„Nemzetépítő gazdaságpolitika viharos időkben is biztosítja Magyarország jövőjét” – ezzel a címmel tartott előadást Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a veszprémi közgazdász-vándorgyűlésen. Előadását két részre lehetne bontani: az elsőben Trump gazdaságpolitikáját méltatta és dicsérte, az EU-t pedig sűrű kritikával illette, míg a másodikban a magyar kormány tervezett vagy már életbe lépett intézkedéseit szedte össze csokorba.
Nagy szerint az USA gazdaságpolitikája a kínálati oldali logikára épít, vagyis az olcsó energiára, az adócsökkentésekre, a deregulációra, ezek mind horgonyozzák az inflációs várakozásokat (utóbbit kellene Varga Mihály MNB-elnök szerint a magyar gazdaságpolitikának is elérnie ahhoz, hogy árstabilitás legyen), és magasabb gazdasági kibocsátást eredményez. A dollár iránti fokozott kereslet annak az árfolyamát is tudja stabilizálni.
Trump vámháborújáról Nagy Márton azt mondta, ez arról szól, hogy több pénzt hozzon a költségvetésbe. „A vámok könnyű pénzkereseti lehetőséget” jelentenek az USA-nak, amelynek gazdaságpolitikája azonban nemcsak erről szól, hanem beruházásokról, munkahely-teremtésről is. A miniszter azt is bemutatta, hogy ma már havonta 30-35 milliárd dollárt (10 ezer-12 ezer milliárd forintot) keres az USA a vámokon. Ez bár hazai szinten rengeteg pénznek tűnhet, valójában az amerikai költségvetésben ez marginális tétel.
Ezzel szemben Nagy szerint az EU-nál nem látszik szándék a versenyképességi problémák megoldására, helyette a védelmi kiadások drasztikus növelésére fókuszálnak. Az EU teljesen elfelejtette azt a közgazdasági alaptételt is, hogy előbb a gazdaságot és a költségvetést kell rendbe tenni, utána lehet költekezni.
„Akkor lehet költeni, ha van mit, és nem úgy, hogy elkezdjük költeni azt, ami nincs, és annak lesz valamilyen hatása a gazdaságra” – mondta Nagy.
Az USA előbb pénzt akar keresni, és úgy költekezne, az EU ennek a fordítottját csinálja. „És itt jön a morbiditás csúcsa”, mondta Nagy. Az EU top 3 iparágában van az autóipar, ami jelenleg haldoklik a szerinte. Ennek nem az az oka, hogy a német autók kiszorulnak Ázsiából, hanem az, hogy a saját piacukról is, mert a kínai autók egyre nagyobb teret hódítanak. „Ez szerintem siralmas”, summázta véleményét.
Azt is mesélte, hogy amikor Brüsszelben jár, mindig megkérdezi a Bizottságot, hogy ha van AI-direktíva és sok más direktíva, akkor az elektromos autókra miért nincs ilyen. „Nincs szabályozva, nincs állami támogatási keretrendszere”, közölte, majd elismerően állította párhuzamba a kínai gyártókat, amelyek jelentős támogatást kapnak.
„A kínaiak le fogják tartolni az egész unió iparát” – ez szerinte felér egy hazaárulással.
A vehemens felvezető után tért rá Nagy Márton a magyar gazdaság ügyeire, melynek során lényegében a Fidesz-kormány grandiózus terveit ismertette. Magyarországnak az a nehézsége, hogy változik az amerikai politika, és változik az unió is, az országnak ebben a helyzetben kell megtalálnia a helyét. Elismerte, hogy a vámháború minket is érint, ezért az „európai vámmegállapodás hatásainak kezelése érdekében a gazdaságpolitikának négy területre kell fókuszálnia: az otthonteremtésre, az adócsökkentésre, a 47 ezer milliárd forintos országépítési tervre, az ipar- és munkahelyvédelmi akciótervre. Plusz feladatnak említette a reálbérek fenntartását és az agrárium megerősítését.
Az otthonteremtésnél felsorolta a állami támogatásokat, amelyek a saját tulajdonú ingatlan megszerzését célozzák. Az Otthon Start programnál úgy számolnak, hogy éves szinten 50-100 milliárd forintba kerülhet a költségvetésnek.
Az adócsökkentés fókuszában a két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége áll. Megjegyezte, 2026-ra az EU-ban csak Lengyelországban lesz alacsonyabb a két gyermeket nevelők adója.
A 47 ezer milliárdos országépítési terv a 2035-ig megvalósítható infrastrukturális fejlesztéseket foglalja magában. Ennek zöme, bő 27 ezer milliárd közúti fejlesztésekre fog elmenni, ezt követik a vasúti fejlesztések, de az oktatási intézmények fejlesztésére is 2600 milliárd forintot szánnának.
Az ipar- és munkahelyvédelmi tervnek két része van, egy fejlesztési része és a jövő technológiájának elterjesztése. Itt a jól ismert Széchenyi Kártya Programot, a Demján Sándor Programot, a hároméves bérmegállapodást említette, valamint a szociális hozzájárulás jövő évi 1 százalékpontos további mérséklését, ami éves szinten legalább 200 milliárdot hagyhat a vállalkozásoknál. Az agrárium esetében azt emelte ki, hogy 2025-ben az 1300 milliárd forintos forrás felét már kifizették, „iszonyú pénzek mennek ma a gazdáknak”.