Alaszkában találkozott egymással az orosz és az amerikai elnök, hogy Ukrajnáról és más témákról tárgyaljon. A tárgyalás létrejött, de érdemi eredmények nem születtek.Mindkét elnök a tervezettnél korábban hagyta el Alaszkát, az előzetesen tervezett munkaebédet törölték, a sajtótájékoztatón pedig nem kérdezhettek az újságírók. A következő lépés egy háromoldalú tárgyalás lehet Zelenszkij bevonásával.Trump előzetesen 75 százalékra mondta, hogy sikeres lesz lesz a találkozó, de nem volt egyértelmű, mit értékelne sikerként. Utólag a Fox News-nak 10/10-re értékelte, abban az értelemben, hogy nagyszerűen kijöttek egymással Putyinnal. Azt nem mondta el, melyek azok a témák, ahol nem értenek egyet.Mindkét elnök „eredményesnek” nevezte a találkozót, és azt mondták, hogy valamilyen megértésre jutottak, de tűzszünetről, békeszerződésről vagy bármilyen kézzelfogható megállapodásról az ukrajnai háború lezárására nem esett szó, és egyikük sem válaszolt újságírói kérdésekre.
Lerövidült program
A csúcstalálkozó főbb programpontjai az eredeti tervekhez képest megváltoztak, végül a következők voltak: két elnök találkozása (taps, kézfogás, fotók, fanfárok), szűk körű tárgyalás, Trump-Putyin közös sajtótájékoztató kb. 12 percben (újságírói kérdések, és a találkozó eleji fanfárok nélkül), végül Trump a Fox Newsnak értékelt. Elmaradt a tervezett munkaebéd és a szélesebb körű delegációk tárgyalása.
Beharangozó anyagunkban részletesen írtunk arról, nem tudni, mit is akar Trump elérni, és főleg hogyan. Putyin eddig semmiféle jelet nem adott arra, hogy feladná hosszú távú céljait Ukrajnában. Egy „putyini béke” továbbra is azt jelentené, hogy Ukrajna megcsonkított, alávetett állapotban maradna, képtelen lenne megvédeni magát, és külföldi segítségre sem számíthatna többé, azaz teljes mértékben Oroszország kénye-kedvének lenne kiszolgáltatva. (Mivel a csúcstalálkozón elhangzottakról, megállapodásokról és egyet nem értésekről egyelőre gyakorlatilag semmilyen konkrétumot nem tudunk, érdemes újraolvasni a beharangozót, ott az érdekekre fókuszáltunk.)
Trump Alaszkába menet azt mondta az újságíróknak, hogy gyors tűzszünetet szeretne látni, nem tudja, hogy ez ma fog-e megtörténni, de nem lesz boldog, ha nem ma lesz. Megismételte figyelmeztetését, hogy „súlyos következményekkel” fog járni, ha Oroszország vonakodna leállítani a harcokat, de nem részletezte, pontosan mik lennének ezek. Ígéretet tett arra is, hogy Ukrajnát bevonják minden olyan döntésbe, amely területi engedményekhez kapcsolódó, tartósabb békefolyamatot kísérhet, így ukrán szempontból minimális, óvatos bizakodás előzhette meg a csúcstalálkozót. Ami egészen addig tartott, amíg meg nem látták a vörös szőnyeget.
Putyint vörös szőnyeg és taps várta
Péntek este magyar idő szerint fél 11 körül egészen bizarr jelenetekkel kezdődött a fél világ által gyomorgörccsel vegyes izgalommal várt orosz-amerikai csúcstalálkozó: Trump az egykor világ csendőrének számon tartott Egyesült Államok területén vörös szőnyegen állva tapsolta Oroszország háborús bűnökkel vádolt elnökét.Bár az eredeti tervek szerint Putyin-Trump négyszemközti megbeszéléssel indult volna a csúcstalálkozó, végül kisebb körben tanácskoztak, így (valószínűsíthetően) a két elnök csak az amerikai elnök Szörnyeteg névre keresztelt szuperbiztonságos limuzinjában beszélt egymással négyszemközt.
A szűk körű tárgyalásra amerikai részről az elnök mellett Marco Rubio külügyminiszter és Steve Witkoff közel-keleti különmegbízott, ült be, Putyint pedig a CCCP-s pólót öltönyre cserélő Szergej Lavrov külügyminiszter, és Juri Usakov külügyi tanácsadó kísérte el.
„Nincs megállapodás, amíg nincs megállapodás”
A tárgyalás után Putyin és Trump rövid sajtótájékoztatón mondták el saját nyilatkozataikat, de kérdésekre nem válaszoltak. A szokásoktól eltérően nem a házigazda Trump, hanem Putyin kezdte a mondandóját. Az európai vezetőket burkoltan leháborúpártizva azt mondta, arra számít, hogy Ukrajna és európai szövetségesei konstruktívan fogadják az amerikai–orosz tárgyalások eredményeit, és nem próbálják „megzavarni a kibontakozó előrelépést.”
