Lassan három éve annak, hogy az Európai Unió 250 millió eurót, tehát mintegy 100 milliárd forintot biztosított Magyarországnak arra, hogy kezelje a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése céljával hozott intézkedések negatív hatásait.
A pénzt többek között a mikrovállalkozásoknak, kis és közepes cégeknek, magánszemélyeknek, valamint közvetve az átállás miatt állásukat elvesztő dolgozóknak szánták.
Az összesen 100 milliárd forintot három megyében oszthatnák ki pályázatok formájában: Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében. Utóbbi kettőben működik a Mátrai Erőmű, valamint az azt kiszolgáló bányák.
Bár arról már 2022 végén döntés született, hogy elindulhat a program, azóta egyetlen pályázatot sem írtak ki. Ehelyett az érintettek körét idén átírták, és a lakosságot egyszerűen kihagyták belőle – olvasható a portál cikkében.
A késlekedést sokan a Mátrai Erőmű körül kialakult helyzettel hozzák összefüggésbe, nevezetesen azzal, hogy mégsem akkor zár be, amikorra a kormány ígérte az EU-nak,
A pénz egy része közben szinte biztosan elveszett: úgy tudják az Európai Bizottságnál, már nem 100, hanem csak 80 milliárd forinttal számolnak. Mivel az összeg évről évre csökkenhet, érdemes lenne minél előbb elkezdeni elkölteni a pénzt, de a pályázatokról továbbra sem született döntés.
Mi áll a háttérben?
A Mátrai Erőmű Magyarország második legnagyobb áramtermelője Paks után. Ezzel együtt az ország legszennyezőbb erőművéről van szó: a széntüzelésű Mátrai Erőmű a hazai szén-dioxid-kibocsátás 7-8 százalékáért felel. Bezárása már csak ezért is elengedhetetlen, erre ráadásul jogi kötelezettségünk van, hiszen Magyarország az Európai Unió összes tagállamával egyetemben vállalta, hogy 2050-re klímasemlegessé válik, a Mátrai Erőművel pedig ez értelemszerűen lehetetlen.
Egy ilyen lépés ugyanakkor számtalan hátránnyal is jár. Mi lesz az erőmű dolgozóival, akiknek nagy része munkanélkülivé válik? Mi lesz a bányászokkal? Mi lesz azokkal a vállalkozásokkal, amelyek eszközöket, szolgáltatásokat adnak el az erőműnek és az azt kiszolgáló bányáknak? És egyáltalán, mi lesz az egész régióval? Ha egy ekkora üzem bezár, az érintett területek gazdasága is felborul.
Tulajdonképpen ezeknek a problémáknak a kezelésére jött létre az Európai Unión belül az úgynevezett Igazságot Átmenet Alap (IÁA, Just Transition Fund), melynek célja, hogy uniós forrásokkal segítse mindazokat, akik a változások során hátrányt szenvedhetnek el. Magyarország az alapból 250 millió euróra, tehát mintegy 100 milliárd forintra volt jogosult.
A pénzt három megye kapta: Heves megye azért, mert ott, Visontán és környékén működik az erőmű és az azt kiszolgáló egyik bánya, Borsod-Abaúj-Zemplén megye pedig azért, mert a másik szenet termelő bánya Bükkábrányban van. A harmadik megyének, Baranyának a támogatást többek között az ott üzemelő cementgyárak miatt ítélték meg, amelyek szintén nagy károsanyag-kibocsátók, és ugyancsak átalakulás alatt állnak.
A pénzt 2022 végén ítélték meg, és Magyarországnak ezután nem volt más dolga, mint bezárni az erőművet, és elkölteni a tízmilliárdokat.
A tervet elfogadták, csak nem valósult meg
2021-ben született meg a rendelet az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról, amelyben meghatározták azt is, hogy egy-egy tagállam hogyan juthat hozzá a neki szánt forrásokhoz. Az egyik legfontosabb elvárás az volt, hogy úgynevezett területi terveket kell készíteni. Ezeknek tartalmazniuk kell nemcsak az átállás miatt felmerülő problémákat, hanem azt is, hogy azokat mikor, hogyan akarják kezelni.
