Az Európai Unió Bírósága a csütörtökön közzétett jogerős ítéletével megsemmisítette azt a még 2017-ben született európai bizottsági határozatot, amely jóváhagyta a Magyarország által a Paks 2 atomerőműnek nyújtott támogatást. Korábban az EU Törvényszéke még rendben találta az Európai Bizottság jóváhagyó döntését, az ellen az ítélet ellen nyújtott be fellebbezést Ausztria, így jutottunk el a ma kihirdetett határozatig. Szijjártó Péter a 2022-es törvényszéki végzést úgy kommentálta, hogy az nagy győzelem, mert azt jelenti, hogy „mind az engedélyezés, mind a finanszírozás szempontjából az Európai Bíróság pecsétje rajta van a paksi beruházáson”. Ez a pecsét most lekerült Paks2-ről, másképpen fogalmazva: mostantól nincs európai bizottsági engedélye a beruházásnak, az engedélyezési eljárást újra le kell folyatatni.
A mai felsőbb szintű uniós bíróság ugyanis kimondta: az Európai Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy a két új reaktor megépítésére irányuló szerződés valamely orosz vállalkozásnak történő közvetlen odaítélése összhangban van-e az uniós közbeszerzési szabályokkal. Ezért a bíróság hatályon kívül helyezte az Európai Unió Törvényszéke által ebben az ügyben hozott ítéletet, valamint
megsemmisítette az Európai Bizottság azon határozatát, amely jóváhagyta a Magyarország által a Paksi Atomerőmű telephelyén két új atomreaktor fejlesztéséhez nyújtott támogatást.
Az Európai Unió Bíróságának ítélete „azt jelenti, hogy az oroszokkal folytatott atomerőmű-beruházás ettől a pillanattól kezdve hivatalosan is megsérti az uniós jogot; minden további kapavágás illegális (…) az Európai Bizottságnak újra kell nyitnia a paksi dossziét” – értékelte a döntést a paksi beruházásnak kitüntetett figyelmet szentelő Tordai Bence. Az ellenzéki politikus szerint ebben az újabb eljárásban „már nemcsak a Bíróság mai ítéletét kell figyelembe vennie, hanem foglalkoznia kell a július végén benyújtott panaszommal is, amiben tételesen bebizonyítottuk, hogy a putyini Paks 2 projekt egyaránt sérti az uniós jogot és a 2017-es bizottsági engedélyben megfogalmazott feltételeket”. Bár erről nem ír Tordai, de az új bizottsági eljárás során emellett minden bizonnyal figyelembe fogják venni a paksi beruházás körül 2017 óta történt fejleményeket, így az európai energiapiac átalakulását éppúgy, mint Oroszország ukrajnai háborújának és az ahhoz kapcsolódó szankcióknak a következményeit.
„Mivel a két reaktor megépítése részét képezi a támogatás tárgyának, az építési szerződés valamely orosz vállalkozás részére történő közvetlen odaítélése pedig megbonthatatlanul kapcsolódik e tárgyhoz, a Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy ez a nyilvános pályázati eljárás nélküli közvetlen odaítélés megfelel-e az uniós közbeszerzési szabályoknak” – olvasható a bírósági sajtóközleményben. A mostani ítélet szerint „a Bizottság nem elégedhetett volna meg annak vizsgálatával, hogy a szóban forgó támogatás megfelel-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályozásnak”.
Az ítélet arra is kitér, hogy „a két reaktor megépítése ugyanis szerves részét képezte a Magyarország által bejelentett azon támogatási intézkedésnek, amely a két új reaktornak a Paks II társaság részére történő térítésmentes rendelkezésre bocsátására irányult.” Ráadásul, teszi hozzá a döntésről szóló közlemény, „az építési szerződés közvetlen odaítélése elengedhetetlen volt e támogatás tárgyának megvalósításához, annak tehát elválaszthatatlan részletszabályát képezi.”
A közbeszerzés fontosságáról megjegyzi az uniós bíróság: „ha valamely infrastruktúra megépítésére vonatkozó szerződés odaítélése céljából nyílt közbeszerzési eljárást folytatnak le, hatással lehet többek között az ezen építéshez szükséges beruházás költségeire és ezen infrastruktúra tulajdonságaira. Következésképpen az ilyen eljárás befolyásolhatja az ily módon valamely vállalkozásnak vagy vállalkozáscsoportnak esetlegesen biztosított előny terjedelmét”.
A 2014-ben megkötött orosz-magyar szerződés értelmében Paks 2 teljes beruházási költsége 12,5 milliárd euró, de már a múlt év végén napirendre került ennek az összegnek az emelése. Mármint euróban is, hiszen a forintban számolt költségek a jelentős forintgyengülés miatt már igencsak megugrottak: a szerződés hatályba lépésének napján, tehát 2015. március 27-én egy euró még csak 300,54 forintba került, most 392 forintba kerül, tehát önmagában ez nagyjából 30 százalékos drágulást okoz: az akkor számolt 3756 milliárd forinttal szemben akár 5000 milliárdos is lehet a költség. Már ha lesz újra engedélye a beruházásnak.
A bírósági közlemény felidézi: az Európai Bizottság a 2017. március 6-i határozatában hagyta jóvá azt a beruházási támogatást, amelyet Magyarország a Paksi Atomerőmű telephelyén két új atomreaktor fejlesztése céljából kívánt nyújtani az állami tulajdonban lévő MVM Paks 2 projektcégének, a Paks II. Atomerőmű Zrt.-nek. A reaktorok megépítését teljes egészében a magyar államnak kellett finanszíroznia.
Az új reaktorok megépítésével „közvetlen odaítélés útján a Nizhny Novgorod Engineering orosz vállalkozást bízták meg, összhangban a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló, Oroszország és Magyarország között létrejött egyezménnyel. Ugyanezen egyezményben Oroszország kötelezettséget vállalt arra, hogy az új reaktorok finanszírozása céljából állami kölcsönt nyújt Magyarországnak”, ismerteti tovább az előzményeket az uniós bíróság.
A most közzétett bírósági ítélet nem mondható váratlannak, hiszen Laila Medina főtanácsnok februári előzetes véleménye szintén az osztrák fellebbezésnek adott igazat. A főtanácsnoki vélemény nem köti ugyan a bíróságot, ám a tapasztalat az, hogy az esetek csaknem hetven százalékában azzal megegyező lesz végül az ítélet.