Büntetés helyett tájékoztatásra lenne szükség az anafilaxiás halálesetek megelőzéséhez

A rendszer felelőssége

2022-ben egy mogyoróallergiás gyerek az általános iskolában mogyoró tartalmú ételt fogyasztott, majd ezt követően rosszul lett és rövidesen életét vesztette. A tragikus eset kapcsán büntetőeljárás indult az osztályeremben éppen dolgozó pedagógus ellen. Nemrég megszületett az elsőfokú ítélet: foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, egy év hat hónap letöltendő börtönbünetés.

Az eset egyedülállónak számít Magyarországon, éppen ezért precedensértékű lehet. De valóban ilyen egyszerűen megállapítható, ki a felelős a tragédiáért? Az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület az üggyel kapcsolatban egy közleményben tette nyilvánossá állásfoglalását, amely árnyalja a képet, és arra is utal, milyen sok tényező játszhat közre egy-egy hasonló esetben – és ezek közül jó néhány megfelelő körültekintéssel kiküszöbölhető lenne.

Fináli-Magyari Judit pszichológus az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület alapító tagja. A szervezetet éppen az említett tragédia hívta életre: az eset bekövetkeztekor dönött úgy egy érintett szülőkből álló kis közösség, hogy saját kezükbe veszik az anafilaxiás allergiás gyerekek és családjaik érdekképviseletének ügyét. Ahogy Judit fogalmaz: szerették volna kicsit az egész rendszert rendberakni, hogy nagyobb biztonságban érezhessék magukat.

Ami történt, azt mi nem egyéni felelősségnek tartjuk, hanem rendszerhibának – fogalmaz Fináli-Magyari Judit. – Akkor, 2022-ben teljesen eszköztelen volt mindenki a problémával szemben. Nem volt elérhető intézkedési terv, de még egy tájékoztató szórólap sem, semmit nem tudtunk. Külföldi oldalakról szedtük össze a protokollokat, a jó gyakorlatokat, így indultunk neki.

Vannak szülők, akik nem dolgoznak, mert a gyereküket nem veszik fel egyetlen inézménybe sem azért, mert nem tudnak egy olyan egyszerű szabályt betartani, hogy születésnapokon a gyerekek nem vihetnek be süteményt. Sok esetben elég lenne egy pici alkalmazkodás, és ez máris hatalmas segítség lehetne az érintetteknek.

Információk helyett megfélemlítés?

2023. szeptember elseje óta a köznevelési törvényben is szerepel, hogy a nevelési-oktatási intézményeknek külön figyelmet kell biztosítaniuk a fokozott kockázatú allergiás betegséggel diagnosztizált gyermekek egészségének megőrzésére. Ez a mondat az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület kitartó munkájának köszönhető. De ez még mindig csak az első lépés: arról, hogy mit is jelent a külön figyelem, sehol nem esik szó, és az óvodák, iskolák nem kapnak hivatalos iránymutatást és segítséget ahhoz, hogy a gyakorlatba is átültessék az elvártakat.

Jelenleg az intézmények saját odafigyelésén, kreativitásán, akaratán múlik, hogyan valósítják meg a törvény szavait – mutat rá Fináli-Magyari Judit. –  Az egyesületünknek vannak szakmai anyagai, de mi, mint civilek, nem tudunk hivalalos egészségügyi oktatást tartani. Az, hogy hogyan jutnak a tanárok a problémával kapcsolatos képzéshez, nem szabályozott. Akad, ahol az érintett szülő vállalja, hogy felkészíti a gyerekkel foglalkozókat, más esetekben a tanár saját érdeklődésből és elhivatottságból jár utána az interneten fellelhető anyagoknak. Mi azért dolgozunk, hogy legyen egy egységes képzési-tájékoztatási protokoll, és ne a szülő asszertivitásán vagy az igazgató nyitottságán múljék, hogyan töltik fel tartalommal a törvényt.

Az újpesti tragédiával, illetve az ügyben hozott elsőfokú ítélettel kapcsolatban az AAE állásfogalalásában kiemelt szerepet kap, hogy a rendszer hozzáállása büntető, nem támogató, és ez a szemlélet nem mutat a hosszú távon megnyugtató megoldások irányába.

