Elég 7 ezer lépés is
Ha egészséges életmódról beszélünk, szinte mindenki azt gondolja, napi 10 ezer lépést kell megtennie érte. Nos, a The Lancet folyóiratban a közelmúltban megjelent tanulmány ezt cáfolja, a kutatók azt állítják, hogy már 7 ezer lépés is sokat segít egyes betegségtípusok megelőzésében. Egy nemzetközi kutatócsoport 31 tanulmány elemzése alapján arra jutott, hogy a napi lépésszám növelése kedvezően hat a halálozás, a szív- és érrendszeri betegségek és a demencia kockázatára – ez a pozitív hatás azonban körülbelül napi 5-7 ezer lépésnél tetőzik. Ennél több séta már nem járt további jelentős egészségügyi előnyökkel.
A nikotin nem okoz rákot
Hasonlóan elterjedt tévhit a dohányzással kapcsolatban, hogy a nikotin rákot okoz. A Brit Rákkutató Központ vizsgálatai arra jutottak, hogy a nikotin nem tartozik a rákkeltő anyagok közé. A dohányzás okozta rákos megbetegedések főként az égés során keletkező káros anyagok, például a kátrány és a szén-monoxid miatt alakulnak ki. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a nikotin függőséget okoz, és számos egészségkárosító hatása van.
Füst nélkül, például hevítéssel kevesebb a káros anyag
A hagyományos cigarettában található dohány 900 °C feletti hőmérsékleten ég, aminek során gázok, részecskék és vegyületek rendkívül összetett keveréke szabadul fel szürke hamut hagyva maga után. Körülbelül 4000 különböző kémiai vegyület szabadul fel egy hagyományos cigaretta elfogyasztása során, amelynek jelentős része rákkeltő hatású is lehet. Ezzel szemben a hevítéses rendszerek sokkal alacsonyabb hőmérsékleten (~250-350 °C) hevítik a hevítőrudat. Mivel nem történik égés, és füst sem képződik, így kevesebb káros anyag kerül a szervezetbe.* Nem mellesleg a használatával járó kellemetlen szag is jelentősen csökken, és hamu sem keletkezik.
Szintén égés és füst nélküli alternatívát jelent a nikotinpárna és az e-cigaretta. Ugyanakkor egyik technológia sem kockázatmentes, és függőséget okoznak.
A nikotinpárna nem snüssz
Bár a köznyelvben erősen elterjedt a snüssz kifejezés, fontos tisztázni, hogy a nikotinpárna nem egyenlő vele. A snüssz a skandináv országokhoz köthető, dohányt tartalmazó, szájon át fogyasztható, füst és égés nélküli dohánytermék. Az Európai Unióban ezek forgalmazása tilos – egyedül Svédország kapott mentességet, mivel a snüssznek ott évszázados hagyománya van.
A nikotinpárna ezzel szemben egy dohány- és füstmentes technológia: az ínyre helyezve, a szájnyálkahártyán keresztül szívódik fel belőle a nikotin. A cigarettával szemben a nikotinpárna egy füstmentes alternatíva lehet a dohányzók számára, amellyel égés hiányában elkerülhetők a füsttel belélegzett káros és mérgező anyagok. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez sem kockázatmentes, és nikotintartalma miatt függőséget okoz. A nikotinpárna legálisan forgalmazható az EU országaiban, így Magyarországon is.
Sosem késő változtatni!
Sokan úgy gondolják, hogy több év aktív dohányzás után már késő leszokni a dohányzásról.
Ez azonban egyáltalán nem igaz! Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ha valaki ma eldobja a cigarettát, tíz év alatt a felére csökkentheti annak az esélyét, hogy tüdőrákos legyen. A koszorúér megbetegedéseknél ehhez a „felezéshez” elég egyetlen év is.
* A bizonyítékok széles körére alapozva, és feltételezve a cigarettáról való teljes leszokást. Ezek a termékek nem kockázatmentesek, és függőséget okoznak.
The post Tények nyomában: ártalomcsökkentés, dohányzás, életmód first appeared on 24.hu.