Sokan tapasztalják a tüneteket – krónikus fáradtság, fejfájás, szédülés, sápadtság –, de csak kevesen ismerik fel az okot. Vannak, akik a kellemetlen, de önmagukban nem feltétlenül gyanús panaszokra inkább csak legyintenek – és ez a magatartás főként a férfiakra jellemző. Ám ha a tünetek nem múlnak el viszonylag rövid időn belül, esetleg kiegészülnek további intő jelekkel (pl. hajhullás, az ajkak berepedése vagy a körmök barázdálttá válása), akkor érdemes vashiányra gyanakodni.
Vashiány: női gond?
A vashiány leginkább nőket érintő betegség, mivel nekik a férfiaknál több vasra van szükségük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a férfiak félvállról vehetik a vas folyamatos pótlását, illetve az annak elmaradása esetén előforduló panaszokat.
Vasra ugyanis mindenkinek szüksége van, nemtől függetlenül. Ennek nélkülözhetetlen nyomelemnek szerepe van a vérképzésben, az oxigénszállításban, valamint segíti a sejtek energiatermelő folyamatait és az immunrendszer működését is.
Bár nélkülözhetetlen mikroelem, a testünk nem képes előállítani, csak raktározni. Egy felnőtt szervezete körülbelül 4-5 gramm vasat tartalmaz, azonban természetes úton mindennap veszítünk belőle 1-2 milligrammot (pl. vizelettel, széklettel, hajhullással, körömvágással, bőrhámlással). Jelentős mértékű vérzéskor ugyancsak vasat veszítünk: a nők a menstruáció során, a férfiak pedig leginkább valamilyen sérülés vagy például aranyér esetén. A fokozott fizikai aktivitás – különösen állóképességi sportok – vagy a gyakori véradás szintén növelheti a vasigényt.
Az elvesztett vasat a testünk nem képes magától pótolni, így nekünk kell gondoskodnunk a megfelelő vasbevitelről – természetes úton táplálékkal, szükség esetén vaspótlókkal. Ha valamiért nem jut elegendő vas a szervezetünkbe, kimerülhetnek a vasraktáraink, ami kezelés nélkül vérszegénységhez is vezethet.
Vasbevitel nőknél és férfiaknál
A naponta veszített vas pótlására egy átlagos felnőtt férfinak naponta 8 milligramm körüli, míg a nőknek – a menstruáció okozta vérveszteség miatt – jelentősebb mennyiségre, nagyjából napi 18 milligrammnyi vasbevitelre van szüksége, ráadásul a nők szervezete kisebb vasraktárral is rendelkezik, mint a férfiaké.
Ehhez jön még hozzá, hogy a terhesség és a szoptatás alatt még inkább megnő a nők vasigénye: ilyenkor dupla mennyiségű, közel 30 milligramm vasra van szükség, amit csupán étkezéssel nem lehet bevinni, ezért a várandós anyáknál elengedhetetlen a vaspótlás.
Az életkor előrehaladtával a férfiak és a nők közti különbségek mérséklődnek: a menopauza után a nők vasigénye is csökken, míg idősebb férfiaknál nőhet a kockázat, például olyan emésztőrendszeri betegségek kialakulása miatt, amelyek rontják a vas felszívódását.
A nem megfelelő vagy egyoldalú táplálkozási szokások gyakran okoznak vashiányt, de a húsmentes diéták is fokozhatják a kockázatát. Éppen ezért a vegetáriánus vagy vegán étrendet követőknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az egyéb magas vastartalmú ételek fogyasztására.
Aggodalomra azonban semmi ok: vasat nemcsak a „férfias” vörös húsok fogyasztásával juttathatunk a szervezetünkbe, erre a célra a lencse és a bab, a tojás és a tejtermékek, illetve a levélzöldségek, gabonák és olajos magvak is tökéletesen megfelelnek. Érdemes megemlíteni, hogy a növényi eredetű vas felszívódása kevésbé hatékony, de C-vitaminban gazdag ételekkel (pl. paprika, citrusfélék) jelentősen fokozható.
A vashiány tehát leginkább a nőket érinti, de tévhit, hogy a férfiakat teljességgel elkerüli. Napjaink egyik népbetegségének tekinthető, mivel a fejlett országokban a táplálkozási szokásokból és az életmódból adódóan akár a lakosság 60-80 százalékát is érintheti legalább egyszer élete során.
Vény nélkül kapható, vas(III)-komplex-tartalmú gyógyszerek
The post Férfiak és nők: ki szenved jobban a vashiánytól – és miért? first appeared on 24.hu.