Egy új tanulmány alapján a 2023-as katasztrofális kanadai tűzszezon okozta légszennyezés világszerte mintegy 87 ezer korai elhalálozást okozott – írja a Live Science. Az erdőtüzek abban az évben 1,84 millió hektárnyi területet perzseltek fel, ez az ország teljes erdőterületének mintegy 5 százaléka. A felszabaduló szennyeződések egészen messzire, Európáig és Észak-Afrikáig eljutottak.
A kutatók most megállapították,
hogy a finom részecskéknek (PM2,5) való rövid távú kitettség az Egyesült Államokban és Kanadában nagyjából 5400 ember halálát okozta;
a tartósabb expozíció, a hetekig égő tüzek hatására pedig világszerte nagyjából 82 ezer ember élete rövidült meg.
Csang Csiang, a pekingi Csinghua Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint eredményeik egyrészt azt tükrözik, hogy milyen rövid távú egészségi hatásokkal járt, amikor a napi PM2,5-szint jóval meghaladta az irányelvekben meghatározottakat, olyan halálos eseményeket idézve elő, mint a szívroham. Másrészt a hosszú távú expozíció következményeit, így a szív- és érrendszeri, illetve légúti betegségek megnövekedett, potenciálisan szintén halálos kockázatát is felmérték.
Emily Fischer, a Coloradói Állami Egyetem légkörkutatója – aki nem vett részt a vizsgálatban – hangsúlyozta: az éghajlati átalakulás miatt egyre több ilyen esemény lesz, és nehéz konkrét számokat megadni.
A szennyezés nem ismer határokat
A tüzek füstje rövid távon szem- és légúti irritációt, hörghurutot, illetve asztmaszerű rendellenesség esetén súlyosbodást válthat ki, hosszabb távon viszont a szív- és érrendszer is terhelődik, ami szívrohamot vagy stroke-ot okozhat. A szennyezés ráadásul memóriaromlással és tanulási problémákkal is járhat, idővel pedig növeli a demencia kockázatát.
A pontos hatások felméréséhez a nemzetközi csapat először modellezte, miként terjed a füst bolygónkon. A szakértők a mért adatokat gépi tanulási módszerek segítségével elemezték, hogy megtudják, a megfigyelt PM2,5-szennyezés mekkora része köthető a kanadai tüzekhez. Ezután epidemiológiai modelleket alkalmaztak, hogy meghatározzák a részecskék által érintettek számából a lehetséges áldozatok számát.
Az eredmények alapján a kanadai lángok 2023-ban a teljes tűz okozta PM2,5-kibocsátás 13 százalékáért voltak felelősek. Az Egyesült Államokban és Kanadában körülbelül 354 millió ember volt kitéve a szennyezésnek, itt az éves koncentráció 1,08 mikrogramm/köbméterrel nőtt, de a szennyezésből Európába is jutott 0,41 mikrométer/köbméter többlet.
A modellezés szerint a rövid távú expozíció az Egyesület Államokban 4100, Kanadában pedig 1300 ember halálát okozta – hiába utóbbi területen tomboltak a lángok, itt kisebb a népsűrűség. Hosszú távon Amerikában 33, Európában pedig több mint 22 ezer ember élete rövidült le a füst miatt.
Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto via AFP Tűz okozta légszennyezés a kanadai Edmontonban.
„Ez nem elhanyagolható számú ember, és az érintettek messze voltak Kanadától” – mondta Steven Davis, a Stanford Egyetem munkatársa és a csapat tagja.
Fischer úgy véli, az eredmények rávilágítanak, hogy jobb monitorozásra és a lakosság felvilágosítására lenne szükség hasonló események során. A káros hatások egy része bizonyos intézkedésekkel, például maszk viselésével csökkenthető.
The post Európában is gyilkoltak a 2023-as kanadai tüzek first appeared on 24.hu.