Június óta nem lehet új filmmel regisztrálni a híresen nagyvonalú, 30 százalékos filmes adókedvezményre, ezért szakmán belül attól tartanak, hogy a nemzetközi produkciók elveszíthetik a bizalmukat a magyar filmiparban – írja a 24.hu, iparági forrásokra hivatkozva.
Június elején egy kormányrendelet gyakorlatilag befagyasztotta azt a regisztrációs rendszert, amelyben a magyarországi gyártással tervezett filmeket és sorozatokat lehet bejegyeztetni a Nemzeti Filmirodánál. Ezekre eddig automatikusan járt az magyar adókedvezmény, amelynek értelmében az állam minden regisztrált produkciónak visszatérítette az országban elköltött gyártási költségek 30 százalékát. A június 5-ei kormányrendelet 407 milliárd forintban maximálta a regisztrálható filmek összgyártási költségeit, amit viszont valószínűleg már akkor elértek az addig benyújtott regisztrációk, azóta ugyanis nem lehet támogatási jogosultságot szerezni. Aki most szeretne regisztrálni, annak az eljárását automatikusan felfüggesztik.A HVG-nek nyilatkozó források szerint nagy baj még nincs, továbbra is forognak jelentős költségvetésű filmek, de biztos lesz olyan produkció, ami csúszni fog.
A már idézett kormányrendeletben szerepelt egy másik módosítás is: a 2022 óta 69 milliárd forintban meghatározott keretösszeget, amelyet az állam minden évben a Nemzeti Filmintézet által kezelt letéti számlára helyez a filmtámogatás fedezésére, az idén 81 milliárd forintra emelték. Az emelés több szempontból indokolt volt, de a keretösszeg még így is elmarad a támogatási jogosultságot megszerző filmek költségvetésének 30 százalékától, ami elvileg visszajár. Ha csak a most meghatározott 407 milliárd forintot vesszük alapul, annak 30 százaléka is több mint 122 milliárd forint lenne.
A júniusban bevezetett ársapka a 2025-re vonatkozik, így szakmai körökben két dologban bízhatnak:
az idei évben még módosíthatnak a kereten,illetve 2026-ban nem határoznak meg hasonló felső határt, és minden visszatér a régi kerékvágásba.
Az elmúlt években lassult a kifizetés: most körülbelül 9–12 hónap telik el a filmgyártás és a támogatás visszafizetése között, ami világszinten kifejezetten gyorsnak számít, de a magyar filmek esetében problémás lehet.
A rendszer ezzel együtt működött: a bejelentett filmek idővel mindig megkapták a támogatást, és nem volt felső határa annak, hogy mennyi filmet lehet beregisztrálni. A támogatási döntésben pedig semmilyen szubjektív, politikai vagy akár kreatív szempont nem számított.
A Nemzeti Filmintézet arról tájékoztatta a 24.hu-t, hogy „a kormány célja a módosításokkal az, hogy az állami támogatást mind a filmipari szereplők, mind pedig az államháztartás számára tervezhetőbbé tegye.” Az NFI szerint csak abban az esetben lehet majd újabb projekteket regisztrálni, ha felszabadulnak források.
A 24.hu azt írja, hogy a filmgyártási költségek maximálása pont a tervezhetőségnek árt. Azok az országok ugyanis, ahol bevezetnek egy ilyen maximumot, bizonytalanná válnak a nagy produkciók szemében: gyakorlatilag arra motiválják a produkciókat, hogy az adott év elején kimerítsék a keretet, egy nyári regisztrációval már teljesen le lehet maradni a támogatásból
Jól működött eddig a filmipar
A filmes adókedvezményt Andy Vajna bábáskodása alatt vezették be még 2004-ben, aminek látványos eredményei lettek: Magyarország London után a legkeresettebb európai forgatási helyszín lett, világszínvonalú infrastruktúra épült ki, a szektor mára több mint 20 ezer szakembert foglalkoztat. A teljes iparági költés pedig a 2004-es 3-4 milliárdról a Nemzeti Filmiroda adatai szerint 2022-re már több mint 300 milliárd forintra nőtt.
(24.hu)