kontextusban jelennek meg a híradásokban:
fideszes politikusról egyetlen negatív kijelentés sem hangzott el a vizsgált fél év alatt.
Az ellenzékieket a nekik jutó kevesebb időben pedig döntően negatív, esetleg semleges összefüggésben említik. Főleg a Tisza Pártot és Magyar Pétert említik nagyon gyakran, jellemzően lejárató célzatú riportokban. „A negatív ábrázolás nemcsak a szóhasználatban, hanem az őket körülvevő tematikai és képi környezetben is tetten érhető” – írja az elemzés. Ellenzéki politikusként pozitív kontextusban leginkább a Mi Hazánk és a Jobbik politikusai szoktak megjelenni, írják.
A Híradók tematikája és a politikusok említése pedig összhangban van a Fidesz, valamint a kormánypárti sajtó épp aktuális narratívájával. Orbán Viktor neve így februárban a családokkal, márciusban a gazdasággal, májusban pedig a Voks2025-el kapcsolatban került elő gyakran.
Magyarról a botránypolitikus képét próbálta erősíteni a Híradó, olyan jelzők és szavak gyakori alkalmazásával, mint az agresszív, a bűncselekmény, az agyhalott, a megfenyegette, a lopás vagy éppen a korrupt. Az elemzés szerint a miniszterelnöknél a háború és az ezt potenciálisan lezáró béke kiegyensúlyozottan jelenik meg, Magyart viszont inkább a háborúval kötik össze. Hasonló a tendencia a külföldi politikusok esetében is, Donald Trump neve jellemzően pozitív kontextusban jelent meg, míg Manfred Weber, Ursula von der Leyen vagy Volodomir Zelenszkij inkább negatív környezetben.
A híradókban megszólaltatott nem politikus szereplők túlnyomó többsége is kormánypárti szakértő – aki pedig nem független, az jellemzően nem közéleti kérdésekben nyilatkozik. Orbán Viktor után a legtöbbet szereplő szakértők Sebestyén Géza (MCC), Dornfeld László (Alapjogokért Központ) és Ifj. Lomnici Zoltán (Századvég) voltak. A meginterjúvolt ellenzékiek mintegy fele a Mi Hazánk politikusa volt, és a jobbikosok is másfélszer annyi lehetőséget kaptak, mint a Tisza politikusai.
Ugyanennyire részrehajló a Híradó abban is, hogy milyen forrásokra támaszkodik. A hivatkozott sajtótermékek között túlsúlyban vannak a kormányközeliek. Az összes hivatkozás mindössze 17 százaléka származott független médiától: ezek pedig vagy az ellenzéket kritizáló hírek voltak, vagy pedig azért kerültek adásba, hogy a lapok kormánykritikus állításait cáfolják a Híradóban.