Vannak, akik szerint a világ tűzben fog véget érni, mások szerint viszont fagyban. Aztán olyanok is akadnak, akik inkább egy nukleáris apokalipszis mellett teszik le a garast, amelynek során keserves kínok közt pusztul majd el az emberiség, valamint az élővilág jelentős hányada, és – ahogy a közismert mondás tartja – csak a csótányok élik túl. Meglehetősen lehangoló forgatókönyv, hogy a Homo sapienst esetleg teljesen kiirtja saját technológiája, miközben ezek a nem túl rokonszenves és nem túl gusztusos bogarak öröklik majd a Földet.
Az biztos, hogy a csótányok már túléltek egy nukleáris támadást. Hirosima és Nagaszaki 1945-ös bombázása hamar olyan hírek kezdtek keringeni, miszerint a két városban egyedül a romok között szaladgáló csótányok maradtak csak meg: az atombombára immunis bogarak legendája pedig azóta is szilárdan tartja magát.
Egy csótány és egy csótány fosszíliája (fotó: Wikimedia Commons)
De vajon igaz ez? A Discovery Channel népszerű Mythbusters (magyarul Állítólag..) című műsorában 2012-ben megpróbáltak utánajárni a kérdésnek, vagyis megvizsgálták, hogy a rovarok mennyi sugárzást képesek elviselni, mielőtt elpusztulnak. Az eredmény: nagyon sokat, vagyis jóval többet, mint mi, emberek. Egy hónappal azután, hogy először 1000 radon egység (rad) kobalt-60-nak tették ki őket – ez az az mennyiség, amely 10 perc alatt megöl egy embert –, a csótányok mintegy fele még mindig élt és virult, ami annál is lenyűgözőbb, ha figyelembe vesszük, hogy a rovarok normális esetben körülbelül 6-9 hónapig élnek.
A második kísérletben a sugárzás adagját 10 ezer radra emelték, ami körülbelül egy atombomba által okozott sugárzásnak felel meg, és egy hónap múlva a csótányok 10 százaléka még mindig életben volt. Aztán végül 100 ezres sugárzással végre sikerült bebizonyítani, hogy ezek a rovarok sem elpusztíthatatlanok: ettől ugyanis már mindegyik kimúlt.
Persze, ez nem tudományos vizsgálat volt. Mark Elgar, a melbourne-i egyetem biológiaprofesszora szerint a Mythbusters teszt eredményei nem feltétlenül meggyőzőek, mert csak azt vizsgálták, hogy a csótányok hány napig éltek a sugárzásnak való kitettség után, azt viszont nem, hogy képesek-e még életképes petéket termelni, amivel biztosítják a faj fennmaradását – noha ez legalább ugyanolyan fontos.
A professzor szerint egyébként is bőven akadnak még rovarok és egyéb organizmusok, amelyek jóval ellenállóbbak a gamma-sugarakkal szemben. Egyes fafúró rovaros, valamint a petéik akár 68 ezer rad sugárzásnak is ellenállnak, míg a közönséges gyümölcsmolyok elpusztításához körülbelül 64 ezer rad szükséges. A Habrobracon hebetor, egy parazita darázsfaj, könnyedén nyeri a sugárzásálló bajnokságát, mivel akár 180 ezer radnak is képes ellenállni – ez körülbelül 200-szorosa annak, amire az ember képes.
És akkor a medveállatkákról, az állatvilág talán legfantasztikusabb teremtményeiről még nem is beszéltünk. Ezek az aprócska (0,2-1,5 mm nagyságú) kis lények alighanem a földi fauna legszívósabb képviselői:
100 °C-os levegőn 6 óráig is kibírják, 151 °C-os forró levegőn néhány percig. 20 hónapig életben maradnak −200 °C-ra lefagyasztva, és néhány percig kibírják −272 °C-on, amely megközelíti az abszolút nulla fokot. Folyékony nitrogénben (−196 °C), és folyékony héliumban (−270 °C) sem pusztulnak el. Elviselik, ha 15 perc alatt −190 °C-ról 151 °C-ra melegítik őket. Túlélik a forrásban lévő vízben, és a forrásban lévő alkoholban való fürdetést.
Rendkívül jól bírják a nagyon magas és a nagyon alacsony nyomást. A földi légköri nyomás 300-szorosát, a tenger legmélyebb pontján lévő nyomás hatszorosát képesek elviselni. Vákuumban, vagyis légüres térben, teljes oxigénhiányban 7 hónapig is életben maradnak. A világűrben – ahol egyszerre kellett elviselniük a −270 °C-ot, a légüres teret, a teljes oxigénhiányt, a kozmikus sugárzást, és a földi ultraibolya sugárzás 1000-szeresét – is nagy eséllyel túlélnek akár több napon keresztül is, bármiféle védőfelszerelés nélkül.
Egy kísérlet során egyes példányok túlélték az 570 ezer rad röntgensugárzást. Túlélik a földi ultraibolya sugárzás 1000-szeresét, a gamma-sugárzást, és a rendkívül erős elektromágneses sugárzást is. Túlélik az elektronmikroszkópos elektronbombázást is.
Az elpusztíthatatlan medveállatka (fotó: Wikimedia Commons)
Mondjuk az is igaz, hogy bármely fajnak is sikerülne átvészelnie egy pusztító nukleáris apokalipszist, az élelmiszerhiány és a súlyosan megváltozott környezet megnehezítené hosszú távú túlélésüket. „Nehéz megmondani, hogy a sugárzás milyen hosszú távú hatással lenne ezekre az állatokra, és hogy ez hogyan hatna a táplálékláncra” – nyilatkozta Corrie Moreau, a Cornell Egyetem professzora a Newsweeknek. „De reméljük, egyhamar nem is fog kiderülni.”
The post Nem biztos, hogy a csótányok túlélnék az atomháborút, de talán van olyan állat, amelyik igen first appeared on nlc.