Soha nem felejtem el azt a gyerekkori hosszú hétvégét Lillafüreden. A ’90-es évek első felében, a szocializmust (és Budapestet) hátrahagyva maga volt a varázslat. Nem sok fogalmam volt akkoriban arról, hogy milyen út vezetett a kastélyszálló történetében az 1993-as nagy felújításig-újranyitásig, de az még gyerekként is egyértelmű volt, hogy egyszerűen más itt üdülni. Elmondhatatlan volt a különbség a korábban megjárt SZOT-üdülők világához képest.
A Disney-meséket idézte az egész látvány: a Bükk kacskaringós útjain jutottunk fel a kastélyig (a kevésbé mesebeli Daciánkkal). A fák olyan sűrűn nőttek, hogy a ragyogó napsütésben is misztikus homályba borították az országutat. Kislányként csak forgattam magamban a szót is: mit jelenthet az a Palotaszálló? Amikor aztán először láttam meg a Grimm-mesékbe illő kastélyt a tornyokkal, előtte a csónakázótóval, örökre szóló rajongás született.
Különös volt visszatérni 32 év múlva. Kicsit tartottam is tőle. Felnőttként az egykor lenyűgöző városligeti hullámvasút rozoga faszerkezetnek tűnt, a velencei óriáscsúszda legfeljebb középszerűnek, egyszóval volt bennem némi drukk. Talán az esti kivilágítás is ráerősített a benyomásra, de a Lillafüredi Palotaszálló ma is hozza a Walt Disney-mesék elejéről is emlékezetes neuschwansteini kastély hangulatát. A Neuschwanstein egyébként magyarul „új hattyúkőt” jelent, de a lillafüredi kastélyszálló neve sem kevésbé lírai hangzású. Kimondani is szép, és a története is: az anekdota szerint gróf Bethlen András miniszter nevezte el Vay Erzsébet „Lilla” bárónőről, az unokatestvéréről meseszép helyet, amit egy vadászat során fedezett fel.
Lillafüredi Palotaszálló : esti fényekben teljes a varázslat
Érdekes belegondolni, ma az egész Bükk egyik legkedveltebb kiránduló-célpontja Lillafüred, amit csak alig több mint száz éve fedezett fel magának a közönség. A Garadna és Szinva patak összefolyásánál keletkezett természetes tavat duzzasztották fel völgyzárakkal, és ide, a Hámori-tó közelébe terveztek fürdő-üdülőt építeni: ezt őrzi a Lillafüred név is. Légi fotókon, felülnézetből egyébként egészen magával ragadó látvány az erdők által körülölelt tornyos kastély, mellette a tóval.
Sokan nem tudják, hogy a Lillafüredi-vízesés, ami Magyarország legmagasabb vízesése és népszerű turistaattrakció, valójában mesterségesen létrehozott látványosság. A mintegy 20 méteres magasságból, meredeken zubogó vízesést a kastélyszálló építésekor alakították ki az 1920-as években, ami persze mit sem von le a szépségéből.
Mesekastélynak is tervezték
Érdekesség, hogy nem csak ma, az újépítésű komplexumok korszakában számít impozánsnak ez az épület. Már a megépítésekor is romantikus középkori kastélynak, emellett grandiózus beruházásnak számított. Lux Kálmán építész egészen a 15. századig ment vissza inspirációért, Mátyás király idejébe. A reneszánsz korabeli paloták hangulatát idézték meg az idilli környezetben.
Szédítő belegondolni, hogy a világháborúban hadikórház működött az arisztokratikus épület falai között, majd a már említett sorsra jutott. Jó négy évtizeden át SZOT-üdülőként funkcionált (Gen-Z infó: a szocializmusban, miután minden intézményt államosítottak, a Szakszervezetek Országos Tanácsának hálózata volt).
A Lillafüredi Palotaszálló madártávlatból, jobbra a Hámori-tó
Az 1993-as nagy felújítás tehát maga volt az újjászületés. A rendszerváltás után került a Hunguest Hotels szállodalánc tulajdonába, és megkezdődött a Palotaszálló modern korszaka: a neoreneszánsz épülethez illő, korhű stílusban újították fel és rendezték be, 2023-tól pedig immár önállóan működik. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy ma, amikor alternatív szálláshelyek sora kínálkozik a glampingektől a buboréksátrakon át a jurtaszállásokig, miért éppen egy kastélyba vonuljunk? A kérdésünkben a válasz.
