„Miért nem veszünk minden nap játékot?” – 5 gyerekkérdés, amitől minden szülő nyel egy nagyot

1. „Anya, apa, mi gazdagok vagyunk?”

A gazdagság fogalmát még nekünk, felnőtteknek is nehéz meghatározni. Eleve szétválasztjuk a lelki értékeket és az anyagi vagyont, és még ezek közül is, ahány család, annyiféle megítélés, hogy mit tartunk kevésnek, elégnek vagy soknak. A gyermekekben ez a kérdés pláne nem a valós gazdagságról szól, hanem arról, hogy mit érzékelnek az őket körülvevő világból. Ha egy család sokat utazik, szép dísztárgyak sorakoznak az otthonában, vagy épp gyakran hangzik el a „nincs rá pénzünk” mondat, a gyermekben egy idő után természetes módon megszületik a kérdés: gazdagok vagy szegények vagyunk? Ebben az esetben a legjobb, ha nem egyszerű „igen” vagy „nem” a válasz.

Anyagi helyzettől függetlenül elmondhatjuk gyermekünknek, hogy ha van munkánk, vállalkozásunk, akkor az abból beérkező bevételekből kell gazdálkodni, beosztani, és meghatározni a fontossági sorrendet. Érdemes azt erősíteni a gyermekben, hogy ha még meg is tehetnénk, akkor sem veszünk meg mindent, amit megkívánunk, de szerencsések vagyunk, ha megtehetjük, hogy költünk olyan dolgokra, melyek fontosak a családnak. Az Erste szakértők szerint a gyermekeknek fontos tudniuk, hogy a pénz nem korlátlanul áll rendelkezésre, és hogy minden döntés mögött választás és előre gondolkodás is áll.

2. „Miért nem vesszük meg?!”

Ez a kérdés egy örök klasszikus, leginkább ovis-alsós korosztályban fordul elő, és általában a legrosszabb pillanatokban, főként a bolt pénztáránál hangzik el. Ilyenkor nemcsak arról van szó, hogy a gyerek játszani szeretne – hanem arról is, hogy még nem ismeri a pénz működését, a mögötte álló munkát, a dolgok értékét és a család összetett költségvetését.

A válasz megfogalmazható úgy, hogy azért nem veszünk minden nap játékot, mert akkor nagyon hamar elfogyna a pénzünk, és nem maradna fontosabb dolgokra, például ételre, ruhára vagy az autóra, amivel boltba jövünk. Egy ilyen válasz nem zár le végleg minden vágyat, de keretet ad annak, hogy mikor, hogyan lehet kérni, kapni, és hogy a pénz nem végtelen erőforrás.

3. „Csak bemegy a pénz a kártyára?”

Azoknál a családoknál, ahol a gyerek nem lát készpénzt, ahol a fizetés csak egy SMS-ben megjelenő számként létezik, a vásárlás pedig egy bankkártya lehúzásával egyenlő, hamar felmerülhet ez a kérdés. A gyermekek fejében gyakran még nem függ össze a munka és a pénz fogalma. Természetes állapot a gyermek szemében, hogy a felnőtt dolgozik valamit, elmegy otthonról, majd délután hazajön, de a legtöbb gyermek még nem ismeri a munka és az azért kapott fizetés közötti összefüggéseket. A pénzügyi nevelés egyik alappillére, hogy megértsék: a pénzért meg kell dolgozni, és bizony vannak olyan feladatok is ‒ például a házimunka, amiért nem jár pénz.

Érdemes időt áldozni arra, hogy elmagyarázzuk: a bankkártya akkor működik, ha az ember teljesíti a munkája által támasztott feltételeket. Ez nem varázslat – csak egy modern módja annak, hogy megkapjuk a fizetésünket.

4. „A zsebpénz az enyém?”

A zsebpénz nemcsak a saját vásárlás örömét adja meg a gyermekeknek, hanem akár az első lépés is lehet a pénzügyi tudatosság felé. Az Erste szerint már hatéves kortól adható kisebb összeg rendszeresen – a kulcs a következetesség és a szülői kontroll, ami nélkül azonban könnyen rossz irányba fordulhat a dolog.

A családok talán máshogy gondolkodnak a zsebpénz összegéről, felhasználásának módjáról, szabadságáról, abban azonban egyetérthetünk, hogy korlátlanul elérhető összegekkel és kontroll nélküli felhasználással biztosan nem a tudatosság felé fogjuk vezetni gyermekünket. 

A jó irány, ha közösen megbeszéljük, milyen rendszerességgel mennyi kapható, belőle mennyi és mire használható fel. Sőt, plusz munkával esetleg még több szerezhető. A zsebpénz jó gyakorlás arra, hogy a gyermek megértse a munka és a fizetség közti összefüggéseket, illetve megtanulja, hogyan ossza be, amije van. Ezzel nemcsak a „most azonnal kell valami” szemléletet lehet ellensúlyozni, hanem a tervezésre, késleltetett jutalomra is megtaníthatjuk a gyermeket – ami a pénzügyi egészség egyik alapja.

5. „Miért nem vesszük meg, ha van rá pénzünk?”

Ez a kérdés gyakran akkor bukkan fel, amikor a gyermek megtudja: a szülőknek van megtakarítása, „plusz pénze”, mégis nemet mondanak bizonyos dolgokra. A pszichológusok szerint ilyenkor a „későbbre tartogatás” elvét érdemes átadni – minél kisebb korban, annál természetesebb lesz számukra felnőttként is.

Persze arra is érdemes figyelni, hogy a „később lehet rá szükség” elv ne csapjon át kényszeres lemondásba, ám a gyermek könnyen megérti, ha konkrét példákon keresztül magyarázzuk el a megtakarítás fontosságát ‒ legyen az egy nyaralás vagy egy meghibásodott mosógép, amelyhez később lehet szükség a pénzre. Fontos, hogy megtanítsuk nekik: a pénz egy része azért van, hogy biztonságban legyünk – ma, holnap és később is.

The post „Miért nem veszünk minden nap játékot?” – 5 gyerekkérdés, amitől minden szülő nyel egy nagyot first appeared on nlc.