Görgei Artúr és serege 176 éve, 1849. augusztus 13-án tette le a fegyvert az orosz intervenciós erők főparancsnoka előtt. A legendás honvédtábornokot emiatt több kortársa árulónak tartotta, és sokan még most is így vélekednek róla, pedig a szabadságharc sorsa már ezelőtt megpecsételődött – írja a Rubicon.
Miután I. Miklós orosz cár katonai segítséget küldött Ferenc József számára, a magyar seregek súlyos létszámhátrányba kerültek. Az addig nagyjából kiegyenlített erőviszonyokat teljesen felborította a Kárpátokba özönlő mintegy 200 ezer orosz katona, akik több csatában, köztük Segesvárnál is eltiporták a honvédeket.
Görgei eközben a Felvidék hegyei között bravúros hadmozdulatokkal napokon keresztül játszotta ki az orosz fősereget, ezzel felkeltve még I. Miklós figyelmét is, majd a Bánság felé vette az irányt. Amikor hírt kapott a temesvári vereségről és a déli hadtest összeomlásáról, éppen Arad környékén táborozott.
A kudarcokról értesülve augusztus 11-én a haditanács elé vitte a kapituláció kérdését, ahol a jelenlévő 80 tábornok – két ellenszavazattal – úgy döntött, leteszik a fegyvert. A vezetők úgy látták, ebben a reménytelen helyzetben minden további harc csupán értelmetlen vérontás lett volna, ezért a több tízezer magyar katona életének megkímélése mellett szavaztak.
Görgei a következő napokban megpróbált az oroszokkal alkudozni, de ők minden tárgyalástól elzárkóztak. A fővezérnek így nem maradt más választása, augusztus 13-án a Magyarvilágos és Románvilágos közti síkon, a középkori vár romjai alatt letette a fegyvert az oroszok előtt.
Ezután kezdetét vette a véres megtorlás időszaka, amikor százakat ítéltek golyó és kötél általi halálra, valamint több ezren jutottak várfogságra. Görgei egészen az 1867-es kiegyezésig Klagenfurtban, császári őrizet alatt élt. Hazatérése után a tábornokot számos meghurcoltatás érte, gyakorta rágalmazták, árulónak bélyegezték, de sorsát – 1916-ig tartó hosszú élete során – méltósággal viselte.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar történelem és nemzettudat egyik legfontosabb eseménye. Lapunk ezért számos korábbi cikkében mutatta be csatáit és jelentős alakjait, amelyek közül néhány alább elérhető:
Halálos csapdába csalták a románok a magyar forradalom hősét
Főbe lőtte magát a magyar forradalom kiemelkedő politikusa
Véres csatában szabadították fel Vácot a magyarok
Jelképesen felakasztották a szabadságharc után a magyar miniszterelnököt
Comblövés végzett a magyar szabadságharc hősével
The post Árulónak bélyegezték a magyar szabadságharc hősét first appeared on 24.hu.