Rákay „Philip” Kálmán végre elmagyarázta Németh Balázs műsorában, hogy mi a különbség a Harcosok Klubja és a Digitális Polgári Körök tagjai között.
„A Harcosok Klubjában lévők azok, akik beállnak az első sorba, akár karcosan, akár keményen megvívják a napi csatát az interneten, meg itt, ott, amott. A Digitális Polgári Körösök meg akik olyan polgári attitűddel, egy megosztással, egy lájkkal, érvelő, úgymond kártyákból vagy a saját tudásukból dolgozva nagyon türelmesen, nagyon nyugodtan elmagyarázzák, hogy mégis miért fontos nekik, hogy polgári kormány legyen.”
De még mielőtt sikerült volna rendet tennie, Rákay a hétfő reggeli Harcosok órájában elmondta azt is, hogy azért volt szükség a DPK-ra, vagyis a Digitális Polgári Körökre, mert bár „ez az egész kommentelgetés, odamegyünk beszólni, érvelni, karcosabban vagy finomabban, ez az egész a polgári étosztól egy jó pár méterrel odébb van”, de „egy csomó DPK-s most kezd talán azon gondolkodni, hogy nem elég, hogy egyetért velünk, meg csendben azt mondja, hogy drukkolunk, meg ott áll Orbán Viktor mögött rengeteg, több milliónyi ember, hanem hogy igenis van annak tere és terepe és értelme és fontossága, hogy oda kell menni, el kell mondani a véleményünket, és szokjunk már ahhoz hozzá, hogy lehet emelt fővel járni, mert van mire büszkének lennünk. Meg egyáltalán, igazunk van! Ezt jelentsük ki! Igazunk van! A világ legfontosabb, vagy a közéletet szétfeszítő legfontosabb dolgokban igazunk van! Ez a helyzet”.
Ezután Németh Balázs tanácsára Hatvanpusztáról beszéltek. Németh azt mondta, hogy ha bárkinek megmutatja a hatvanpusztai fotókat, mindenki azt mondja, hogy „És? Mi a látnivaló?” Szerinte bebizonyosodott, hogy „nincsen Versailles”.
Rákay Philip azt mondta ezen a ponton, hogy Orbán Viktort és az apját „nem elvtelenül, hanem rengeteg érvvel próbálom védeni ettől a nonszensztől, ami körülöttük zajlik”, és szerinte Hadházy Ákos egyszerűen „irigy”.
„Ami Hatvanpusztán történik, az azért is érint meg engem triplán, én nem vagyok Orbán Győző bácsinak a fogadatlan prókátora, csak magam is az ingatlanfejlesztő cégeinkkel többnyire ipari parkokat és egyebeket fejlesztünk, és idézőjelben hobbiból, értékmentésként néha műemléképületekkel is foglalkozunk, és pontosan tudom, hogy ez milyen terhet jelent, milyen megnövekedett költségeket, folyamatosan nagyító alatt tartott építkezést” – magyarázta Rákay, aki szerint „funkcióváltás nélkül” senki sem fog pénzt befektetni régi épületekbe.
„Igenis hasznosulhat egy mezőgazdasági ingatlan golfpályaként, vidéki panzióként, egy cégközpontként, családi kúriaként. De ezek az életből fölmentett liberális oknyomozó újságírók, akik életükben még nem láttak közelről műemléképületet, múzeumba meg nem járnak, ezek el sem tudják azt képzelni, hogy egyébként ezerszám pusztulnak Magyarországon ilyen épületek, és örülni kéne, hogy jönnek emberek, akik egyébként a leadózott, tisztességesen megszerzett jövedelmükből felújítanak, és mindannyiunk örömére – még ha ezek magánterületen lévő magánberuházások, de akkor is, mégiscsak a közös kultúrkincshez tesz valaki hozzá, ezt meg kéne tapsolni, ünnepelni kellene!”
Egy gyors fordulattal aztán Rákay azt is megmagyarázta, hogy „az a gesztus, hogy Orbán Viktor útilaput kötött az IMF talpára, az fölért az 1990-es rendszerváltoztatással”.
„Ne lepődjön meg senki, hogy miért mondom ezt, nem fogok belemenni a részletekbe, csak nagy vonalakban” – mondta Rákay, aki aztán elmondta, hogy Orbán Viktor „azt ismerte föl”, hogy „nekünk sokkal jobbak a piacról fölvehető kamatok, mert ha a kínaiaktól az araboktól, vagy bárhonnan a piacról veszel föl hitelt, a kínai nem fog neked beledumálni abba, hogy legyen-e 13. havi nyugdíj vagy ne legyen”.
Majd egy újabb kanyarral visszatért az ingatlanfejlesztéshez: „Ha már említettem, hogy ingatlanfejlesztő cégeink is vannak: nagyon sok olyan külföldi üzletemberrel találkozom, akik befektetni jönnek Magyarországra. Sokszor mi kalauzoljuk őket, mutatunk nekik befektetési helyszíneket stb. Hát, Balázs, látom az arcukat, amikor leteszünk nekik egy anyagot Magyarországgal kapcsolatban, hogy egyébként milyen az átlagbér, milyen profi a munkavállalói hozzáállás, mennyire jól képzett a szakembergárda, milyen kiváló egyetemek, műszaki, ilyen-olyan karok vannak, ahonnan ők majd tudnak meríteni utánpótlást, és ott van a felsorolásban az is, hogy a társasági adó 9 százalék. Tízből tízen ennél a pontnál, amikor odaérnek, akkor megkérdezik, hogy elírtuk-e, és mindig mondom, hogy nem, mert a magyar kormány nem megfojtani akarja azt, aki dolgozni szeretne, hanem segíteni!”