Az Egyesült Királyság 10 milliárd font, azaz 4,7 billió forint értékű megállapodást kötött Norvégiával, ami alapján legalább öt új hadihajót szállít a norvég haditengerészetnek – jelentette be a brit védelmi minisztérium (MoD). A megállapodás a MoD szerint az Egyesült Királyság „valaha volt legnagyobb hadihajó-exportja érték szerint”, míg Norvégia „történetének legnagyobb védelmi képességfejlesztési beruházásáról” beszélt – írja a BBC.
A brit kormány szerint a megállapodás mintegy 4000 munkahelyet fog biztosítani az Egyesült Királyságban egészen a 2030-as évekig, ebből több mint 2000-et a BAE Systems glasgow-i hajógyáraiban, ahol a fregattokat építik. Sir Keir Starmer brit miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a megállapodás „növekedést hoz és a nemzetbiztonságot is erősíti a dolgozó emberek számára”.
Starmer szerint „ez a siker annak a több ezer embernek az érdeme országszerte, akik nemcsak a hadseregünk következő generációs képességein dolgoznak, hanem az Egyesült Királyság, norvég partnereink és a NATO nemzetbiztonságát is megerősítik hosszú évekre.” Luke Pollard védelmi miniszter „a brit történelem legnagyobb hadihajó-exportjának” nevezte a megállapodást, ami szerinte egy „óriási szavazat a brit munkavállalók és védelmi ipar felé”.
A döntést azonban többen is kritizálták Norvégiában – például Tor Ivar Strømmen, a norvég haditengerészeti akadémia kapitánya szerint a francia és német fregattok jobbak a brit típusoknál. „A brit haditengerészet hajói jellemzően csak egy feladatra készülnek. Légvédelmi képességeik elavultak és korlátozottak” – mondta. Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök azonban úgy fogalmazott, hogy a partnerség „történelmi erősítést jelent két országunk védelmi együttműködésében”.
A megállapodás tehát egy stratégiai győzelem a brit kormány és védelmi ipar számára, mivel Norvégia más potenciális szállítókat is mérlegelt – köztük Franciaországot, Németországot és az Egyesült Államokat. A közös brit-norvég flotta így összesen 13 tengeralattjáró-elhárító fregattból fog állni – 8 brit és 5 norvég hajóval –, amik közösen fognak működni Észak-Európában, jelentősen megerősítve a NATO északi szárnyát.
A norvég haditengerészet által vásárolt Type 26-os fregattok technikailag szinte teljesen azonosak lesznek a brit verziókkal. Ezeket kifejezetten ellenséges tengeralattjárók észlelésére és megsemmisítésére tervezték, az első szállítások pedig várhatóan 2030-tól indulnak.
John Healey brit védelmi miniszter szerint „ezek a hajók az Atlanti-óceán északi részén fogják keresni az orosz tengeralattjárókat, védeni fogják az infrastruktúránkat és biztosítani országaink biztonságát.”