A helyi önazonosság védelméről szóló törvény egyértelműen azért született, hogy azok a települések, melyek távol akarják tartani a romákat vagy általában az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegeket, ezt megtehessék, mondták az általunk megkérdezett jogászok. De hiába írták bele az Alaptörvénybe is a vonatkozó passzust, az eddig megszületett önkormányzati rendeletek alapjogokat sértenek, és még a helyi önazonosság védelméről szóló törvénynek sem felelnek meg. A 444-nek nyilatkozó jogászok szerint a hirtelen történő tömeges beköltözéseket jogosan korlátozhatják a megfelelő infrastruktúrával nem rendelkező települések önkormányzatai, de ehhez nincs szükség az új önazonosságot védő törvényre, amiben egy szó sincs erről a problémáról. „Aki állami támogatással, vagyis Otthon Start programmal, CSOK Plusszal, sőt akár közszolgálati otthontámogatással vásárol, arra nem is vonatkozik az önazonosság védelméről szóló törvény, ahogyan cégekre sem. Ha az agglomerációs települések »túlnépesedését« akarták volna megakadályozni, ilyen kivételek nem lennének” – mondta a 444-nek dr. Szabó Judit Anna, az Illés és Szabó Ügyvédi Társulás vezető ügyvédje.
Az elmúlt hetekben sorra jelentetik meg az önkormányzatok azokat a rendeleteket, melyekkel a helyi önazonosságukat szeretnék védeni. Ezek azonban nem arra vonatkoznak, hogy a beköltözőknek Taktaharkány speciális hagyományait kell ismerniük, esetleg a pényiek különleges, senki másra nem jellemző tulajdonságait kellene tiszteletben tartani.
Taktaharkányban érettségihez kötné a betelepülést a polgármester, a kiskunhalasi polgármester a büntetett előéletűeknek tiltaná meg, hogy lakást vegyenek a városban. Pélyen nem létesíthet lakcímet, aki nem dolgozott legalább egy évig, aki ellen büntetőeljárás van folyamatban vagy akinek bármilyen adótartozása van. Újlengyel és Vámosszabadi kapásból kérne 20 ezer forintot a betelepülőktől, akik nem lehetnek munkanélküliek. Pélyen, Újlengyelben és Vámosszabadiban az önkormányzati képviselők személyesen hallgatnák meg a beköltözni szándékozókat, és csak ez után adnák meg az engedélyt az ingatlanvásárlásra, illetve a beköltözésre. Ezek az önkormányzati rendeletek azonban alapjogokat sértenek, és az általuk hivatkozott „önazonossági” törvénynek sem felelnek meg.
Mezőkeresztesen, ahol a 444 is járt, a közösségi értékek védelmére, a spekulatív ingatlanvásárlás megakadályozására hivatkoztak a rendeletben, amit már egy törvényességi felügyeleti eljárás után az elfogadása után két héttel már hatályon kívül is helyeztek. Mezőkeresztesen egyébként a legtöbb megkérdezettnek a romák jutottak eszébe a szabályozás kapcsán.
Az elmúlt tíz évben több önkormányzat is hozott olyan rendelkezéseket, melyeknek egyértelműen az volt a célja, hogy alacsony társadalmi osztályhoz tartozókat, leggyakrabban roma embereket ne engedjenek beköltözni a településükre, mondta a 444-nek Boros Ilona, a TASZ esélyegyenlőségi és önrendelkezési programjának vezetője. Alsónémedi különadóval próbálta távol tartani a romániai cigány vendégmunkásokat, Miskolcon egyebek mellett a lakásrendeletet módosították diszkriminatív módon, az első önazonossági rendeletet megalkotó Mezőkeresztes ma is regnáló polgármestere pedig 2016-ban nyílt levélben szólította fel a település lakóit, hogy romáknak ne adjanak el ingatlant.