Trump az újságíróknak azt mondta, hogy tájékoztatni fogja az európai vezetőket és Zelenszkijt a tárgyalásokról, de hozzátette, „amíg nincs megállapodás, addig nincs megállapodás.” Sokatmondó, hogy az újságírókat kioktatni szerető Trump most nem válaszolt kérdésekre, a bekiabáló riportereket is figyelmen kívül hagyta, ez egy olyan ritka önmérséklet, ami tényleg azt jelezheti, hogy a találkozón nem született semmi azonnal pozitívumként eladható eredmény.Trump burkoltan utalt arra, hogy néhány, nem nyilvános pontban született „megállapodás”, míg másokban nem, míg Putyin még homályosabban fogalmazva azt mondta, hogy „megértésre” jutottak.„Rendkívül eredményes megbeszélésünk volt, sok mindenben sikerült megegyezni” – mondta Trump. „Nagyon kevés pont maradt nyitva. Ezek közül néhány nem túl jelentős. Egy viszont valószínűleg a legfontosabb, de jó esélyünk van arra, hogy abban is megállapodjunk. Most nem jutottunk el odáig, de nagyon jó esély van rá, hogy sikerülni fog.” Egyelőre nem tudni, mi volt az az egy vitás téma, amikor a Fox News műsorvezetője, Sean Hannity erről kérdezte Trumpot, azt válaszolta, hogy nem akarja nyilvánosságra hozni, mi volt a vitás téma, az emberek úgyis ki fogják találni előbb-utóbb”.
Később a Foxnak adott interjúban a találkozót „tízesnek” minősítette — abban az értelemben, hogy „nagyszerűen kijöttek egymással.” Erre pedig Putyin ország-világ szeme előtt rá is játszott, amikor a sajtótájékoztatón gyakorlatilag zsírral kenegette Trump máját, aki gyakran hangoztatja, hogy ha 2022-ben ő lett volna hivatalban, soha nem indult volna el az orosz teljes invázió.„Ma, amikor Trump elnök azt mondja, hogy ha akkor ő lett volna az elnök, nem lett volna háború, ebben egészen biztos vagyok. Meg tudom erősíteni” – mondta Putyin, Trumpra mosolyogva. Sőt, Trump szerint Putyin arról is biztosította őt, hogy a 2020-as amerikai választást szerinte is elcsalták, levélszavazatokkal ugyanis nem lehet őszinte választást tartani.
A Fox News-nak Trump úgy fogalmazott, hogy a hat-hét konfliktus közül, aminek belevágott a lezárásába, ez tűnt a legegyszerűbb feladatnak, de azzal szembesült, hogy ez a legnehezebb.
Úgy tűnik, a felmutatható eredmények hiányával megmutatkozott, milyen hátrányai vannak egy olyan hirtelen, különösebb előkészítés nélkül sietve összerántott találkozónak, mint amilyen az alaszkai is volt. Ezeket a csúcstalálkozókat rendszerint akkor szokták megszervezni, amikor mindkét fél részéről megalapozottan lehet feltételezni, hogy hajlanak a kompromisszumra. Ez Alaszkában két részről is hibázott: Oroszország még mindig nem mutatja jelét a kompromisszumnak, az Egyesült Államok pedig egyrészt a fő témát tekintve közvetlenül nem úgy érintett, mint Oroszország: ezt a háborút Ukrajna vívja, az ukránokat viszont – elsősorban az orosz elnök kérésére – nem hívták meg. Másrészt pedig Trump elég vegyes üzeneteket küldött az elmúlt időszakban (elege van Putyin szarságaiból/másodlagos vámokat vet ki mindenkire/területcserében fognak megállapodni/minden területi megállapodást az ukránoknak kell eldönteni stb., és nem mindegyik a mutatott a megállapodás irányába.
Putyin a maga szempontjából győzelmet tud hirdetni
Putyin kihasználta a sajtótájékoztatót, hogy egy rögtönzött, ingerült „történelemórát” tartson az ukrajnai konfliktus „gyökereiről”, amiről az amerikai elnök mellett állva beszélhetett. Mindez elég szimbolikusan mutatta, hogy az orosz vezető továbbra sem hajlandó engedményeket tenni, egyben rávilágított Trump „hízelgés-diplomáciájának” korlátaira is.
