A magyar gazdaság aktuális folyamataiból elindulva vázolt fel Európa végnapjaival riogató víziót Rogán Antal szombat délelőtt Tihanyban. A nyilvánosság előtt ritkán szereplő „backoffice-miniszter” a Tranzit, az ezen a nyáron ki tudja, hányadik fideszes „fesztivál” vendége volt, itt beszélt pénteken Szijjártó Péter és Lázár János is.
A gazdasági tervezést évek óta egész Európában a szomszédban zajló háború alakítja, kezdte Rogán a prezentációját, rögtön felidézve azt a fideszes panelt, hogy az EU egésze (Magyarország kivételével) kezdetektől be akart vonódni ebbe a háborúba, és nem a békében voltak érdekeltek. Előhozta a Századvég korábbi számítását, mely szerint a háború a magyaroknak
6400 milliárd forintjába került energiafronton2000 milliárd forintba került a háborús infláció,míg az „elhibázott szankciós politika” miatt 700-1000 milliárd forintos kár érte a magyar gazdaságot az orosz exportpiacok kiesése miatt.
A miniszter szerint ha ez a pénz benne maradt volna a gazdaságban, egész más gazdasági perspektívák lennének az ország előtt, de a kormány lépései miatt befagyott EU-s milliárdokat nem hozta említette ekkor.
Majd azzal folytatta, hogy ugyan az amerikai vezetés hozzáállása megváltozott (Trump elnök úr a békére törekszik), de az EU nem, ők továbbra is Ukrajna győzelmét, nem pedig a békét akarják.
Ezért a háború gazdasági hatásai vélhetően nem fognak mérséklődni a következő időszakban, ebben a felállásban kellett kitörési pontokat keresniük. Így találtak rá a kormány az építőiparra, amivel egyszerre segíthetik a magyar családokat is, tekert át az Otthon Start program bemutatására, mellyel kapcsolatban ideológiai kérdésként állította be, hogy a nyugat-európai országokban bérlőnek, míg Magyarországon tulajdonosnak akarják tenni az embereket.
Rogán klasszikus termékismertetőt tartott, összevetette például a várható törlesztők mértékét a jelenlegi albérletárakkal, és megmutatta, hogyan lehet az új hitellehetőséget összeilleszteni a csokos konstrukciókkal, majd kitért arra is, hogy azzal támadják a kezdeményezést, hogy meg fognak drágulni az ingatlanok, de mivel beépítették a maximum négyzetméterárat a törvénybe, ezért nem számít erre: szerinte azok a beruházok sem akarnak majd drágább lakásokat építeni, akik most építkeznek, hiszen akkor kiszorulnának a programból.
Majd áttért a rezsicsökkentés témájára, amiről Rogán szerint keveset beszélnek, mert már kicsit talán ők is elfáradtak benne, és Brüsszel ezt sem szereti, pedig fontos eszköze a magyar családok fogyasztási szintjének fenntartásához. Kitért arra is, hogy szerinte azért is magasabb a nyugat-európai háztartások fogyasztása, mert ott nincs támogatás az energiafogyasztáson, azaz az emberek többet költenek energiára, és ez felfelé nyomja a fogyasztásukat. Mutatott példákat arra is, hogy mennyivel kéne többet fizetnie a magyar háztartásoknak, ha nem lenne rezsicsökkentett ár, hasonlóan ahhoz, ahogy ezt olvasni lehet a rezsiszámlákon is, bár lehet tudni, hogy ezek a számok sokszor otromba csúsztatásokon alapulnak.
Mindenesetre Rogán a Tisza és Magyar Péter említése nélkül tért át arra, hogy mennyivel rosszabbul járna mindenki, ha mások kerülnének hatalomra.
Családtámogatásokra áttérve Rogán bemutatta, hogy az Eurostat szerint nem kiugró az itthoni rendszer, de csak azért, mert „tudatosan” nem számítják bele a családi adókedvezményt. De a brüsszeli nyelven eleve tiltott a családpolitika kifejezés, hanem szociálpolitika van, azaz azokat kell támogatni, akik szegények. Ami sok helyen azt jelenti a miniszter szerint, hogy azt kell jobban támogatni, akinek nincs munkája, majd hirtelen kanyarra ostorozni kezdte az alapjövedelem koncepcióját, amit pedig a dolgozók magasabb adójából lehetne szerinte finanszírozni.
Kitért arra is, hogy szemben a nyugat-európai országokban, Magyarországon senki, sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem érdekelt abban, hogy a jövedelmet feketén adja, illetve kapja.
