A nyugdíj-szüneteltetéssel foglalkozott legfrissebb hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő. De mi is az a nyugdíjszünetelés, és kiket érinthet? Mint ismert, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint
a közszolgálati típusú jogviszonyokban dolgozó nyugdíjasokat megillető illetmény és a nyugdíj egyidejűleg nem vehető föl, vagyis
az érintett személy nyugdíja a közszolgálati típusú jogviszony tartama alatt szünetel.
Ennek megfelelően az öregségi nyugdíj folyósítását a törvény szerint az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától vagy öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas az alábbi jogviszonyokban dolgozik:
közalkalmazottként,
költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatottként,
egészségügyi szolgálati jogviszonyban,
rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,
honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban,
kormányzati szolgálati jogviszonyban,
adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban,
politikai szolgálati jogviszonyban,
biztosi jogviszonyban,
köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,
bírói szolgálati viszonyban,
igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
ügyészségi szolgálati viszonyban,
a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban,
nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban vagy
a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.
Vannak azonban kivételek is, vagyis olyan jogviszonyok, amelyekben dolgozva nem kell szüneteltetni a nyugdíjat. A fenti főszabály ellenére a nyugdíjtörvény végrehajtási rendelete alapján nem kell szüneteltetni a nyugdíját annak a közszolgának, akinek a jogviszonya
szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál,
köznevelési intézményben vagy
szakképző intézményben
áll fenn.
Fontos még, hogy bár az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas egészségügyi dolgozó nyugdíját szüneteltetik, de részére a munkáltatója megigényelheti a nyugdíja mindenkori összegével megegyező nettó összegű nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést.
A nyugdíjhatóság az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről az érintett bejelentése és a NAV adatközlése alapján hivatalból dönt.
Felvetődik a kérdés, hogy a nyugdíj szünetelése alatt a nyugdíjas státusz is szünetel-e? A válasz az, hogy Azért nem szünetel, mert az érintett közszolga a nyugdíja szünetelésének időtartama alatt is nyugdíjasnak minősül – írta Farkas András. Emiatt pedig a szünetelés időtartama alatt végzett keresőtevékenységével szolgálati időt már nem szerezhet és a nyugdíjjárulék alapját képező illetménye az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe, vagyis
Ennek oka az a két rendelkezés a nyugdíjtörvényben, amelyek szerint
egyrészt a saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe,
másrészt az ilyen keresőtevékenységgel szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során nem vehető figyelembe.
A nyugdíjas státuszára tekintettel viszont az érintett közszolga illetménye, jövedelme számára mentes a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék alól, és a munkáltatója számára a kifizetés mentes a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól. Vagyis csak a 15 százalékos szja-t kell levonni a jövedelmükből, mint minden nyugdíjas munkavállalónál.
Kitért arra is, hogy a nyugdíj csak akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé, hogy közszolgálati típusú jogviszonya megszűnt. Vagyis a nyugdíj csak kérelemre folyósítható újból, a nyugdíjhatóság hivatalból nem kezdi meg a nyugdíj újbóli folyósítását. Az ismételten meginduló nyugdíjfolyósítás kezdő napja a jogviszony megszűnése hónapját követő hónap első napja. Ezért az érintett nyugdíjas közszolga törekedjék arra, hogy a jogviszonya egy adott hónap utolsó napján szűnjék meg, így másnaptól már folyósíthatják a részére a nyugdíját (egyébként jövedelem nélkül maradhat akár néhány hétig is).
Milyen összegű lesz a szünetelést követően folyósítani kezdett nyugdíj?
A nyugdíj újbóli folyósítása esetén a nyugdíjast a nyugdíja szüneteltetést megelőző összegének az időközi rendszeres (inflációs) nyugdíjemelések mértékével megemelt összege illeti meg. A nyugdíjas közszolga által 2020. július 1-jét követően szerzett illetmény (ahogyan a nyugdíj mellett bármely jogviszonyban szerzett kereset, jövedelem) járulékmentessé vált, így a keresetalapú nyugdíjemelés lehetősége megszűnt.
Farkas András szerint az újrafolyósítás kapcsán aggályos, hogy a törvény nem rendelkezik a szüneteltetés időtartama alatt minden nyugdíjasnak járó 13. havi nyugdíjak pótlólagos kifizetéséről. Az érintett közszolga a nyugdíj szünetelése időtartama alatt is nyugdíjasnak minősül, így, ha az ő részére pótlólagosan nem fizetik ki ezt a plusz ellátást, akkor fennáll a hátrányos megkülönböztetés kockázata.
Ideje lenne megszüntetni
Végül felvetette: vajon mi indokolja, hogy még mindig nem helyezték teljesen hatályon kívül a nyugdíjas közszolgákat érintő összes törvényi korlátozást (mindenekelőtt a közszolgálati jellegű jogviszonyban dolgozó nyugdíjasok nyugdíjának szüneteltetését), a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozattal együtt. Itt utalt arra, hogy korábbi elemzéseiben már többször kifejtette, hiszen a magasan képzett közszolgák (a kormányzati és egyéb köztisztviselők mellett egyebek között a korábban közalkalmazottként, jelenleg köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban dolgozó tanárok, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó egészségügyi dolgozók) iránti igény egyre nő. Megemlítette még, hogy a versenyszférában teljesen korlátozásmentesen lehet a nyugdíj mellett dolgozni, ideje lenne a közszférában is megszüntetni az összes nehezítő körülményt.
Egy szeptember 5-i kormányrendelet alapján azok az egészségügyi dolgozók is megkapják a 30.000 forintos nyugdíjas utalványt, akiknek szünetel a nyugdíjuk – írta a hvg.hu. De úgy tűnik, csak ők, a többi szünetelő nem.
The post Újraszámítják-e a nyugdíjat szünetelés után? first appeared on 24.hu.