A szélsőséges időjárás, amely idén nyáron Európát sújtotta, legalább 43 milliárd eurós rövid távú gazdasági veszteséget okozott egy EU-szintű becslés szerint. Ez az összeg várhatóan 2029-re 126 milliárd euróra emelkedik, egy tanulmány szerint.
Egyetlen nyár hőhullámai, aszálya és áradásai az EU 2024-es gazdasági teljesítményének 0,26 százalékát tették ki. A legnagyobb károk Cipruson, Görögországban, Máltán és Bulgáriában keletkeztek, ezek mindegyikében a 2024-es „bruttó hozzáadott érték” (GVA) több mint 1 százalékát tették ki a rövid távú veszteségek. Őket követték más mediterrán országok, köztük Spanyolország, Olaszország és Portugália.
A Mannheimi Egyetem és az Európai Központi Bank közgazdászai „visszafogottnak” nevezték az eredményeket, mivel nem számolták bele sem a múlt hónapban Dél-Európát sújtó, rekordméretű erdőtüzeket, sem a szélsőséges időjárási események egyidejű bekövetkezésének súlyosbító hatását.
Míg a klímaváltozás gazdasági költségeivel kapcsolatos kutatások többsége közvetlen hatásokra – például megsemmisült javakra vagy biztosított veszteségekre – összpontosít, az új tanulmány szerzői a múltbeli időjárási és gazdasági adatok közötti összefüggéseket felhasználva próbálták megbecsülni a közvetett hatásokat is. Például azt, hogy a hőhullámok idején a munkások kevesebb órát tudnak dolgozni az építkezéseken, vagy hogy az áradások tönkreteszik a vasútvonalakat, és ez zavarokat okoz a közlekedésben.
Ugyanakkor a kutatás „tökéletlen helyettesítő változókat” (proxy-kat) használt a szélsőséges időjárás azonosítására, ami várhatóan alulbecsli a teljes költségeket. Hozzátette, hogy a GVA nem tükrözi teljes mértékben az extrém időjárás emberekre és vállalkozásokra gyakorolt hatásait, sem pedig az alkalmazkodásból származó előnyöket.
Sehrish Usman, a Mannheimi Egyetem közgazdásza és a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a tanulmány „időszerű becslései” segíthetnek a döntéshozóknak a támogatások célzott elosztásában, amíg hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre. „A szélsőséges időjárás valódi költségei lassan válnak láthatóvá, mivel ezek az események számos csatornán keresztül hatnak az emberek életére és megélhetésére, jóval túlmutatva a közvetlen hatáson” – mondta.
Gert Bijnens, a Belga Nemzeti Bank közgazdásza azt mondta, hogy az ellátási láncok zavarai az egyik legjelentősebb „rejtett költség”, amelyeket általában figyelmen kívül hagynak. Egy általa társszerzőként jegyzett tanulmányban, amely a 2021-es belga áradások költségeit vizsgálta, azt találták, hogy azoknál a gyártócégeknél is érezhetően visszaestek az eladások, amelyek földrajzilag távol voltak a katasztrófától, ha beszállítóik voltak az árvíz sújtotta térségben. Bijnens szerint az ilyen hatások figyelmen kívül hagyása akár 30 százalékkal is alulbecsülheti a károkat.
„Természetesen az ilyen becslések bizonytalansággal járnak, mivel múltbéli átlagokra támaszkodnak, és még nem tudják teljesen megragadni az egymást erősítő eseményeket” – tette hozzá. „De az üzenet világos: a szélsőséges időjárás már most is jelentős gazdasági lábnyomot hagy maga után, és a közvetett hatások ugyanolyan károsak lehetnek, mint a közvetlen pusztítás.” (Guardian)