Luxusüdülőhellyé alakítanák át a hegyet, ahol Mózes megkapta a tízparancsolatot

Az Egyiptomhoz tartozó Sínai-félszigeten található Sínai-hegy Egyiptom egyik legszentebb helye, ami a zsidóknak, a keresztényeknek és a muszlimoknak is kiemelten fontos hely. Áll itt egy mecset, amit a 12. században építettek, illetve a világ legrégebb óta működő keresztény kolostora, a Szent Katalin kolostor, ami egy 6. században épült templom helyén áll. És ez az a hely, ahol a zsidó és keresztény hagyomány szerint Mózesnek megjelent az égő csipkebokor, majd később megkapta Istentől a tízparancsolatot. Néhány kutató egyébként vitatja, hogy a Sínai-félszigeten lenne a Bibliában említett hegy, és az inkább a Negev-sivatagban, esetleg Szaúd-Arábia egyik vulkanikus hegységben található, de ez a cikk szempontjából viszonylag lényegtelen.

Sokkal lényegesebb, hogy ez a hely az UNESCO Világörökség listáján is szerepel, mégis masszív építkezések zajlanak az egyiptomi kormány megbízásából. A „Nagy Átalakulás Projekt” néven – már 2021 óta – futó gigaépítkezés célja, hogy az eddiginél is több turista utazzon a Sínai-hegyre, emiatt villákat, „ökológiai szállásokat”, luxusszállodákat, bevásárlóközpontokat, egy felvonót és egy kisebb repülőteret is építenek. Mindezt Kairó „Egyiptom ajándékaként” mutatja be „a világ és minden vallás számára”.

Pedig a BBC cikke szerint már így is sok turista keresi fel a hegyet, ahova beduin idegenvezetők segítségével másznak fel, hogy megnézhessék a napfelkeltét. Pontosabban inkább csak kereste fel. Egyrészt az ide érkező turisták száma a világjárvány, a politikai instabilitás, a terrortámadások és a közel két éve tartó gázai háború miatt is megcsappant. Másrészt a beduinok megélhetését jelentő helyi turizmust már sikerült szétverni.

Az itt található kolostor környéke ugyanis a Jebeleya beduin törzs otthona is. A Szent Katalin „őrzőiként” ismert beduinok otthonait és turisztikai ökokempingjeit pedig az építkezés miatt már mindenféle kártérítés nélkül lebontották, de még a helyi temetőből is el kellett vinniük halottaik maradványait, hogy helyet csináljanak egy új parkolónak. Hogy megvalósulhasson a terv, vagyis hogy 2028-ra 30 millió turistát vonzzanak a térségbe.

Az itt élő beduin törzsekkel szorosan együttműködő brit Ben Hoffler a BBC-nek azt mondta, ezt a turisztikai fejlesztést bár „a turizmust fellendítő és fenntartható fejlesztésként” mutatják be, akaratuk ellenére kényszerítették rá a helyiekre, ami „a helyi közösség helyett a kívülállók érdekeit szolgálja”.

„Egy új, városi világ épül egy nomád hagyományokkal rendelkező beduin törzs körül. Egy olyan világ, amitől távol akartak maradni, aminek építéséhez nem járultak hozzá, és ami örökre megváltoztatja az életüket és szülőföldjüket.”

A kolostort egyébként a görög ortodox egyház vezeti, és az ott élő szerzetesek egyelőre maradtak, miután az egyiptomi hatóságok görög nyomásra visszakoztak a kolostor bezárásától. A tervekkel szemben eddig Görögország szólalt fel a leghangosabban, a közel 4000 fős helyi lakosság azonban, ahogy a BBC is írja, nem hajlandó beszélni a változásokról.

Görögország és Egyiptom között csak fokozódott a feszültség, miután egy egyiptomi bíróság májusban úgy döntött, hogy a Szent Katalin kolostor az egyiptomi állam tulajdonát képezi, a szerzetesek valójában csak „használati joggal” rendelkeznek a területen. II. Jeromos görög ortodox érsek azonnal elítélte a döntést, szerinte a kolostort elkobozták, és úgy fogalmazott, hogy „egzisztenciális veszély fenyegeti az ortodoxia és a hellenizmus szellemi fáklyáját”.

A jeruzsálemi görög ortodox pátriárka is arról beszélt, hogy ez a szent hely „magától Mohamed prófétától kapott védelmi okiratot”, és azt mondta, hogy a kolostor, amiben még egy mecset is van, „a keresztények és muszlimok közötti béke szentélye és a konfliktusok által sújtott világ reményének menedéke”. A diplomáciai tárgyalásoknak köszönhetően végül Görögország és Egyiptom egy közös nyilatkozatban jelentette ki, hogy biztosítják a Szent Katalin kolostor görög ortodox identitásának és kulturális örökségének védelmét.

A munkálatok most épp szünetelnek, de nem a fentiek, hanem finanszírozási problémák miatt, ettől függetlenül a „Nagy Átalakulás Projekt”-nek köszönhetően a környék már teljesen átalakult, és az új utak építése még most is zajlik.

Egyiptom lakhatásért felelős minisztere, Sherif el-Sherbiny szépen meg is fogalmazta, hogy a projekt nemcsak rekreációs helyszíne lesz az ide látogatóknak, de a város és a környék fejlődését is szolgálja, „miközben megőrzi az érintetlen természet környezeti, vizuális és örökségi jellegét”.

Mindezt azután mondta, hogy az UNESCO már 2023-ban jelezte aggodalmát és felszólította Egyiptomot a fejlesztések leállításra és arra, hogy vizsgálják meg azok hatásait, illetve készítsenek megőrzési terveket, ami végül nem történt meg.

2025 júliusában a World Heritage Watch nyílt levelet küldött az UNESCO Világörökség Bizottságának azzal a kéréssel, hogy vegyék fel a területet a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára. Még III. Károly királyt is felkeresték – a brit király ugyanis a Szent Katalin Alapítvány védnöke –, de a brit király sokat nem nagyon tudott tenni azon túl, hogy elmondta, a Sínai-hegyet és a kolostor környékét „a jövő generációi számára megőrzendő spirituális kincsnek” nevezte.

A Sínai-félszigetet az 1967-es hatnapos háború során Izrael foglalta el, és csak 1979-ben került vissza Egyiptomhoz, miután a két ország békeszerződést írt alá. A BBC azt írja, a beduinok azóta panaszkodnak, hogy másodrendű állampolgárokként kezelik őket.

Mohannad Sabry egyiptomi újságíró szerint sok a hasonlóság az itteni helyzet és a 80-as években kezdődött vörös-tengeri üdülőhelyek, köztük Sarm es-Sejk építése között. „A beduinok voltak a régió lakói, ők voltak a vezetők, a munkások, tőlük lehetett bérelni. Aztán megérkezett az ipari turizmus, őket pedig kiszorították. Nemcsak az üzletből, hanem fizikailag is.” Bár a kormány azt állítja, hogy a beduinok lakóterületeit is felújítják, egyelőre úgy tűnik, hogy miközben visszafordíthatatlanul átalakul a tájkép és a biodiverzitás is, ők lesznek a legnagyobb vesztesei a „Nagy Átalakulás Projekt”-nek.

(Címlapkép: A Szent Katalin kolostor – GERAULT Gregory / hemis.fr / hemis.fr / Hemis via AFP)