Az elmúlt 30 évben Norvégiában szinte felére csökkent a burgonyafogyasztás: évente fejenként 29 kilóról mindössze 17 kilóra – derül ki a Norvég Gyümölcs- és Zöldséginformációs Iroda adataiból.
Dániában többet esznek burgonyából, mint a norvégok, de itt is csökken a fogyasztás. A 19. században, fénykorában egy átlagos dán évente körülbelül 120 kilót evett, ma ez a szám nagyjából 40 kiló.
A burgonya helyét más szénhidrátok vették át: tészta, rizs, árpa, quinoa. De vajon a krumpli lett túl unalmas? Vagy csak rossz hírnevet szerzett magának? Most amerikai kutatók vizsgálták meg, hogy az eltérő elkészítési módok hogyan hatnak az egészségre.
Az elkészítési mód a kulcs
Akik hetente háromszor ettek sült krumplit, nagyobb eséllyel lettek 2-es típusú cukorbetegek, mint akik hetente legfeljebb egyszer fogyasztották. Akik viszont más formában ették – püréként, főzve vagy sütve –, náluk nem nőtt a kockázat.
A tanulmány nemrég a neves orvosi folyóiratban, a British Medical Journal-ban jelent meg. „Ez az első olyan kutatás, amely ténylegesen vizsgálta, hogyan készítették el a burgonyát – például olajban sütve vagy főzve, illetve hogy mivel helyettesítették” – mondta a Washington Post-nak Seyed Mohammad Mousavi, a Harvard Egyetem táplálkozástudományi posztdoktori kutatója, a tanulmány egyik szerzője.
Mousavi és kollégái több évtizedre visszanyúló népességnyilvántartási adatokat elemeztek, összesen 200 000 amerikai bevonásával.
Fotó: Getty Images/SimpleImages
A burgonya egészséges és klímabarát
Jacob Juel Christensen, az Oslói Egyetem kutatója szerint a burgonya jótékony hatásai régóta ismertek. Az új norvég táplálkozási irányelvek – amelyek kidolgozásában ő maga is részt vett – kifejezetten javasolják a főtt és sült burgonya fogyasztását. „Nemcsak azért, mert egészséges, hanem azért is, mert környezetbarát” – mondja.
Dániában az Élelmiszerbiztonsági Hivatal azt ajánlja, hogy hetente többször is kerüljön burgonya az étrendbe. Napi 100 gramm burgonya elegendő egy növényekben gazdag, változatos étrend részeként. Jóllakottságérzetet ad kevés kalóriával.
Egy nagy norvég kutatás 2024-ben kimutatta, hogy a burgonya segíthet meghosszabbítani az életet. „Bár ezt eddig is tudtuk, mindig hasznos, ha ekkora amerikai tanulmányok is alátámasztják” – teszi hozzá Christensen.
Miért lett rossz híre a burgonyának?
A szerény krumpli rossz hírnevét a benne lévő szénhidrátok típusa okozta. A burgonya glikémiás indexe magas: minél magasabb ez az érték, annál jobban megemeli a vércukorszintet fogyasztás után. Ez a gyors vércukorszint-emelkedés más zöldségekhez képest nagyobb, de önmagában még nem vezet 2-es típusú cukorbetegséghez – írja a Norvég Egészségügyi Informatikai Központ.
A 2024-es norvég kutatásban 77 000 ember adatait vizsgálták 40 éven keresztül. „Azoknál, akik átlagosan napi két burgonyát ettek, kisebb volt a halálozás kockázata. Számításaink szerint minden plusz 100 gramm napi burgonyafogyasztás 4 százalékkal csökkentette a halálozás – különösen a szív- és érrendszeri halálozás – kockázatát” – mondja Erik Arnesen, az Oslói Egyetem kutatója. Az 1970-es és 80-as években a főtt burgonya az egyik legfontosabb rostforrás volt az étrendben. Emellett C-vitamint és káliumot is biztosított.
Egy kirakósdarab a nagy egészben
Az új amerikai kutatás úgynevezett kohorszvizsgálat. A kutatók egy nagy csoportot figyeltek meg, és azt vizsgálták, van-e összefüggés a sült krumpli rendszeres fogyasztása és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása között. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a sült krumpli okozza a betegséget. Más tényezők is szerepet játszhattak.
Bár figyelembe vették az életkort, korábbi betegségeket, dohányzást, gyógyszerszedést, társadalmi-gazdasági helyzetet és más étrendi tényezőket, előfordulhatnak még további okok, amelyek nem a krumplival állnak összefüggésben.
Ennek ellenére Christensen szerint az ilyen vizsgálatok fontos részei a táplálkozás és egészség közötti összefüggések megértésének.
„Más típusú kutatásokkal – például kontrollált vizsgálatokkal vagy mechanisztikus kutatásokkal – együtt elég jó képet kaphatunk a burgonyafogyasztás és az egészség kapcsolatáról” – mondja.
Sült krumplit is lehet enni – mértékkel
A kutatók nem tettek különbséget a főtt, sült héjában vagy püré formájában készült burgonya között. Nem tudják, melyik a legegészségesebb – csak azt, hogy mind jobb választás, mint az olajban sült krumpli. A boltok fagyasztópultjai tele vannak olajban sült krumplifélékkel, amelyek gyorsan elkészíthetők, és sokak kedvencei. De vajon hetente egyszer belefér?
„Összességében azt ajánlom, hogy a burgonyát inkább főzve, sütve vagy püréként fogyasszuk” – mondja Christensen. Ugyanakkor szerinte teljesen rendben van, ha néha eszünk sült krumplit is. Az egészség és jóllét szempontjából az számít, hogy a mindennapi étrend kiegyensúlyozott legyen.
„A burgonya egy szuperélelmiszer: egészséges, olcsó és fenntartható, ezért mindenképpen érdemes része legyen egy változatos étrendnek az ajánlások szerint – magyarázza Christensen, de hozzáteszi: – mint mondtam, érdemes korlátozni a feldolgozott burgonyatermékek – például a sóval és zsiradékkal készülő sült krumpli – fogyasztását.”
The post Ez a legegészségesebb módja a burgonya elkészítésének egy új tanulmány szerint first appeared on nlc.