„Magyarország nemcsak túlélni, hanem gyarapodni is fog. Nemcsak múltja, hanem jövője is lesz Európában. Mert mi nem Európa peremén akarunk álldogálni, hanem Európa szívéhez akarunk tartozni – úgy, ahogy Szent István is akarta.”
(Magyar Péter, 2025. augusztus 20., Pannonhalma)
Miután Orbán Viktor másodjára is átengedte Magyar Péternek augusztus 20-át, a Tisza Párt elnöke Pannonhalmán tartott ünnepi beszédében 10 pontos programot hirdetett. Azt mondta, az nem kívánságlista, sokkal inkább munkaterv, amiben minden pontnak meglesz a maga felelőse, a program megvalósulását pedig negyedéves bontásban, nyilvánosan fogják követni.
A 10 pont:
2035-ig megállítják a népességfogyást, és azt célozzák, hogy 2050-től ismét tízmillió fölé nőjön a Magyaroroszágon élők lélekszáma. 2035-ig legalább 80 évre emelik a születéskor várható élettartamot. 2030-ig megállítják a tömeges elvándorlást, és elindítják a „Vár a hazád!” programot: nyolc év alatt kétszázezer fővel növelik a hazatérők számát. Tíz falunként egymilliárd forint közösségi fejlesztési keretet adnak. 2035-ig minden régióban épül egy 21. századi szuperkórház. 2035-ig az oktatásban visszakerül az ország a közép-európai régió élére, „Klebelsberg Kunó szellemében”. 2040-ig megduplázzák a megújuló energia arányát a hazai energiaellátásban, 2035-ig megszüntetik az orosz energiafüggőséget. Azonnal kezelik a kritikus aszályhelyzetet. 2030-ra a levegőszennyezést az év 95 százalékában az egészségügyi határérték alá szorítják. Visszaadják az önkormányzatok szabadságát – függetlenséget, hatásköröket, forrásokat.
Bár munkatervről és felelősökről beszélt, Magyar egyelőre nem bontotta ki részletesen a programelemeket, ahogy arról sem beszélt még, hogy milyen eszközökkel hajtaná végre azokat. De talán ennél is fontosabb a finanszírozás kérdése. Különösen annak fényében, hogy kormányváltás esetén a Tisza jócskán kiürített államkasszát kapna.
Az elmúlt években ugyanis egyre nagyobb hiányt generált a költségvetésben a stagnáló gazdaság, az uniós pénzek elmaradása, az Európa-rekorder kamatfizetési kötelezettség. Ráadásul Orbán Viktor az idén bejelentett osztogatásaival már a jövőt éli fel: a következő években beérkező bevételeket pántlikázza át, hogy fedezze a választási osztogatást, például a két- és háromgyerekes anyák szja-mentességét, illetve a szeptemberben induló 3 százalékos kedvezményes hitel állami kamattámogatását. Utóbbi évről évre egyre nagyobb terhet fog jelenteni a költségvetés számára.
Ilyen körülmények között nagyon nehéz lesz olyan nagyívű programokat finanszírozni, amilyeneket bejelentett az ellenzéki vezető. Persze a költségvetésben lehet találni tételeket, amelyek azonnali pluszforrást jelentenek: például a kormánypropagandára fordított tízmilliárdokból, a propagandacsatornává silányított közmédia százmilliárdos nagyságrendű támogatásából van mit lefaragni. Az azonban nem biztos, hogy ez elég lenne a 10 pont finanszírozásához.
Magyar „munkaterve” ugyanis merészen ambiciózus, sőt helyenként az irrealitás határát súrolja. Ezenfelül elképesztően költségigényes, még akkor is, ha a kiadások hosszú évekre elosztva terhelnék az államkasszát. A rendelkezésre álló adatok alapján minimum 6800 milliárd forintos programtervet vázolt fel a Tisza elnöke.(Persze ez így is csak töredéke a szintén néhány napja a kormány részéről bedobott, azaz „társadalmi vitára bocsátott” 50 ezer milliárdos állami beruházási tervnek.) De vegyük sorjában.