Az amerikai pszichológus, Albert E. Wiggam meglehetősen sötét jövőt vázolt fel egy 1925-ben, Brooklynban tartott előadásán. Számításai szerint a csúnya és buta emberek több gyermeket fognak nemzeni a jövőben, mint a szépek és intelligensek.
„Ha továbbra is ebbe a szörnyű irányba haladunk, ahogy eddig tettük, az amerikai szépség hanyatlani fog, és 100 év múlva nem lesznek többé vonzó nők” – mondta, bár az előadóteremben körülnézve még hozzátette, hogy: „Ez a probléma azonban még nem feltűnő, különösen itt, Brooklynban.”
Sir Ronald Ross brit orvos, aki 1902-ben maláriával kapcsolatos kutatásaiért Nobel-díjat kapott, 1925-ben Londonban tartott egy jóval optimistább előadást, amelyen felvázolta, hogy a tudományos fejlődésnek köszönhetően az átlagos élettartam tovább fog növekedni.
„A tudomány fejlődése megállíthatatlan. A párizsi Pasteur Intézet egyik nagy tudósa azt mondta, hogy 100 év múlva az emberek átlagosan 150 évig fognak élni. És miért is ne lehetne így? Sőt: egy híres amerikai orvos szerint akár halhatatlanok is lehetnénk mindannyian.”
H.G. Wells, a sci-fi egyik atyja (fotó: ullstein bild/ullstein bild via Getty Images)
H.G. Wells, a sci-fi egyik atyamestere, a Világok harca, a Láthatatlan ember és az Időgép szerzője új világrendet jósolt 2025-re. A londoni Hotel Cecilben tartott vacsoraesten Wells azt prognosztizálta, hogy a globális hatalom a független országok helyett a népek konföderációinál lesz.
„Száz év múlva nem lesznek többé nemzetek, hanem csak három nagy tömb: az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Egyesült Államok és Kína”
E.E. Fournier d’Albe, ír fizikus és kémikus, egy utópikus képét vázolta fel 2025-re 1925-ben megjelent Quo Vadimus? Néhány pillantás a jövőbe című könyvében:
„A Föld egyetlen kormány irányítja majd, és az emberek ugyanazon a nyelven fognak beszélni az egész világon. Továbbra is lesznek különböző népcsoportok, de az utazás és a kereskedelem szabad és korlátlan lesz, a katasztrófákkal és a veszélyekkel pedig az egész emberiség egyesített erővel fog szembenézni.”
„Az orvostudomány és a sebészet olyan fejlődésen megy keresztül, hogy az öregkorral járó betegségek és egyéb problémák teljesen eltűnnek. Az átlagéletkor kitolódik, míg a halál, akár a naplemente, fájdalom és szenvedés nélkül következik be. Nem lesznek halálos betegségek, és szinte mindenféle sérülés gyógyítható lesz.”
„Új szöveteket fognak feltalálni, amelyek ötvözik a szőrme melegségét a selyem puhaságával és rugalmasságával, valamint a len erősségével. A ruhák könnyűek lesznek, így fél tucat ruhát lehet majd egy kézitáskában hordani, és úgy lesznek kialakítva, hogy minden ruhacseréhez csak annyi kényelmetlenség társul, mint egy esőkabát levételéhez.”
Ilyennek képzelték a jövőt a huszadik század elején (forrás: rarehistoricalphotos.com)
Az angol tudós, Archibald M. Low úgy spekulált, hogy a 21. században televíziókészülékek, reggelizőcsövek, automatikus alvóágyak, vezeték nélküli banki szolgáltatások, mozgó járdák és mesterséges nemezből készült egyrészes ruhák könnyítik meg majd az életünket.
Íme néhány további érdekes jóslat Low 1925-ös A jövő című könyvéből.
Időben ébredés: „Nagyon hasznos szolgáltatás lesz a rádiós ébresztőóra. A jeleket különböző hullámhosszokon, például minden reggel 6 és 10 óra között, gyakori időközönként fogják sugározni; és ha az ébresztőórát úgy állítjuk be, hogy a kívánt időpontban fogja a jelet, akkor elkerülhető lesz az elalvás kockázata.”
Nők a tudományban: „A nők minden tudományágban egyenlő feltételekkel versenyeznek majd a férfiakkal. A jövő új felfedezéseinek nagy része kétségkívül annak a nemnek lesz köszönhető, amelyet jelenleg „szépnek” neveznek – ez egy kifejezés, amelyet a valódi nemi egyenlőség napjaiban megvetés övez majd.”
A jövő repülőtere: „A légi utasok egy kényelmes és jól felszerelt váróterembe lépnek be a város központjában. Egy lift viszi őket fel a tetőre, ahol közvetlenül egy tágas és igazán kényelmes repülőgép-kabinba lépnek be. Nem rázkódnak majd a dimbes-dombos repülőtereken, hanem a forgóasztalra szerelt gépeket katapultok lövik fel a levegőbe, azok pedig óránkénti 500 kilométeres sebességgel szelik a levegőt”.
Lowell J. Reed professzor, a Johns Hopkins Egyetem oktatója, miután nem jutott ilyen megnyugtató következtetésekre.
1925-ben arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok 100 év múlva súlyos élelmiszerhiánnyal fog küzdeni. Előrejelzése szerint az amerikai népesség 2025-re eléri a 200 millió főt. (Jelenleg egyébként körülbelül 345 millióan élnek az országban. 1925-ben ez a szám még csak 115 millió volt.
Reed szerint az országnak új élelmiszerforrásokat kell találnia, hogy ennyi embert el tudjon látni.
„Az új élelmiszerforrásokat vagy a trópusokon kell megtalálni, vagy pedig organikus anyagokból, mesterséges élelmiszert előállító eljárásokkal kell biztosítani” – mondta Reed egy konferencián Williamstownban, Massachusettsben. „Az utóbbi nem lenne túl praktikus, hacsak a kémiai eljárások költségei nem lennének sokkal olcsóbbak, mint jelenleg.”
The post Ilyennek képzelték 2025-öt 100 éve: megszűnnek a nemzetek, a nők csúnyák lesznek, de mindenki sokáig fog élni first appeared on nlc.