A magyar állam képviseletében eljáró Építési és Közlekedési Minisztérium és a rákosrendezői telkeket megvásároló BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. pénteken aláírta a területet érintő infrastruktúra-fejlesztési megállapodást, amit egyetértő záradékkal látott el Budapest Főváros Önkormányzata is.
Az aláírt megállapodás megerősíti, hogy Budapest ugyanúgy jogosult Rákosrendező kapcsán a legalább 800 millió euró értékű állami infrastruktúra-fejlesztésre, mint ahogy a kormány által kiszemelt arab befektető jogosult lett volna.
„Elértük, hogy ami az arab befektetőknek járt volna, az járjon a budapestieknek is!
Aláírtuk a megállapodást a kormánnyal a rákosrendezői fejlesztési területhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokról. […] Rákosrendezőn a jövő városát építjük! Ahhoz hogy 20 év múlva kész legyen, ahhoz már most meg kell tenni fontos lépéseket. Nem mondok le róla, hogy Budapestnek legyenek 20 évre szóló tervei!”- értékelte az aláírást Karácsony Gergely főpolgármester.
A megállapodás – a Fővárosi Közgyűlés városfejlesztési bizottsága által ellenszavazat nélkül jóváhagyott műszaki tartalomból kiindulva – tartalmazza a rákosrendezői terület vasúti, közúti és zöldfelületi fejlesztéseit, kiemelten a Szegedi úti felüljáró és az azon átvezető villamosvonal megépítését, valamint a millenniumi kisföldalatti meghosszabbítását is. Az egyezség szerint a kormányzati és a fővárosi oldal havonta fog szakmai egyeztetéseket folytatni az infrastruktúra-fejlesztés és a nemzetközi tervpályázat összehangolásáról.
A magyar kormány januárban még a dubaji Eagle Hills Grouppal írt alá adásvételi szerződést a 100 hektáros területről, ahol a tervek szerint a dubaji beruházók luxuslakásokat és irodaházakat terveztek a területre, a kormány pedig egy korábbi rendelettervezete alapján ehhez jókora közlekedés-fejlesztést tenne hozzá. A területet 50,9 milliárd forintért adták el, amit részletekben kell kifizetni, legkésőbb 2039-ig. A beruházó 4944 milliárd forintnyi fejlesztést vállalt a területen. Azonban kiderült, hogy Rákosrendező területének egy részére a Budapesti Közműveken keresztül a fővárosnak is elővásárlási joga van, amit hosszas jogi vita után érvényesítettek is január végén.
Azóta nem sok minden történt, Kiss Ambrus Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója augusztus végén arról számolt be, hogy addig a terület mintegy 8 százalékát tudták birtokba venni. Az egyeztetések hiánya miatt Karácsony Gergely főpolgármester pedig már olyanokat mondott, hogy „ha nem sikerül megállapodni, akkor én nyilván felgyújtom magam. Mindenhol el fogom mondani, hogy az araboknak jár a kisföldalatti meghosszabbítása, a budapestieknek nem”.