A Vétó most induló évada egyben a végső is lesz. Csak nem attól féltek, hogy a 2026-os választás után ellaposodik a magyar politika?
Ruff Bálint: Eredendően tanácsadó vagyok, és ebben a szakmában érzem jól magam. Mikor lehetőségem adódott, hogy a nyilvánosságban is elmondjam a véleményemet, azért éltem vele, mert úgy láttam, hogy abban a keretben, amiben addig dolgoztam, nem tudok többet tenni a változásért. Azért nem, mert addigra az ellenzéki politikai gondolkozás, tervezés lényegében megszűnt, változtathatatlan mentsvárakat építettek, egymást győzködték, hogy mit miért nem lehet, gyáván várták remegve az újabb és újabb pofonokat.
Míg a Fidesz szisztematikus módon, határozottan tette a dolgát, tanultak, fejlődtek, ők csak nézték a köldöküket és féltették az parlamenti helyeiket. Lehetett helyi kampányokat nyerni, de az országos politika reménytelen volt. Ezért kiléptem a fényre – úgy, ahogy egy tanácsadónak igazából nem kellene kilépnie. De azt éreztem, hogy abnormális helyzetben vagyunk, és az abnormális helyzetre nekem sem tipikus válaszokat kell adnom.
Bekerültem tehát a show bizniszbe: a 22-es válaszosokat a Szabad Európán elemeztük, majd egy 444-es kitérőt követően Gulyás Marci hívott ide, a Partizánba, ahol megcsináltuk a Vétót. Most is azt gondolom, hogy ez a szerep csak egy különleges helyzetre adott válasz, amit tavaly is szerettem volna már abbahagyni, hogy visszatérhessek a fő munkámnak tartott tanácsadáshoz. Az eredeti megállapodásunk arról szólt, hogy a 2024-es EP-választás után így is teszek majd, de év elején ugye beütött a kegyelmi botrány és teljesen feje tetejére állt a magyar politika, így maradtam én is.
Botrányok, fordulatok várhatóan lesznek jövőre is.
RB: Bizonyára, de alapvetően két lehetőség van: ha a Vétó beteljesíti az eredeti küldetését ami az 50%+1 elérére és 2026-ban megtörténik a kormányváltás, akkor nyugodtan véget érhet, mert befut egy szép ívet. Ha meg nincs kormányváltás, akkor sem én leszek az az ember, aki marad a képernyőn okoskodni és egy vállrándítással azt mondja: oké, eddig mondtam valamit, de mostantól kezdve már inkább más igazságok vannak érvényben. Persze, lesz továbbra is közélet, de a tavaszt azért nagyon komoly vízválasztónak látom. Minden választásra szokás rámondani, hogy sorsdöntő, amiben van is némi igazság. A ’26-os választás viszont szerintem tényleg sorsdöntő lesz Magyarország szempontjából, így bármilyen eredményt is hoz, az így vagy úgy, de a Vétó végét jelenti.
Vida Kamilla: Próbáltunk egy elég konkrét fókuszt találni annak, hogy miről szól ez a műsor, mik a tétjei. Egy olyan időszakban indult el, amikor nagyon lapos és unalmas volt a közélet.
Mondhatjuk, hogy a politikai apátia legmélyebb bugyrában járt az ország.
VK: Abszolút. A kísérletünk lényege pedig az volt, hogy megújítható-e a politika kommentálása úgy, hogy felkavarjuk az állóvizet, és legalább a közbeszéd szintjén elgondolhatóvá tegyük az öröknek hitt tabuk megtörését. Azt, hogy a politikában nem minden eleve elrendelt, hanem sok múlik a munkán, a kreativitáson, vagy az innováción. Emellett el akartuk kerülni azt a fajta hübriszt, hogy nem szabunk határt a projektnek, mondván: mi olyan okosak vagyunk, hogy a végtelenségig tudjuk ezt csinálni. Szerintem fontos, hogy tényleg egy konkrét céllal indult a műsor, és a végpontját is látni lehet. Mert bárki is nyer ’26-ban, garantáltan új helyzet áll elő, ami szerintem új megközelítéseket kíván majd a politika kommentálásában is.
Szajki Bálint / 24.hu
Tehát nemcsak a miniszterelnökök ciklusait kellene korlátozni, de a politikai kommentátorokét is?
VK: Ha az ember a nyilvánosságban dolgozik, ráadásul egy olyan formátumban, amelyben minden héten új gondolatokkal kell előállnia, akkor szerintem elengedhetetlen némi önreflexió. Különben hamar maga alá gyűri a termelési kényszer, onnantól pedig elmaradoznak az eredeti észrevételek, és csak magát ismétli. Azért tesz állításokat, mert jön az új hét, és vele az új műsor, nem pedig azért, mert van mondandója.
RB: Egyik kedvenc témánk tényleg a hübrisz, vagyis a gőg. Így tisztában vagyunk azzal, hogy minél több időt tölt valaki egy székben, ahol folyamatosan okosakat kell állítani, annál kevésbé fog tudni újat mondani. Van, amikor az embernek tudnia kell hátrébb lépni,
The post Veszélyes időszak vár a Tiszára, Orbán imidzsét viszont a valóság törheti ketté – interjú Ruff Bálinttal és Vida Kamillával first appeared on 24.hu.