„Ezekben az esetekben az Egyenlő Bánásmód Hatóság, illetve megyei kormányhivatal kimondta, hogy diszkriminatívak a szabályozások, és azokat meg kell szüntetnie, vagy úgy módosítania az önkormányzatnak, hogy ne sértsen alapjogokat”.
Boros szerint az önrendelkezési törvény célja eleve az volt, hogy ezeknek a régóta meglévő diszkriminatív szándékoknak biztosítson jogi keretet.
Az új törvény elfogadásával párhuzamosan az Alaptörvénybe is beleírták, hogy a helyi közösségek önazonosságának védelme alapjog. Ezt kellene az önkormányzatoknak úgy gyakorolnia, hogy az ne legyen diszkriminatív. Ez azonban nehezen kivitelezhető Boros Ilona szerint. „Elsőre valóban úgy tűnik, mintha itt két egymásnak valamelyest ellentmondó, de egyenrangú szabály lenne az Alaptörvényben. De ez nem így van. A diszkrimináció tilalma egy nagyon egyértelmű szabály nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi jogrendszerben is. Ehhez képest az önazonosság nagyon nehezen értelmezhető fogalom. Elképzelhető, hogy lesz olyan önkormányzat, ami olyan rendeletet tud megfogalmazni, ami jogilag rendben van, a település önazonosságát védi – jelentsen ez bármit is –, és nem diszkriminatív”. Boros kérdésünkre sem tudott olyan „önazonosság-védelmi” feltételt mondani, ami ne lenne diszkriminatív, az eddig megismert önkormányzati rendeletek mindegyike diszkriminatív szerinte.
„Nem csak a közvetlen diszkrimináció tilalmas, amikor konkrétan egy védett csoport ellen irányul egy intézkedés. Sokkal gyakoribb, és szintén tiltott a közvetett diszkrimináció, amikor konkrétan nem nevezik meg a csoportot, ami ellen szól a szabály, de olyan feltételeket fogalmaznak meg, melyek egy adott csoportra nagyobb arányban vonatkoznak, és nagyobb arányban sújtják hátrányosan. Az érettségihez kötés tipikusan az alacsony társadalmi osztályhoz tartozókat és a romákat szűri ki, és mindkettő védett tulajdonság az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint. Lehet, hogy a rendeletben egy »objektív« feltételt fogalmaztak meg, így az érettségi meglétét, de ha annak hatása diszkriminatív, azaz egy adott társadalmi csoportot aránytalanul sújt, akkor az alapjogsértő” – mondta a TASZ munkatársa.
Szabó Judit Anna szerint ráadásul az eddig megalkotott önkormányzati rendeletek a helyi önazonosság védelméről szóló törvénynek sem felelnek meg. Ezek a rendeletek ugyanis az elővásárlási jog kapcsán szabnak meg olyan plusz feltételt, a személyes meghallgatást, amit csak lakcímlétesítés kapcsán lenne szabad.
„A törvény első verziójában még benne volt, hogy az önkormányzat akár meg is tilthatja az ingatlanvásárlást. Ebből aztán nagy felháborodás lett, elsősorban a bankok részéről, így ez a kitétel kikerült a végső változatból” – mondta az ügyvéd. Az önkormányzatoknak tehát valóban van elővásárlási joguk, de ez csak annyit jelent, hogy megkapják az adásvételi szerződést, és azonos feltételek mellett megvehetik az ingatlant az eredeti vevő helyett. „A végrehajtási rendelet szerint az adásvételi szerződésből az önkormányzat csak a vevőjelölt nevét ismerheti meg. Minden más személyes és esetleges hitelre vonatkozó adatot ki kell húzni, tehát az önkormányzat pusztán a név alapján dönthet, él-e az elővásárlási jogával” – fogalmazott Szabó.
