Augusztus utolsó, vagy szeptember első napjának éjszakáján 11 férfi indult útnak egy 12 méteres, hatalmas motorokkal felszerelt csónakban Venezuela partjaitól Trinidad és Tobago felé. Nem sokkal később Donald Trump bejelentette, hogy az amerikai hadsereg megsemmisítette a csónakot, amivel szerinte „narcoterroristák”, a Tren de Aragua kartell tagjai kábítószert csempésztek. A részletek homályosak, Trump bizonyítékokat nem mutatott be, annyi viszont biztos, hogy a támadással az amerikaiak eddig ismeretlen vizekre eveztek, új szintre emelve a kábítószerek, a latin-amerikai szélsőbaloldal, valamint ezek közös metszete ellen évtizedek óta vívott háborújukat.
A kilőtt csónak San Juan de Unareból indult, helyi források szerint augusztus 31-én, az amerikaiak szerint szeptember 1-én este. Az előbbiek szerint ráadásul két másik csónakkal együtt, amiknek semmi baja nem esett. Annyi mindenesetre biztos, hogy az északkelet-venezuelai egykori halászfalu már jó ideje az országban különösen erős drogkartellek ellenőrzése alatt áll, és rendszeresen indulnak innen olyan kábítószer-szállítmányok, amelyek végső célpontja azok legnagyobb felvevőpiaca, az Egyesült Államok.
A kis csónakok nem az amerikai partok felé veszik az irányt, hanem kisebb karib-tengeri szigetek felé, ahonnan más közvetítők viszik tovább a szállítmányt északra. San Juan de Unarétól Trinidad és Tobago partjai alig több mint 100 kilométerre vannak, ezt a távot a négy darab 200 lóerős motorral felszerelt csónak két óránál kevesebb alatt tudja megtenni. Ezúttal azonban ez nem sikerült, miután – hivatalos amerikai beszámolók szerint – egy amerikai hadihajó nemzetközi vizeken üldözőbe vette, és háromszor felszólította utasait, hogy álljanak meg. Amikor ez nem történt meg, az amerikaiak, akik szerint „jelentős mennyiségű” kábítószer volt a csónak fedélzetén, megindították a támadást.
Hogy ez a támadás pontosan mi volt, arról nem árultak el részleteket, és a Trump által közzétett videóból sem világos. Mindenesetre a felvételek szerint valami eltalálta a csónakot, ami percek alatt elsüllyedt. Túlélők nem maradtak utána. A Pentagon szóvivője csak annyit árult el, hogy a lövedéket egy hajóról felszálló helikopter vagy nagy méretű drón indította.
Mióta 1971-ben Richard Nixon meghirdette Washington drogháborúját, annak legfontosabb hadszíntere Latin-Amerika és a Karib-térség. Az amerikaiak itt próbálják megállítani a feléjük tartó drogszállítmányokat, elsősorban a Dél-Amerikában termelt kokaint, de egyéb szereket is. Bár sok ilyen szállítmányt, csempészt, sőt nagyhatalmú drogbárót sikerült eddig lekapcsolniuk, ennek sem az amerikai kábítószerkeresletre, sem az ezt kielégítő kínálatra nem volt különösebb hatása. Cserébe viszont nagyban hozzájárult a latin-amerikai és karibi szegénységhez, szenvedéshez, erőszakhoz, káoszhoz.
A drogháborúnak azonban eddig megvoltak a szabályai. A délről érkező szállítmányok lekapcsolása az amerikai haditengerészet és parti őrség feladata volt, és a hagyományos bűnüldözés eszközeivel zajlott. Ha az amerikaiak gyanús vízi járművet észleltek, megállították, átvették felette a hatalmat, letartóztatták a gyanúsítottakat, és lefoglalták az árut. Az amerikai fegyveresek csak akkor lőttek, ha erre önvédelemből szükség volt. Olyan, hogy egyszerűen kilőjenek egy nemzetközi vizeken – a venezuelai partoktól több mint 22 kilométernyire – tartózkodó csónakot, ami semmiféle közvetlen veszélyt nem jelentett az amerikaiakra, csak nem követte az utasításaikat, eddig nem volt példa.
Természetesen az amerikaiak ezeket a szabályokat, ahogy az minden háborúban megesik, nem mindig tartották be. Az 1980-as években a kommunizmus elleni harc például annyira felülírt mindent, hogy latin-amerikai partnereiknek még a kábítószer-kereskedelmet is elnézték, ha cserébe részt vettek a szovjetellenes küzdelemben. A venezuelai csónak kilövése azonban így is egy egészen új szintet jelent, még ha tulajdonképpen logikusan következett is abból az irányvonalból, amelyen Donald Trump drog- és Venezuela-politikája elindult.