Franciaország sorsa múlik a kormánnyal szembeni szeptember 8-i bizalmi szavazáson, nem pedig a kormányfőé – mondta François Bayrou francia miniszterelnök vasárnap este négy országos hírtelevíziónak adott élő interjújában.
Ha Bayrou bukik, Franciaország még távolabb kerül attól, hogy rendezze az eurózóna legnagyobb költségvetési hiányát, de új törvényhozási vagy elnökválasztások sem kizártak, ahogyan nagyszabású tüntetések sem.
A december óta hivatalban lévő kormányfő hétfőn jelentette be, hogy bizalmi szavazást kezdeményez szeptember 8-án a kormány adósságcsökkentő tervének végrehajtásához, és a 2026-ra meghatározandó költségvetési irányvonal támogatásához, amely csaknem 44 milliárd eurós megtakarítással számol.
„Majdnem minden francia pontosan tudja, hogy egy eladósodott ország nem szuverén, nincs meg a szabadsága” – mondja Bayrou. A kormány azt tervezi, hogy 2026-tól háromezer munkahelyet szüntet meg a közszférában, nem emeli jövőre a nyugdíjak jelentős részét, és minden szociális juttatás 2026-ban a 2025-ös szinten marad.
Miután a kormány csak relatív többséggel rendelkezik a Nemzetgyűlésben, és az ellenzéki pártok – a baloldaltól a Marine Le Pen által vezetett, Nemzeti Tömörülésig – már jelezték, hogy nem szavaznak bizalmat a kormánynak, a jelenlegi helyzet szerint az a legvalószínűbb, hogy a centrista és hagyományos jobboldali pártok által támogatott kormány ugyanúgy megbukik, ahogy tavaly december elején a Michel Barnier vezette előző kabinet, szintén a tervezett költségvetési megszorítások miatt.
A Szocialista Párt főtitkára, Olivier Faure „visszavonhatatlannak” nevezte a szocialisták döntését, miszerint megtagadják a bizalmat a kormánytól,
A miniszterelnök a jövő héten valamennyi parlamenti párttal külön-külön egyeztet a költségvetési javaslatokról, de elismeri, hogy a siker nem garantált. A kormány szeptember 8-i bukása esetén a köztársasági elnök kinevezhet egy új kormányfőt, vagy feloszlathatja a Nemzetgyűlést és új választásokat írhat ki, mielőtt új kormányt nevez ki.
Az ellenzéki pártok közül a Jean-Luc Mélenchon által vezetett radikális baloldali Engedetlen Franciaország és a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés viszont Emmanuel Macron köztársasági elnök lemondását is követeli, és új elnökválasztást szeretne.
Az elnök pénteken támogatásáról biztosította François Bayrou-t, és nem kívánt „politikai spekulációkba” bocsátkozni egy esetleges új nemzetgyűlési feloszlatásról és előrehozott választásokról.
Az V. köztársaság 1958 óta tartó történetében példátlan politikai instabilitás több mint egy évvel ezelőtt kezdődött, miután az elnöki párt által az európai parlamenti választásokon elszenvedett vereség miatt Emmanuel Macron feloszlatta a Nemzetgyűlést. A 2024. július 7-i előrehozott választások eredményeként az új Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré.
Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják a centrista Francois Bayrou kisebbségi kormányát; a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.
A kialakult helyzetről bővebben is írtunk a hétvégén, itt lehet elolvasni.
(Bloomberg, MTI)