Azt gondoljuk, hogy ebben az esetben az érintett pedagógus ugyanúgy áldozat, ahogyan a kisfiú és a család is, mivel itt egy rendszerszintű felkészületlenségről volt szó – hangsúlyozza Fináli-Magyari Judit. – A mostani, büntetésalapú ítélkezés sokakat meg is ijeszt, és emiatt elzárkózhatnak attól, hogy ezekkel  gyerekekkel kapcsolatba kerüljenek. Kérdésünk is van az ítéletet illetően, amelyre még nem kaptunk megnyugtató választ. A bíró az ítélethozalnál a már említett köznevelési törvényben olvasható mondatra hivatkozott. Ez viszont az esethez képest csak egy évvel később, 2023. szeptember elsején lépett életbe, a tragédia megtörténtekor még nem létezett. Mivel eddig nem juthattunk hozzá az eredeti bírósági iratokhoz, nem ismerjük a pontos megfogalmazást, de a sajtóból így éresültünk, és nem teljesen értjük, hogy ez hogyan lehetséges. Úgy gondoljuk, hogy a büntetés félelmet gerjeszt, ami jogos is, ha a pedagógusok nem jutnak megfelelő információkhoz. Mi azért dolgozunk, hogy mindenkinek megfelelő eszközök legyenek a kezében, és így az érintett gyerekek és a velük kapcsolatba kerülők is biztonságban érezhessék magukat.

Kis lépések, nagy biztonság

Már csak azért is rendkívül fontos lenne a teljes körű, szakszerű tájékoztatás, mert az anafilaxiás allergiával élő gyerekek a megfelelő figyelem mellett teljes életet élhetnek. Az egyesület tájékoztató anyagai három szinten foglalkoznak a problémával: részletezik a megelőzés lehetőségeit és feltételeit, segítenek felismerni az anafilaxiás reakció tüneteit és iránymutatást adnak a kialakuló állapot kezeléséhez is. Ha mindez a tudás kéznél van akkor, 2022-ben, talán nem történik tragédia.

Sok esetben csak egy kis plusz figyelemről lenne szó – fejti ki Fináli-Magyari Judit. – Például, ha egy gyerek a dióra allergiás, akkor a környezetében ne fogyasszanak diót. Egy alapélelmiszernél ez nyilván nehezebb, de ott is lehet külön intézkedéseket hozni. Maguk az érintett gyerekek általában nagyon fegyelmezettek, és figyelnek magukra; nem is ez a probléma, hanem az, hogy anafilaxiás reakció nemcsak közvetlenül az étkezés során alakulhat ki, hanem bármikor, amikor  az allergén nyálkahártyára kerül, és ez megtörénhet akár a közös felületek használata során is. Ha valaki megfog egy kilincset mogyoróvajas kézzel,  aztán az allergiás gyerek is ugyanúgy megfogja, akkor kiütéses lesz a keze; ha ezt reflexszereűen megvakarja, akkor az allergén máris bekerül  a véráramba. Ha ugyanazzal a maszatos kézzel a szeméhez vagy az orrához nyúl, akkor pedig a nyálkahártyával érintkezik, és a hatás olyan, mintha megette volna az allergén élelmiszert. Ezért kiemelten fontos, hogy ne legyen olyan allergén a gyerek környezetében sem, ami veszélyes lehet, vagy ha mégis úgy adódik, akkor nagyon körültekintően kell kijelölni a szabályokat.

A köznevelési törvény kiegészítésének hatályba lépése óta történtek változások.

De eközben többszinű figyelemre lenne szükség, hogy mindez valóban hatásos legyen: az iskolai büfék kínálatára ez a szabály már nem vonatkozik, és arra sincs elég figyelem, hogy a gyerekek mit visznek be magukkal az inézménybe.

A statisztikák az mutatják, hogy egyre több érintett gyerek van, és az is jól látható, hogy sokszor az oktatási intézményben történik az első allergiás reakció – foglalja össze Fináli-Magyari Judit. – Sokat segítene, ha a pedagógusok számára létezne kreditet érő, válaszható képzés a témában, felkészült szakemberek vezetésével, jól érthető, könnyen hozzáférhető, gyakorlatias segédanyagokkal. Azokban az intézményekben pedig, ahol tudottan van allergiás gyerek, kötelezővé kellene tenni a képzést. Egy hosszú út elején járunk, és még rengeteg lépés hiányzik ahhoz, hogy az anafilaxiás allergiában érintett családok, illetve a környezetükben dolgozók biztonságban érezhessék magukat.

The post Büntetés helyett tájékoztatásra lenne szükség az anafilaxiás halálesetek megelőzéséhez first appeared on nlc.