Hátborzongató adatokról számolt be a világ egyik vezető hírportálja, a Guardian, illetve vele partnerségben egy izraeli-palesztin és egy héber nyelvű lap. Egy általuk megszerzett és feldolgozott, minősített katonai adatbázis szerint a gázai háború 53 ezer palesztin halottjából csak 8900 volt Hamászhoz köthető harcos, az áldozatok 83 százaléka civil volt. Ami történelmi távlatban is szinte páratlan brutalitást sugall.
Vitatott számok
Már rögtön az elején érdemes megjegyezni, hogy minden itt leírt adat vitatott, ugyanakkor a Guardian szerint ezeket használja az izraeli hadsereg is.
52 928 – ez a gázai egészségügyi minisztérium által 2025. május 14-én közzétett összesített halálozási szám.
8900 – Az izraeli adatbázisban 2025 májusában halottként vagy „valószínűleg halottként” szereplő, név szerint megnevezett Hamász-harcosok száma.
Ezekből hozza ki a cikk a 83 százalékos civil halálozási arányt, miközben maguk figyelmeztetnek arra, hogy rengeteg halott lehet még a romok alatt, illetve számos olyan Hamász-harcos csatlakozhatott a terrorszervezethez, akikről az izraeli szolgálatok nem tudnak.
Merthogy nagyon sokról viszont tudnak, név szerint. Az izraeli adatbázis, amelynek létezését az izraeli hadsereg sem tagadta, amikor a cikk készítői rákérdeztek,
47 653 palesztint nevez meg, akiket a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád aktív tagjainak tartanak.
Ami azt is jelenti, hogy a különböző izraeli hivatalos nyilatkozatokkal szemben még a közelében sincsenek annak, hogy a Hamász tagjait kiiktassák. Az más kérdés, hogy sokak szerint ez nem a legjobb irány: tavasszal több száz nyugalmazott izraeli biztonsági tisztviselő szólította fel Donald Trump amerikai elnököt, hogy gyakoroljon nyomást az izraeli kormányra a gázai háború befejezése érdekében, mondván, hogy a Hamász már nem jelent stratégiai fenyegetést.
Különböző izraeli politikusok és tábornokok a megölt harcosok számát 20 000-re becsülték, vagy azt állították, hogy a civilek és a harcosok aránya 1:1 volt. Az izraeli hadsereg rövid válaszában azt írta, hogy a Guardian cikkében szereplő számok nem pontosak, de arra nem tértek ki, melyik számadat hibás és miért.
Már nem így szokás
Izrael kormánya szerint a gázai háború továbbra is önvédelem, azzal a 2023. október 7-ei terrortámadásra reagálnak, amelyben 1200 ember halt meg. Ugyanakkor nemzetközi és izraeli jogvédők is népirtásnak minősítik, ami azóta Gázában történik, és Izrael politikai és katonai vezetői rendszeresen használnak népirtásra utaló retorikát. A háború kezdetén a katonai hírszerzést vezető tábornok kijelentette, hogy minden aznap meghalt emberért 50 palesztinnak kell meghalnia, és „most már nem számít, ha azok gyerekek”. Aharon Haliva, aki 2024 áprilisában lemondott, az izraeli televízióban ebben a hónapban sugárzott felvételeken azt mondta, hogy a gázai tömeggyilkosság „szükséges” volt mint „üzenet a jövő generációknak” a palesztinok számára.
A halott civilek és a harcosok közötti, fent leírt arány a modern háborúkban rendkívül magas, még a válogatás nélküli gyilkolásról híres konfliktusokhoz, például a szíriai és szudáni polgárháborúkhoz képest is. A civil áldozatokkal évtizedek óta foglalkozó Uppsala Conflict Data Program szerint csak a ruandai és a srebrenicai népirtás, illetve Mariupol 2022-es orosz ostroma produkált nagyobb százalékban civil áldozatokat.
Neta Crawford, az Oxfordi Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora szerint az izraeli taktika „aggasztó” elfordulást jelent a civilek védelmére kidolgozott, évtizedek óta alkalmazott módszerektől. Az 1970-es években az amerikai hadsereg vietnámi mészárlásai után a közvélemény felháborodása arra kényszerítette a nyugati hadseregeket, hogy megváltoztassák harci taktikájukat. Az új irányelveket soha nem követték tökéletesen, de a gyakorlat tükrözte a civilek sérelmeinek korlátozására irányuló törekvést, amely Izrael katonai stratégiájának már mintha nem lenne része – mondta.