A reszelt sajt praktikus: nem kell magunknak reszelni, amivel időt takarít meg és megkönnyíti a főzést. Különösen olyan gyors ételek, mint a pizza, a rakott ételek vagy a tészta esetében csábító a használata. Mégsem feltétlenül a legjobb választás – írja a Café Annabel.
Aki frissen reszel sajtot, ismeri
a tipikus kellemetlenséget: a sajtot reszelve a kis darabok azonnal összeragadnak, és nehéz szétválasztani őket. Ennek oka a sajtban lévő zsír és nedvesség természetes kötőanyagként működik, gyorsan tömör masszává kötve a finomra reszelt darabokat.
A csomagolt, használatra kész reszelt sajt
általában nem tapad csomókba. A gyártók formaleválasztókat, általában burgonya- vagy kukoricakeményítőt adnak hozzá. Ezek biztosítják, hogy a reszelt sajt laza maradjon, és ne csomósodjon össze hosszabb tárolás után sem. Az enyhén lisztes felületet is ezek az adalékanyagok hozzák létre. A sajtok keményítőtartalma körülbelül három százalék lehet.
Ami miatt mégis kevésbé ajánlott:
a reszelt sajt lényegesen fogékonyabb a baktériumokra, mint az egész sajt. A sok apró darab nagy felületet biztosít, és nincs védőrétegük sem. A feldolgozás során baktériumok is bejuthatnak a csomagolásba. Bár általában ártalmatlanok, felgyorsítják a sajt romlását.
A sajton lévő penész sem ártalmatlan.
A nemespenésztől eltérően, amit szándékosan használnak a Roqueforthoz hasonló sajtokban, itt véletlenszerű penészspórákról van szó, amik akár káros, rákkeltő anyagokat is képezhetnek. A felbontott zacskókban lévő sajt különösen problémás: a védőgáz – egy speciális nitrogén és szén-dioxid gázkeverék –, amelynek meg kell akadályoznia a penész növekedését, eltűnik.
Úgyhogy frissen sajtot reszelni megéri:
lehetőleg egész sajtokat vagy darabokat vásárolj, és reszeld le a sajtot saját magad. A reszelt sajtot mindig légmentesen zárjd le, és hűtőszekrényben tárold. Így tovább marad friss.
Kép: Pixabay
The post Jobb, ha nem veszed meg a szupermarketben: miért nem jó a bolti reszelt sajt? first appeared on nlc.