Miután a rendszeres magyar vétók miatt az Ukrajnát támogatni kívánó tagállamok olyan megoldásokat kerestek, amelyekkel megkerülhetik a magyar ellenállást, a magyar kormány most az Európai Unió Bíróságán támadja meg az egyik ilyen döntést. A bíróság a keresetet befogadta, az eljárás több évbe telhet – Ukrajnának azonban addig a kormány által kifogásolt forrásból továbbra is érkezni fognak az utalások.
Hivatalosan is megindult az a magyar kormány által indított eljárás, amely kifogásolja az Európai Tanács 2024. május 21-i döntését – írta meg a Portfolio. A döntés előírja, hogy a zárolt orosz jegybanki eszközök kezeléséből származó nettó nyereség 99,7 százalékát (becslések szerint évi 3-5 milliárd eurót) az Európai Békekeretbe (EPF) kell átutalni. Az EPF az EU kül- és biztonságpolitikai eszköze, amelyből katonai támogatást, fegyvereket és hadianyagot biztosítanak Ukrajnának.
A magyar kormány szerint a Tanács és a Tanács döntését végrehajtó EPF bizottsága törvényt sértett, mikor úgy ítélte meg, hogy Magyarország nem vehet részt a szavazásban, mert az érvelése szerint nem minősül hozzájáruló államnak.
A Tanács jogi szolgálata, és a döntésben részt vevő tagállamok többsége úgy érvelt, hogy a zárolt orosz eszközökből származó hozam nem jelent új költségvetési kötelezettségvállalást az EU büdzsé terhére – mint ilyen, nem több, mint egy már meglévő rendelet végrehajtása, amelyhez nincs szükség egyhangú szavazásra.
Az uniós tagállamokban nagyjából 200 milliárd eurónyi orosz jegybanki eszköz van zárolva. Ezek a pénzek magához az EU-hoz nem kerülnek, de a kezelésükből származó kamat- és befektetési hozam évente több, becslések szerint 3-5 milliárd euró hozamot jelent. Az EPF eddig több mint 11 milliárd eurót utalt Kijevnek, az orosz forrásokból származó nyereség beforgatása azonban folyamatos forrást biztosítana Ukrajna támogatására.