Ahol tényleg kiszakadhatunk a hétköznapokból
Felüdítő volt a Palotaszállóban vendégeskedni – pontosan azért, mert kiszakít a jelenből, és egy kicsit elringat a múltban. A stílus és a méretek adnak egyfajta emelkedettséget, de a szálloda egyik báját éppen az adja, hogy a romantikus miliő nem nyomasztó, nem nehezedik rá a hely egészére. Az egész országban nem sok helyen élvezhetjük testközelből az egyik legszeretettebb magyar király, Mátyás korszakát egy kicsit visszacsöppenve a történelembe. A színes, mozaikablakokon templomszerűen átszűrődő fény, a fakazettás mennyezet, a középkort idéző kovácsoltvas csillár, a bársonybevonatú stílbútorok, a falakat díszítő régi magyar családi címerek, a historizáló történelmi jelenetek és díszlécek a falakon – egyszerűen elvarázsol.
A tágas, levegős terek, a jól felszerelt wellness és az egészen meglepően sok program azonban mind azért tesz, hogy ne egy múzeumban érezzük magunkat. A Lillafüredi Palotaszálló nem egy pipiskedő hely. Kényelmesebb öltözetben sem néznek ki reggelinél és vacsoránál. A Hunyadi étterem pazar vendégtérrel, kétszintes belmagassággal és hosszan tekergőző svédasztallal vár, minden reggel élőzenés kísérettel.
Lillafüredi Palotaszálló: a Bükk erdőségének ölelésében
A lobby bárban egy zongora áll és egy százéves gyönyörű kandalló. Itt esténként élő produkciók vonzzák terembe a vendégeket. Ide és főleg a Mátyás étterembe már szívesen felveszi a nyaralásra hozott legszebb ruháját a vendég. Ez utóbbit vétek kihagyni! A Mátyás étteremben érvényesül igazán a neoreneszánsz hangulat. Az egykori Nagy-Magyarország városainak neves építményeit formázzák az élénk színű, üvegberakásos ablakok. Oszlopok között damasztabrosszal terített asztalok – mindenképpen érdemes egy szinttel lejjebb meglátogatni az a la carte kínálatú éttermet is.
95 éves, de frissebb, mint valaha
Látogatásunkkor éppen vegán fine dining vacsorát adott az étterem konyhafőnökével az ország leghíresebb vegán séfje, Zsolnay Gergely. (Az ő kvalitásairól szépen jelzi, hogy hamarosan közös életmód- és szakácskönyvet adnak ki az egészséges életmód ma talán legmenőbb hazai arcával és orvosával, Dr. Schwab Richárddal).
Volt abban valami szokatlanul izgalmas, ahogyan a középkori hangulatú étteremben a legprogresszívebb konyhai irányzatok egyike, a növényi alapú, tudatos táplálkozásnak szenteltek egy igazi gourmet estet. (Vajon Mátyás királynak hogy ízlett volna a sok felvonásos degusztációs menü?)
Jó időben mondhatni szintén kötelező a Hámori-tóra néző Panoráma teraszra kiülni legalább egy koktélra, de itt is étkezhetünk.
Szép időben a teraszon is ehetünk-ihatunk
A Palotaszállóban nagyon jól érzik az idők szavát. Jógaórákat, hangtálas szeánszokat, erdőjáró éjszakai túrákat szerveznek. Idényben a vendégeket kiviszik az erdőre, hogy hallhassák a völgyek között visszhangzó szarvasbőgést.
Gyuri bácsi bükkszentkereszti gyógynövénykertje immár az országos ismert, ide is szerveznek látogatásokat, akárcsak gyógynövényes kozmetikumokat és ékszereket áruló kis hétvégi vásárt a szálloda halljában.
„Külsős” programokra is jelentkezhetünk. Bozsó Gyula okleveles erdőmérnök, cserkész, gombaszakellenőr, ehető vadnövény szakértővel közösen erdőtúrára indulhatunk felfedezni a Bükk ehető kincseit – nagy tudás szükséges a bogyók, rügyek, levelek, termések ismeretéhez.
Házon belül és kívül is programok tucatnyait szervezik a vendéglátók, a krimiestektől a társasjátékokig, a régió borainak kóstolójától a közös kertmozizásig. Mindezt egy olyan pontján az országnak, ahol szinte metszeni lehet a friss levegőt. Szinte magától nagyobbat és mélyebbet lélegez az ember a környéken barangolva.
A Lillafüredi Palotaszálló közel 100 esztendős, mégsem öreg. Sőt. Friss, élettel, új ötletekkel teli, mozgással, pezsgő programokkal, az új idők szelével – és a régi eleganciával. Visszavágyik az ember.
The post Szerelemhely a Bükkben, ahol hercegnők és hercegek lehetünk egy kicsit first appeared on nlc.