Jóváhagyta a német szövetségi kormány szerdán Boris Pistorius védelmi miniszternek a katonai szolgálat reformjára vonatkozó előterjesztését, amely parlamenti jóváhagyással akár még a kötelező besorozást is lehetővé tenné.
Amennyiben a német szövetségi parlament (Bundestag) is megszavazza, az új törvény 2026. január 1-jével léphet hatályba.
A törvényjavaslat ugyan egyelőre az önkéntességre helyezi a hangsúlyt, de az állományban mutatkozó jelentős hiány esetén – parlamenti jóváhagyással – lehetővé tenné újoncok kötelező besorozását is.
Utóbbi kitétel jelentős vitákat idézett elő a német kormánykoalícióban: a nyilatkozatok szerint az úgynevezett uniópártok úgy vélik, egyfajta automatizmusra volna szükség a sorkatonai kötelezettség tekintetében, és katonák hiányára figyelmeztetnek, a szociáldemokraták szerint azonban a szabályok túl messzire mennek, és ők ragaszkodnak a parlamenti jóváhagyáshoz is.
A javaslat indoklása szerint Németországnak fenntartható módon javítania kell védelmi képességét a hiteles elrettentés végett.
„Nem csupán egy jól felszerelt haderőre van szükségünk – ezen az úton már jócskán haladunk előre” – folytatta Pistorius. „Szükségünk van ugyanakkor egy olyan Bundeswehrre is, amely létszámban is erős. Csak így lesz az elrettentő erő valóban hiteles Oroszországgal szemben” – mondta a védelmi miniszter.
Pistorius tájékoztatása szerint 2029-ig a legalább hat hónapig tartó katonai szolgálattól mintegy 100 ezer kiképzett tartalékost várnak, amivel megdupláznák a jelenleg elérhető tartalékosok számát. Ezzel párhuzamosan a német hadsereg (Bundeswehr) a NATO-val egyeztetve a jelenlegi 180 ezerről 260 ezerre emelné aktív állományát. A célkitűzés így az, hogy összesen 460 ezerre emeljék a Bundeswehr létszámát a tartalékosokat is beleértve.
„A Bundeswehrnek növekednie kell” – mondta Pistorius egy szerdai sajtótájékoztatón. „A nemzetközi biztonsági helyzet, mindenekelőtt Oroszország agresszív fellépése teszi ezt szükségessé.”
A kötelező katonai szolgálat 2011-ben történt felfüggesztése óta a német biztonság-, illetve védelmi politika legjelentősebb irányváltásának számító törvényjavaslat szerint a 2008-as születésű korosztállyal kezdve megkezdenék a hadköteles férfiak regisztrációját. Egyben kötelező online kérdőívet kellene kitölteniük a fegyveres szolgálatra vonatkozó készségükről, illetve képességeikről. 2027. július 1-jével elindulhat a kötelező orvosi alkalmassági vizsgálat is.
A törvényjavaslat felhatalmazást nyújt a szövetségi kormánynak, hogy a Bundestag hozzájárulásával akár védelmi helyzeten kívül is rendelettel kötelező – hattól tizenkét hónapig tartó – katonai szolgálatot rendelhessen el. A szöveg szerint egy ilyen lépés akkor volna lehetséges, ha a „védelmi politikai helyzet a fegyveres erők gyors bővítését követelné meg, ami önkéntes alapon nem volna biztosítható”.
Boris Pistorius a német közszolgálati rádióban úgy nyilatkozott, hogy várakozásai szerint a javaslatot még módosítják a Bundestagban. „Rendszerint egyetlen törvény sem hagyja el úgy a Bundestagot, ahogy beérkezett” – mondta.
Pistorius szerint különböző ösztönzőkkel tennék még vonzóbbá a katonai szolgálatot, ennek kapcsán nyelvtanfolyamokat, számítástechnikai kurzusokat, jogosítványok megszerzését említette.
A kormány tervei ellen a Rheinmetall Entwaffnen (Lefegyverezni a Rheinmetallt) nevű aktivistacsoport szerdán tüntetést tartott a Bundeswehr egyik kölni épülete előtt „Nem vagyunk készek a háborúra!” jelszóval. A rendőrség szerint a mintegy 70 aktivista akciója békésen zajlott le, a demonstrálók ülősztrájkot szerveztek az egyik bejárati kapunál, majd feloszlottak. (Reuters, MTI)