A pompás elnevezésű jogszabályok korában az ember fel sem kapja a fejét arra, hogy „29/2024. (IV. 30.) AM rendelet a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezeténél működő Közösségi Marketing és Innovációs Alapba történő befizetésről szóló piacszervezési intézkedés kiterjesztéséről”. Egészen addig, amíg Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének az alelnöke említést nem tesz róla.
„A közteherviselés terén közben sorjáznak az ostoba kormányzati döntések, ilyen volt az a döntés is, amely során az Agrárminisztérium »dísznövényadó«-val sújtotta a gazdaságot” – írta egy Facebook-posztjában. Némi keresgéléssel megtaláltam, hogy a „piacszervezési intézkedés kiterjesztéséről” szóló jogszabályra gondol, maga a befizetendő összeg jogilag nem is adó, hanem „marketing és innovációs hozzájárulás”. Ruszin is megjegyzi, hogy 2024 tavaszától él a jogszabály, de az „csak most kezd el tudatosodni a közel 50 ezerre becsülhető érintetti körnél”.
Az összege enyhén szólva is bagatell, évi 8 millió árbevétel alatt 5000 forint (illetve ha a cégnek telephelye is van, akkor még telephelyenként 5000 forint), míg afölött 10 000 forint. Ez kevesebb, mint amennyit mondjuk egy magánszemélynek a személyautója súlyadójaként kell fizetnie, vagy amennyit, hogy maradjunk növényfronton, egy-egy virágvásárláskor a boltban hagy az ember.
Persze az 50 000 érintett soknak tűnik, amit az magyaráz, hogy nemcsak a növénykölcsönzőknek, kül- vagy belterületi díszítéssel foglalkozó vállalkozóknak, tájépítészeknek, kertészeknek, parképítőknek kell fizetniük, hanem még a sportpályáknak és a temetőknek is (a rendeletből szó szerint idézve: „sportpályát létesítő és fenntartó, temető zöldfelület létesítő és fenntartó” vállalkozásoknak, szervezeteknek). De ha egy kicsit utánaszámolunk, valójában egy elég jelentéktelen összeg jön ki a végén: még az 50 000-szer 10 000 is csak 500 000 000 forint lenne, de mivel vélelmezhető, hogy az érintettek egy része nem fog 10 000 forintokat fizetni, vélhetően a teljes bevétel nem éri el a félmilliárdot.
De ha el is érné esetleg, egy gyors összehasonlítás: tavaly „Mészáros Lőrinc” vagyona 990 milliárd forintról 1422 milliárd forintra gyarapodott, vagyis 432 milliárd forinttal nőtt. A „dísznövényadóból” egy év alatt befolyó 500 millió forint ennek az összegnek a 864-ed része. Vagyis annyi, amennyi vagyonnövekedést az ország leggazdagabb embere nagyjából 10 óra alatt össze tudott hozni.