A menza örömei… Érdekes visszaemlékezni azokra az időkre, amikor gyerekként izgatottan futott végig szájról szájra a hír, hogy ma csokis piskótakocka lesz ebédkor a „második” – hiszen nem desszertként, hanem főételként kaptuk, általában egy laktatóbb raguleves után. Már teljesen távoli, megkopott az emlék. Furcsa belegondolni, hogy ma, amikor a sarki cukrászdában is harmincféle fagyi van, macaron díszíti a tortákat, és az igazán szofisztikált Ország tortái és Ország cukormentes tortái egymással versenyeznek a cukrászdák pultjaiban, mekkora örömet okozott egy ennyire egyszerű, piskóta alapú édesség.
A legtöbbünkben ott munkálkodik azonban a gyerekkori nosztalgia, amiben jó néha elmerülni, és ennél már csak egy jobb. A kicsit homályos emlékeket felidézni, és mai, igényesebb alapanyagokból újraalkotni a nosztalgikus kedvenceket.
Az alap ez esetben egy teljesen egyszerű, dicstelen piskóta, amit persze jó menza stílusban kissé jellegtelenre alkottak meg, nem túl sok tojással, íztelenül. Semmi különleges nem emelte volna ki a szegényes sütemények sorából – ha nem mártották volna bele a kakaós öntetbe. (Akit szeretett a konyhás néni, többet is kapott.)
A csokis piskótakocka, ami valójában kakaós volt
Bizony, egy kakaóporos, kissé vizes szósszal öntötték le anno a piskótát, nem valódi csokiöntettel. De miért is ne csinálhatnánk meg valódi, minőségi, olvasztott csoki alapon ezt a szószt? Nem olcsó a jó csoki, de nem is számít luxusnak.
Ma már, amikor pontosan tudjuk, milyen dimenziói vannak a jobbnál jobb minőségű kakaóknak és csokoládéknak, valószínűleg meglepődnénk a menzás piskótakocka valódi, régi ízein. Az ínyencboltokban már dűlőszelektált (!) módon betakarított kakaóültetvényekről származó kakaók közül válogathatunk, meghatározott savtartalommal, meghatározott aromatartományokkal.
A piskóta persze még mindig alap, de nem mindegy, hogy vizesen, kispórolósan készül, vagy beletesszük a tojásmennyiséget, netán finom vaníliát is.
Szóval a retró csokis piskótakocka igazi időutazó: minden falat egy darabka múlt, ahol egyszerre van jelen a rum aromája, a kakaó kesernyés édessége és az a régi, otthonos ízvilág, amit ma már csak “retrónak” nevezünk – régen meg egyszerűen csak sütinek.
Egyszer volt egy menza: retró csokis piskótakocka / Fotó: Nemes Nóra – Dacota, Nosalty Ételfotó
Modernizált retró: csokis piskótakocka recept
A menza megoldások helyett tegyük bele az igényes hozzávalókat, és egy új sütemény fog születni a kezünk alatt. A végén úgy is befejezhetjük, hogy belemártjuk a csokiba a kockákat, és úgy is, hogy nyakon öntjük őket. Kezdhetjük?
A piskótához:
8 db tojás
3 dl tej
24 dkg cukor
24 dkg liszt
1 csomag sütőpor
1-2 kávéskanál vaníliaőrlemény (igazi vaníliából, nem vanilinből)
2 nagy csipet só
A csokiöntethez:
Egy tábla 80 grammos étcsokoládé – magas kakaótartalmú, ízesítetlen
8 dkg vaj
2 csapott evőkanál cukrozatlan kakaópor
15 dkg porcukor
1 evőkanál rum – vagy rumaroma, ha tényleg retró életérzésre vágyunk
Elkészítése:
A piskótával kezdjük. Szétválasztjuk a tojásokat: a fehérjék egy tiszta, zsírtalan tálba kerülnek, a sárgák egy másikba. Fontos, hogy a fehérjébe ne csöppenjen sárgája, különben nem tudjuk majd szépen felverni.
Először felverjük a fehérjét. A két csipet sóval habbá kezdjük verni a fehérjét. Először közepes fokozaton, aztán gyorsabban, amíg kemény, fényes habot kapunk. Akkor jó, ha feje tetejére fordítva a tálat nem csúszik ki belőle.
Kikeverjük a sárgáját a cukorral. A tojássárgákhoz hozzáadjuk a cukrot, és robotgéppel vagy habverővel addig keverjük, amíg világos, krémes állagot nem kapunk.
Hozzáadjuk a lisztet. A lisztet összekeverjük a sütőporral, majd több részletben, óvatos mozdulatokkal a cukros sárgájához szitáljuk. Nem kell agyonkeverni, csak finoman dolgozzuk bele.
A legkényesebb rész: a fehérjehabot óvatosan beleforgatjuk a sárgás masszába. Nem keverjük erősen, inkább lapátoló mozdulatokkal forgatjuk, hogy a hab ne törjön össze. Így lesz a piskótánk szép könnyű. Ezzel egy ideig elbíbelődünk.
Egy tepsit (kb. 25×35 cm) kibélelünk sütőpapírral, és előmelegítjük a sütőt 180 C fokra.
A kész tésztát beleöntjük a kibélelt tepsibe (különben beleragad!), elsimítjuk a tetejét, és betesszük a sütőbe. Körülbelül 25 perc alatt aranybarnára sül. Tűpróbával ellenőrizzük: ha a beleszúrt fogpiszkáló tisztán jön ki, akkor van készen.
A megsült piskótát rácsra tesszük, és hagyjuk teljesen kihűlni, különben szétesne a szeletelésnél. Ha kihűlt, éles késsel kb. 4×4 cm-es kockákra vágjuk.
Miközben hűl a piskóta (vagy akár még sütés közben) csokifürdőt készítünk. Egy lábasban gőzfürdő felett felolvasztjuk a vajat, hozzáöntjük a tejet, beleszitáljuk a kakaóport és a porcukrot. Kevergetve felforraljuk, majd addig főzzük, míg teljesen sima, fényes mázat nem kapunk. A végén belekeverjük a rumot (vagy a rumaromát).
A legvégén ízlésünk szerinti mennyiségű szósszal öntsük nyakon! Az is megoldás, ha egy villa vagy két kanál segítségével a piskótakockákat egyenként belemártjuk acsokiöntetbe. Nem áztatjuk szét, de minden oldalát bevonjuk.
The post Készítsd el velünk a menzás csokis piskótakockát nem retró módra! first appeared on nlc.