A dokumentumok 2022 augusztusára elkészültek, és nyilvánossá is váltak. A dokumentumokat 2022 végén a programért felelős Európai Bizottság elfogadta, így a pályázatok előkészítése akár azonnal el is indulhatott volna. Ezután viszont évekig nem történt érdemben semmi.
A késlekedés okai
„Azért nem jelentek meg a pályázatok, mert még egy sincs kidolgozva” – fogalmazott egy forrás, hozzátéve, hogy egyedül a kkv-knak szólót készítették elő valamennyire, „de még az is távol áll attól, hogy azt pályázati felhívásnak lehessen nevezni.”
Ezt részben Botár Alexa, az MVTSZ programigazgatója is megerősítette: „2024-re gyakorlatilag a kkv-knak szóló felhívástervezet tudott egyedül elkészülni.” Megjelenni viszont az sem jelent meg.
A késlekedés okai szerteágazók, és leginkább két irányba mutatnak. A qubit.hu forrásai között volt, aki a kapacitáshiányt nevezte meg: az Igazságos Átmenet Alap bonyolult program, amelynek kezeléséhez megfelelő mennyiségű szakemberre van szükség. Ez viszont nem állt rendelkezésre az Igazságos Átmenet Alapot kezelő Energiaügyi, valamint a programba később becsatlakozó Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumban.
Az illetékes minisztériumoktól is szerették volna megkérdezni, hogy ez valóban így volt-e, ám hiába kérte interjút, illetve ezután hiába küldték el kérdéseiket, nem válaszoltak.
Talán még ennél is nagyobb problémát jelentett, hogy kiderült: a Mátrai Erőmű nem akkor zár be, amikorra a kormány megígérte a területi tervekben, és a bányák esetében még ennél is bizonytalanabbá vált a helyzet. A részletekről viszont a minisztériumok nem tájékoztatták az unió illetékeseit. A területi tervekben mind az erőmű, mind a bányák bezárásaként a 2025-ös év végét jelölték meg. Csakhogy időközben kitört az orosz-ukrán háború.
A háború miatt nemrégiben még nemhogy a csökkentés, hanem a termelés növelése volt az elvárás
– emlékszik vissza Medveczki Zsolt, az erőművi dolgozók érdekképviseletének vezetője.
A kérdés végül 2023-ban zárult le, ekkor került be a klímaügy egyik legfontosabb dokumentumaként számon tartott Nemzeti- Energia- és Klímatervbe az új dátum, ami alapján a Mátrai Erőmű lignites blokkjait nem 2025-ig, hanem „legkésőbb 2030-ig” kell leállítani. Ezt a dátumot később ismét módosították: a legújabb, 2024-ben aktualizált változatban már a „legkésőbb 2029-ig” kifejezés szerepel.
Nem hivatalos információk szerint a minisztériumok arra vártak, hogy lezáruljon a lignites blokkokat felváltó új, földgázalapú erőműre vonatkozó közbeszerzés, és addig nem akartak részletekbe bocsátkozni, amíg nem tisztázódik a helyzet. A közbeszerzés végül idén januárban zárult le. Mint kiderült, az új blokkokat Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó cége építi majd, aki így nem mellesleg kétszer is profitál a Mátrai Erőműből.
Egyszer most, hogy újat épít a helyére, korábban pedig akkor járt jól, amikor megvette, majd eladta az állami energetikai cégnek, az MVM-nek. A fő tulajdonos korábban egy német cég volt, ami 2018-ban 5,9 milliárd forintért adta el Mészáros Lőrincnek és üzlettársainak az erőművet. Ők két évvel később az MVM-nek már 17,4 milliárd forintért adták tovább.
The post 100 milliárdnyi EU forrás fagyott be három vármegyében, kihagyták a lakosságot, nem írták ki a pályázatokat first appeared on 24.hu.