Minden, az elővásárláshoz kötődő további előírás sérti a helyi önazonosság védelméről szóló törvényt, mert az alapján az önkormányzatok csak a lakcímlétesítés kapcsán szabhatnak meg feltételeket. Ami azt jelenti, hogy a törvény szerint az önkormányzatok csak azt korlátozhatják, hogy ki jelentkezik be az adott településre. Azonban a költözést elvileg ez sem korlátozhatja. „A »polgár lakóhelye« jogi kategória, az a cím, ami az állammal való kapcsolattartásra, illetve bizonyos lakóhelyhez kötött jogok és kötelezettségek gyakorlására szolgál. Ezt a címet kötelesek vagyunk bejelenteni az államnak, de azt már nem, hogy hol élünk ténylegesen. Bérleti szerződéshez sem kötelező a bérleménybe bejelentkezni. Az önazonosságvédelmi rendeletek tehát legfeljebb azt tudják megakadályozni, hogy a településre beköltözött emberek helyben közszolgáltatásokat vegyenek igénybe, illetve helyben szavazzanak” – mondta Szabó.
A törvény szerint az önkormányzatok előírhatnak objektív feltételeket (mint például az érettségi) vagy mérlegelést lehetővé tevő feltételeket, magyarázta Szabó. „A rendeletek nagyrészt objektív feltételeket tartalmaznak. Kivétel ez alól Pély és Újlengyel, ahol a betelepülni szándékozókat meghallgatja a képviselőtestület, és csak ez után döntenek a betelepülési engedélyről.” Itt is előzetesen ismerni kellene a mérlegelési szempontokat, de ezeket a rendeletek nem tartalmazzák, egyedül a rendeletek céljából lehet kiindulni, mondta Szabó. Az önazonosság mellett Újlengyelben hivatkoznak az ott élők „életmódjának, hagyományainak és szokásainak” megőrzésére, valamint a „település homogenitásának és közbiztonságának” fenntartására. Pélyen a település hagyományainak megőrzése és „nem kívánt társadalmi fejlődésével szembeni fellépés” is célja a beköltözni kívánók szűrésének. Az ügyvéd szerint „ha valakit elutasít a képviselő-testület, akkor ezek alapján kell indokolni. Például »XY betelepülése nem támogatott, mivel a lakcím létesítése a település homogenitását és közbiztonságát veszélyezteti”.
Szabó Judit Anna szerint ráadásául az objektívnek szánt feltételek sem egyértelműek. „Pélyen nem létesíthet lakcímet, aki ellen büntetőeljárás van folyamatban. De ez ellenkezik az ártatlanság vélelmével, hiszen egy büntetőeljárás végén az is kiderülhet, hogy ártatlan az illető.” Kérdésünkre ő sem tudott olyan feltételt mondani, ami ne lenne diszkriminatív. Szabó szerint a rendeletek sértik az Alaptörvényben védett emberi méltósághoz való jogot, a tulajdonhoz való jogot és a szintén az Alaptörvényben megfogalmazott otthon védelmére, a közszolgáltatások hozzáférésére való alapjogot. Az Alaptörvényben rögzített jogok márpedig sem egyszerű törvénnyel, sem önkormányzati rendelettel nem korlátozhatóak. „Bár az önkormányzati adatkezelés megfelelhet az adatvédelmi szabályoknak, egy kistelepülésen akár már a végzettség vagy az adótartozás ellenőrzése kapcsán kiderülő információk is érzékenynek számíthatnak. A szintén Alaptörvényben rögzített személyes adatok védelméhez való jogot sem lehet rendelettel felülírni” – tette hozzá Szabó.
Boros Ilona azt mondta, a TASZ tervezi, hogy a megyei kormányhivataloknál megtámadják az „önazonossági” rendeleteket. „Bízom benne, hogy a kormányhivatalok az új jogi szabályozás ellenére is kimondják, hogy ezek a rendeletek diszkriminatívak, visszavonatják azokat. Épp a rossz szabályozás miatt egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy ez a törvény hosszú életű lesz és beváltja a hozzá fűzött reményeket” – tette hozzá a TASZ programvezetője.