Koppánhágában rendezték az uniós kül- és védelmi miniszterek informális találkozóját, csupán pár nappal azután, hogy Oroszország Ukrajna elleni légicsapásaiban az EU kijevi delegációjának épülete is megrongálódott. A támadást elítélő nyilatkozatot az uniós országok közül egyedül a magyar kormány nem írta alá.
Koppánhágában, a háborúpárti európai tengerben magyar kormány békepárti álláspontját Szalay-Bobrovniczky Kristóf védelmi miniszter és Szijjártó Péter külügyminiszter képviselte.
A honvédelmi miniszter saját bevallása szerint kemény szócsatába keveredett Kaja Kallassal, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. A honvédelmi miniszter a tőle megszokottnál jóval vehemensebben azt kifogásolta a Facebook-videójában, hogy Kallas „Magyarországnak a háború kitörése óta ismert békepárti álláspontját kipécézve, pellengérre állítva, nekem támadt, hogy változtassuk meg az álláspontunkat Ukrajna pénzügyi támogatását illetően. Elfogadhatatlan ez a viselkedés, és az európai normáktól teljesen szokatlan. De ez alkalmat adott nekem, hogy ismét elmondjam a magyar álláspontot, és ismét rávilágítsak arra, hogy ennek a háborúnak a vége nem a harctéren lesz, nem katonai megoldás fogja azt elhozni, hanem teret kell adni Trump elnök diplomáciai kísérleteinek, teret kell adni a béke tárgyalásos úton való elérésének, és ezen az egyetlen módon lehet végre ezt a rettenetes háborút lezárni. Magyarország ebben konstruktívan a béke pártján áll.”
Szalay-Bobrovniczkyval ellentétben Szijjártó Péter már a tőle megszokott stílusban ismételte ezredszerre a háborúpárti Európa vs. békepárti Magyarországról szóló mondandóját, amibe a szokásos panelek (elszigetelődött Európa, Brüsszel hosszú távon folytatni akarja a háborút, Európai Bizottság = Ukrajnai Bizottság, Trump elnök úr békeerőfeszítései, nem hagyjuk/megvédjük stb.) után még a bábkormány gondolatáigig is eljutott.
A külügyminiszter szerint ismét világossá vált, hogy Brüsszel és a tagállamok egy jelentős része is az ukrajnai háború hosszú távú folytatására készül, és nem érdekelt a békefolyamat sikerében. Szijjártó sérelmezte, hogy az Európai Bizottság a mostani tanácskozáson is „gyakorlatilag Ukrajnai Bizottságként lépett fel, teljesen Ukrajna érdekeit képviselve, szemben a tagállamok érdekeivel”. Szerinte Brüsszel nem csak a kárpátaljai magyarokra tesz magasról, hanem arra is, hogy a magyar családokat, a magyar gazdaságot el lehet-e látni megfelelő energiaforrásokkal.
Szijjártó szerint mindez négy dolgot jelent:
Támogatják Trump békeerőfeszítéseit. („Nem támogatunk semmi olyat, ami kritizálná vagy hátráltatná Donald Trumpot és az ő békeerőfeszítéseit”),Ukrajnát nem engedik az EU-ba (mert azzal tönkretennék a magyar gazdákat, a magyar élelmiszerbiztonságot, és beengednék az ukrán maffiát),Nem hagyják, hogy az Európai Békekeretből támogassák az ukrán hadsereget,Nem fogják támogatni azon szankciós javaslatokat, amelyek olyan energiacégek ellen irányulnak, amelyek fontosak Magyarország energiaellátásában.
A Facebookon közvetített sajtótájékoztatón (ahova még mindig nem tudjuk, kiket hív meg a Külügyminisztérium) csak a HírTV „kérdéseire” volt idő, ez viszont elég volt arra, hogy Szijjártó elmondhassa, hogy Brüsszel bábkormányt akar Budapesten.