Ekkor nevezte meg Rogán először a Tiszát, utalva a fideszes sajtóban megjelent, Magyar Péter által hamisítványnak tartott dokumentumra, mely szerint többsávos adórendszerben gondolkodnának, és ez Rogán szerint brutális következményekkel járna, például nem érné meg Magyarországon dolgozni, és nőne a feketefoglalkoztatás mértéke.
Rogán elmondta azt is, hogy bár az Eurostat ezt sosem vallaná be, de a család- és adópolitika miatt hatalmas fogyasztásbővülés történt Magyarországon 2010 óta, de tény, hogy ezt az elmúlt években megtámadta a „háborús infláció”, melynek a mélypontja 2023-ban volt, akkor valóban csökkentek a reálbérek. De 2024 óta újra nőnek, és a magyar kormánynak van egy megállapodása a munkáltatókkal a bérelemelési programon, ami alapján 2025-ben és 2026-ban is nőhetnek a reálbérek.
Azonban itt problémát jelent, hogy a kereskedelempolitika bizottsági jogkörben van, és a Bizottság szerinte nem az európai érdekeket vette figyelembe, amikor megállapodtak az USA-val. Bezzeg ha Orbán Viktor tárgyalhatott volna a magyarok nevében, teszi hozzá Rogán, az sokkal kedvezőbb megállapodás lett volna. Ezt kell valahogy ellensúlyoznia a magyar kormánynak, és Rogán szerint készen állnak erre, ez lesz iparvédelmi- és munkahelyvédelmi akcióterv, melynek jelenleg az előkészítése zajlik, de várhatóak munkáltatói terhek csökkentése és kedvezményes hitelek is lehetnek majd benne.
Rogán ezután felidézte, hogy a magyar soros elnökség idején kidolgoztak egy remek dokumentumot az EU-s versenyképességről, többek között a „zöld őrülettel” szemben, amit jelentős vállalatvezetők üdvözöltek kontinens-szerte, de aztán lekerült a napirendről és felülírta Ukrajna uniós csatlakozása. A miniszter szerint ez illeszkedik egy folyamatba, ami legalább Obama elnöksége óta zajlik, és ami a Földközi-tenger térségében nem vezetett demokráciák létrejöttéhez, viszont az a zóna, ami a bevándorlási nyomás nagy részét távol tartotta Európától, megszűnt, illetve meggyengült. Majd jött Soros és Brüsszel terve, hogy közös hitelfelvétellel kezeljék a bevándorlást, ami akkor nem jött össze, de a covidot és a háborút ismét e közös hitelfelvételi politika kialakítására használták fel.
Rogán szerint az igazi cél az erőltetett kialakítása az Európai Egyesült Államoknak, minél több ügyet egy közös brüsszeli központ alá tolnak be, ami egy liberális-baloldali ideológiát képvisel, amibe már beleolvadt az Európai Néppárt is. Rogán ezzel szemben vázolta fel a nemzetek Európáját, ahol mindenki tiszteletben tartja, hogy minden ország szava ugyanannyit ér. Utolsó lehetőség van most arra szerinte, hogy Európa átalakítását megállítsák, és ha mégis bekövetkezne, azzal Magyarország nem járna jobban: a Zelenszkij-projekt azzal jár együtt, hogy minden, ami Közép-Európa számára fontos volt az uniós csatlakozásban, az leértékelődik. Épp ezért 2026-ban majd arról kell dönteni a választásokon a propagandaminiszter szerint, hogy elfogadjuk-e, amit Brüsszelből Magyarországra akarnak erőltetni, vagy pedig járjuk tovább a saját utunkat.
Ehhez a teljes magyar jobboldali közösség összefogására van szükség. Mint elmondta, ők azt gondolták az elmúlt 15 év után, hogy ha már megnyertek ennyi választást, könnyen meg tudják nyerni a következőt is. De minden választás más, és ez most nem az önmarcangolás ideje, hosszú és erős küzdelem vár rájuk, de meg fogják tudni nyerni, és elérhetik, hogy „Brüsszel terve nem fog sikerülni”. Utalt arra, hogy ehhez más választások is hozzájárulhatnak Közép-Európában, vélhetően a közelgő cseh választásra gondolva.
„Mi bele fogunk tenni mindent, ami a magunk részéről múlik, a miniszterelnök úrral az élen” – mondta Rogán, de mellé az kell, hogy közös erővel tudják meggyőzni az embereket, hogy a veszély, ami leselkedik rájuk, valós, és ezt a veszélyt egyetlen módon tudják elkerülni: ha 2026-ban felelős döntést hoznak.