Nem látszik, hogy a béke feltétlenül közelebb került volna Donald Trump és Volodimir Zelenszkij fehér házi találkozóján. Ugyanakkor a legutóbbi egyeztetésükhöz képest most egészen nyugodt volt a hangulat az ovális irodában, és a találkozó több dolgot megmutatott abból, mennyit változott a világ az elmúlt pár hónapban.
De érdemes azzal kezdeni, hogy miben sikerült megegyezni és miben nem. Röviden, nagyjából semmiben. Trump és Vlagyimir Putyin múlt hét végi alaszkai találkozója után azt írtuk, hogy ez még mindenkinek jó lehet. Az azonban, hogy pontosan mi volt Putyin követelése, és mit ajánlott az amerikai elnök, akkor még nem derült ki.
Ahhoz, hogy tényleg mindenkinek jó legyen, és a háború befejezésére esély legyen, az kellett volna, hogy senki ne akarja vagy legyen képes a mostani formájában folytatni a konfliktust. Vagyis mindenki motiválva legyen arra, hogy lezárják a harcokat.
Anna Moneymaker / Getty Images Donald Trump és Volodimir Zelenszkij az Ovális Irodában 2025. augusztus 18-án.
Ha tisztán racionálisan nézzük, ez már most is így van.
Ukrajna jelenleg képtelen az ellentámadásra, így lehetetlennek tűnik, hogy az orosz csapatokat kiűzze a területéről. Közben jelentős az embervesztesége, márpedig Ukrajna jóval kisebb Oroszországnál, így ez különösen nehézzé teszi az ellenállást.
Oroszország gazdasága pedig rendkívül szankcióálló ugyan, de a határait feszegeti. Közben az orosz hadsereg – egyetlen áttörés kivételével – nem látszik, hogy előre tudna mozdulni.
Ha tehát szimplán a racionális érveket vennénk figyelembe, mindkét fél elérkezett a teljesítőképessége határára.
Az alaszkai fontos lépés volt afelé, hogy Putyint érdekeltté tegye a tárgyalásban. Oroszország esetében ugyanis nem pusztán a racionális érveket kell figyelembe venni. Racionális érvek alapján ezt a háborút el sem kellett volna indítania. A sikerkritérium jobbára egyetlen ember gondolkodásán alapszik. Ahogy a háború kirobbantásának legegyszerűbb magyarázata is az, hogy Putyin vissza akarta szerezni az orosz földeket, úgy a lezárásnak is az lehet, hogy sikeresnek látja-e az orosz birodalom visszaépítésének kísérletét.
Alaszkában az Egyesült Államok elnöke úgy tárgyalt vele, mint egy nagyhatalom vezetőjével szoktak. Miközben Oroszország már rég nem az a nagyhatalom, amelynek láttatni szeretné magát. Az orosz haderő nemcsak arra nem volt képes, hogy eljusson Kijevig, de arra sem, hogy megtartsa külföldi szövetségeseit Szíriában, Örményországban és Iránban. A valódi nagyhatalmi versengés jelenleg az Egyesült Államok és Kína között zajlik, de Alaszkában eljátszották, hogy Oroszország ezen a szinten tényező, miközben egyre inkább kitett Kína támogatásának.
Az ő legfőbb követelése ugyanis az volt, hogy Ukrajna olyan területeket is átadjon, melyeket Oroszország nem tudott elfoglalni. Ezzel pedig Ukrajna nem tud együtt élni.
Contributor / Getty Images Donald Trump és Vlagyimir Putyin az alaszkai Elmendorf-Richardson bázison 2025. augusztus 15-én.
Egy pillanatra felvillant az is, hogy Putyin valójában nem szeretné lezárni a háborút. Amikor Ukrajna és Oroszország konfliktusáról beszélünk, sokszor csak a három és fél éve kitört háborút értjük alatta, de valójában több mint tíz éve tart a harc a két fél között, és a mostani harcok lezárása is csak nyugvópont lehetne, tartós rendezés aligha. Putyin a Donbasz egészének megszerzésével arra kényszerítené Ukrajnát, hogy adja át azokat a városokat, amelyek az ország többi részének biztonságát garantálják. Szlovjanszk és Kramatorszk brutálisan megerősített nagyváros, hasonlókat nem találni többet Kijev felé. Ha a mostani rendezéskor elvesznek Ukrajna számára, az azt jelenti, hogy Oroszország a következő támadáskor sokkal könnyebben juthat el az ország belsejébe.
Putyin számára a jelenleg birtokolt területek megtartása nem elég motiváció a konfliktus lezárására, illetve úgy számolhat, hogy ennél – vagy tárgyalásokkal, vagy a háború folytatásával – többet tud megszerezni. Ezzel egy ponton Alaszkában is túlfeszítette a határokat: annyira ragaszkodott a Donbasz megszerzéséhez, hogy Trump majdnem felállt az asztaltól.
Pedig Trump látványosan motivált abban, hogy ő legyen a béketeremtő amerikai elnök. Szinte folyamatosan a Nobel-békedíjról beszél, amelyet Barack Obama megkapott, és ő is nagyon szeretne. Ezért sok mindent meg is tesz. Az alaszkai és a washingtoni tárgyalások megmutatták, hogy mi ennek a diplomáciai hadjáratnak a célja:
The post Trump–Zelenszkij-találkozó: egyetlen ember szívéről szólt az egész first appeared on 24.hu.