Összességében a pénteki egy csodás nap volt Putyinnak: a mostanra amúgy sem túl fojtogató nemzetközi elszigeteltségből konkrétan a vörös szőnyegre lépett ki, B-2 lopakodó bombázók húztak el felette tiszteletadásként (és nem azért, hogy lebombázzák), bepattanhatott Trump páncélozott limuzinjába, ahol négyszemközt nevetgélhetett az amerikai elnökkel és megmutathatta, hogy a világ legerősebb embere minimum egyenrangú félként fogadja, sőt, tapsolva várja. Majd a teljes világsajtó előtt beszélt az amerikai elnökkel való megértésről. Ha Putyin úgy értékeli, hogy a diplomáciai ajtók nyitva állnak, miközben katonai sikereket ér el Ukrajnában, az ösztönözheti a további „tények megteremtését” a harcmezőn. Még egy ilyen homályos „megértés” is időt adhat Oroszországnak arra, hogy folytassa területi hódításait, és a további tárgyalásokat saját biztonsági követeléseihez kösse.Putyin nem tett nyilvános ígéretet Ukrajna elleni támadásának leállítására, mégis értékes barátként kezelték. Trump nem hibáztatta Putyint a brutális háború kirobbantásáért, és anélkül távozott, hogy megemlítette volna azokat a szankciókat, amelyekkel csupán néhány órával korábban fenyegetett, ha nem születik megállapodás. És ugye megállapodás nem született.Nem véletlen, hogy az orosz állami média szinte végtelenítve ismételgeti a vörös szőnyeges fogadtatásról készült felvételeket, és éles ellentétbe állítva azzal, ahogyan Trump februárban kezelte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, amikor egyszerűen kipenderítette őt a Fehér Házból.
Felvezető cikkünkben azt írtuk, az oroszok számára ezek a tárgyalások nem csak Ukrajnáról szólnak. Ez a törekvés Alaszkában is tetten érhető volt, Putyin ugyanis számos üzletembert is magával vitt, annak ellenére, hogy Trump azt hangoztatta, a találkozó Ukrajnára fog fókuszálni. Az orosz elnök előzetesen azt is felvetette, hogy az egyeztetés során szó eshetne a fegyverzetellenőrzésről és más kérdésekről is, amit szóvivője szerint hat–hét órás tárgyalás keretében vitathattak volna meg. Ehelyett azonban a beszélgetés alig több mint három órát tartott. Bár Trump kifejezte elismerését, hogy Putyin magával vitte az üzletembereket, annak ellenére, hogy szankciók és egyéb gazdasági büntetések fokozásával fenyegetett nem is olyan régen, így fogalmazott: „Ők üzletelni akarnak, de nem kezdik el, amíg mi nem rendezzük a háborút”.
Trump Lukasenkával is lepacsizott
Nem Putyin volt az egyetlen diktátor, akit Trump pénteken kiszabadított a diplomáciai elszigeteltségből. Miközben Alaszkába tartott, az elnök felhívta Alekszandr Lukasenka belorusz elnököt. A közösségi médiában azt írta, hogy „csodálatos beszélgetése volt a nagyra becsült belorusz elnökkel, Alekszandr Lukasenkával”, és megköszönte neki 16 fogoly szabadon bocsátását (ehhez túl sok köze az USÁ-nak nem volt). Trump hozzátette, hogy a további 1 300 fogoly szabadon engedéséről is tárgyalnak.
A belorusz kormány később közölte, hogy Lukasenko meghívta Trumpot Fehéroroszországba, és az elnök elfogadta a meghívást. A Fehér Ház nem erősítette meg azonnal ezt, de Trump a közösségi médiában azt írta: „Alig várom, hogy a jövőben találkozzak Lukasenka elnökkel.”
Mi várható most?
Trump ígérete szerint beszél a NATO-val, valamint Volodimir Zelenszkijjel és tájékoztatja őket a találkozóról, hozzátette, hogy „ez végül rajtuk múlik majd”. Valószínűleg, ha a szövetségeseket tájékoztatja, mik voltak azok a kérdések, amelyekben egyetértettek Putyinnal és mik voltak a nézetkülönbségek, előbb-utóbb a sajtó is több információhoz jut.Putyin Moszkvába hívta Trumpot a következő találkozóra, Trump erre nem mondott rögtön igent.A következő lépés egy háromoldalú, Trump-Zelenszkij-Putyin találkozó lehetne, de ennek a lehetőségéről sem tudtunk meg sokat. Trump a Fox Newsnak elmélkedett, hogy lehetne egy háromoldalú csúcstalálkozó közte, Zelenszkij és Putyin között, de hozzátette: „Én nem kérdeztem erről (Putyint).” Húsz perccel később azonban már azt mondta, hogy Putyinnal tárgyalt erről: „Mindketten azt akarják, hogy ott legyek. És én ott leszek.”Az ukrajnai háború folytatódik. Putyin valószínűleg csak annyit akart Trumpnak bekínálni, amennyi időt ad neki, hogy továbbra is nyomulhasson előre az orosz haderő Kelet-Ukrajnában, ahol az elmúlt hetekben fontos áttörést értek el.