Az Axios értesülései szerint a Fehér Ház magas rangú tisztviselői úgy vélik, hogy egyes európai vezetők nyilvánosan támogatják Donald Trump elnök erőfeszítéseit az ukrajnai háború lezárására, miközben a színfalak mögött az alaszkai csúcstalálkozó óta elért (kevéske) haladás visszafordításán dolgoznak. Két héttel Donald Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozója után kevés kézzelfogható előrelépés történt a háború befejezése felé. Fehér Házi tisztviselők szerint a felelősség ezért nem Trumpot, és még csak nem is Putyint, hanem az európai szövetségeseket terheli. Az amerikai tisztviselők egyre türelmetlenebbé válnak az európai vezetőkkel szemben, akikről azt állítják, hogy arra ösztönzik Ukrajnát, várjon ki egy „jobb alkut”. A Fehér Ház szerint Európa valójában irreális területi engedmények követelésére biztatja Kijevet, ezzel elhúzva a konfliktust ahelyett, hogy a megoldás felé mozdulna.
„Az európaiak nem húzhatják el a háborút, és nem támogathatnak irreális elvárásokat a háttérben, miközben azt várják, hogy Amerika viselje a költségeket” – mondta az Axiosnak egy magas rangú fehér házi tisztviselő. „Ha Európa eszkalálni akarja a háborút, az az ő döntésük. De ezzel a győzelem kapujából fogják kitépni a vereséget.”
Ennek részeként a Fehér Ház arra kérte az amerikai pénzügyminisztériumot, hogy állítson össze egy listát azokról a szankciókról, amelyeket Európa elméletileg bevezethetne Oroszország ellen. Ezek között szerepelne az orosz olaj- és gázvásárlások teljes leállítása, valamint másodlagos vámok bevezetése India és Kína irányába.
Míg egyes amerikai tisztviselők Nagy-Britanniát és Franciaországot konstruktív partnernek tekintik, más, nagyobb európai országokat azzal vádolnak, hogy az Egyesült Államokra hárítják a háború teljes terhét, miközben maguk alig vállalnak kockázatot.
Az Axios szerint Trump maga is egyre frusztráltabb, hét eleji kabinetülésen állítólag ingerülten fakadt ki: „Mindenki csak pózol. Ez az egész egy rakás szarság.” Trump többször hangsúlyozta, hogy a következő lépésnek egy közvetlen Putyin–Zelenszkij-csúcsnak kell lennie. Az oroszok azonban eddig elutasították, míg az ukránok kijelentették: bármiféle területi engedmény csak akkor kerülhet napirendre, ha Moszkva előbb beleegyezik a tárgyalásokba.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője csütörtökön így fogalmazott: „Lehet, hogy a háború két fele nem áll készen arra, hogy maga vessen véget neki. Az elnök azt akarja, hogy a háború véget érjen, de ennek a két országnak a vezetőinek is akarniuk kell ezt.”
Néhány fehér házi tisztviselő az Axiosnak azt mondta: Trump komolyan fontolgatja a diplomáciai erőfeszítések visszafogását, amíg egyik vagy mindkét fél nem mutat nagyobb rugalmasságot. „Hátra fogunk dőlni és figyelni. Hadd harcoljanak egy ideig, majd meglátjuk, mi történik” – fogalmazott egyikük.
Miközben a Fehér Házban a „hátradőlünk és figyelünk” megközelítésről beszélnek, Oroszország megint fokozta támadásait Ukrajna ellen, Ukrajna pedig válaszul orosz olajfinomítók ellen hajtott végre támadásokat. Bár hónapok óta zajlik a Trump-féle békemisszió, kritikusai szerint az amerikai elnök semmilyen kézzelfogható lépést nem tett Moszkva nyomás alá helyezésére. Az amerikai kormány többször is felfüggesztette a katonai támogatást és a hírszerzési együttműködést Ukrajnával, Trump pedig nyilvánosan bírálta Zelenszkijt, miközben Vlagyimir Putyint ünnepélyesen fogadta Alaszkában.
Eközben az európai vezetők visszautasítják Washington bírálatait. Egy, a tárgyalásokban részt vevő magas rangú európai diplomata az Axiosnak azt mondta: értetlenül áll az előtt az állítás előtt, hogy Európa kettős játékot űzne, szerinte ilyen különbség nincs, és hozzátette: az EU-tagállamok már dolgoznak egy új szankciócsomagon Oroszország ellen.
A legutóbbi Trump különmegbízottja, Steve Witkoff pénteken New Yorkban találkozott Zelenszkij kabinetfőnökével, Andrij Jermakkal. Megvitatták egy esetleges Putyin–Zelenszkij találkozó lehetőségét, Jermak pedig meghívta Witkoffot Kijevbe. Egy, a tárgyalásról tájékozott forrás szerint azonban jelentős előrelépés nem történt.
(Axios)