2003. május 25-én egy amerikai lajstromszámú Boeing 727-es utasszállító repülőgép egyszerűen eltűnt az angolai Luanda repülőteréről – a mai napig nem tudni, pontosan mi történt vele. Sem roncsokat, sem holttesteket nem találtak, rádiókapcsolat nem volt, és ami talán a legkülönösebb az egészben: azóta sem bukkantak a gép nyomára.
Nem, ez nem egy hollywoodi thriller, hanem egy megtörtént eset, ami rengeteg kérdést felvet. Kik voltak azok, akik kockázatot vállaltak, hogy ellopjanak egy repülőt? A gépet biztosítási csalás céljából vitték el? Eladták a feketepiacon? Vagy valami sötétebb célra használták fel? És ami még rejtélyesebb: hogyan tűnhet el egy ekkora acélszörny nyomtalanul?
A világ azóta is értetlenül áll az eset előtt.
A gép, ami mindenkié és senkié
A Boeing 727-223 típusú gépet eredetileg az American Airlines használta az 1970-es évektől kezdve, majd évekkel később, selejtezés után több tulajdonosváltás következett. Végül egy miami-i székhelyű cég vásárolta meg, ami épp átadás alatt volt egy angolai teherszállító vállalat felé, így Luandába szállították, ahol a tervek szerint teherszállításra akarták átalakítani.
Ez azonban több szempontból is problémás volt. Egyrészt a tulajdonosi viszonyok nem voltak letisztázva, ugyanis több cég és magánszemély is igényt formált a gépre, ami jelentősen megnehezítette annak megállapítását, ki felelős a gép sorsáért. Másrészt állítólag tiltólistán volt az angolai légtérben, különféle „rendellenességek” miatt. Ezt megerősíti, hogy több mint egy évig vesztegelt Luandában, miközben körülbelül 4 millió dollárnyi parkolási és kiszolgálási díjat halmozott fel. Ugyanakkor más verziók szerint mégis használták: dízelszállításra bérelték afrikai gyémántbányákhoz, és kb. 20 ezer liter üzemanyaggal állt folyamatos készenlétben – ez azonban sosem nyert hivatalos megerősítést.
Az American Airlines Boeing 727-es gépe (Fotó: Wikimedia Commons)
Folyamatosan terjedtek hírek arról is, hogy a repülőt azért nem engedték felszállni, mert nem volt felszerelve HF (nagyfrekvenciás) rádióval, illetve hogy hiányzott a dokumentáció arról, hogy szabályosan alakították át teherszállítóvá.
Egy biztos csak: mire Afrikába került, már húsz évnél is idősebb volt, és a világ egyik legforgalmasabb, de legkockázatosabb szürkezónájában próbáltak vele valamit kezdeni: az afrikai bányacégek, repülési vállalkozók, szerencselovagok és a feketepiaci szereplők játszóterén.
A nagy géplopás
2003. május 25-én a késő délutáni órákban Ben Charles Padilla amerikai repülőmérnök és magánpilóta, valamint John Mikel Mutantu, a Kongói Demokratikus Köztársaságból származó szerelő, felszálltak az N844AA fedélzetére. De mint a történet sok más részlete, ez is vita tárgya: egyes reptéri alkalmazottak csak egy férfit láttak beszállni, mások kettőt.
Az egyetlen, ami kétségtelen, hogy egyikük sem volt jogosult egy 727-223-as gép vezetésére, amely általában háromfős, szakképzett személyzetet igényel.
Persze a későbbi nyomozás során kiderült, hogy két ember is el tud vezetni egy ekkora gépet, az viszont a mai napig nem egyértelmű, hogy a két férfi valóban részt vett-e a lopásban, vagy esetleg ártatlanul kerültek bele egy nagyobb szabású szélhámosságba.
A felszállás előtt a gép 53 ezer liter üzemanyagot vett fel — ez körülbelül 2400 kilométeres repülési távolságot tett lehetővé. (Budapest viszonylatban azt mondhatnánk, hogy nagyjából egy 3-3,5 fél órás útra volt elegendő, tehát mintha itthonról Ciprusra, Lárnakára utaznál.)
Ben Charles Padilla
Naplemente előtt nem sokkal a gép kommunikáció nélkül a kifutópálya felé gurult, szabálytalanul és engedély nélkül. Nem működtek a külső világításai, és a transzpondert is kikapcsolták — ez az az eszköz, amely a repülő azonosítását, pozícióját és magasságát közli a légiirányítással. A gép felszállt, és délnyugati irányba, az Atlanti-óceán felé vette az irányt. Ez volt az utolsó nyoma. Sem azt, sem a két férfit nem látta azóta sem senki.
Sokan — tulajdonosok, pilóták, szakértők, sőt az amerikai kormány is — úgy vélik, a gép a tengerbe zuhant, figyelembe véve a fedélzeten lévők korlátozott repülési tapasztalatát. De a konklúzió mégsem ennyire magától értetődő.
Összeesküvés-elméletek
Az eset az amerikai hatóságokat is megrázta. Az FBI, a CIA és a külügyminisztérium is bekapcsolódott a nyomozásba, nem véletlenül: 2003-ban járunk, két évvel a szeptember 11-i terrortámadás után, amikor minden eltűnt repülő potenciális terrortámadás előjele volt. A félelem, hogy a gépet esetleg újrafestik, feltöltik üzemanyaggal és robbanóanyaggal, majd bevetik egy város ellen – valahogy úgy, ahogy a 9/11-i merényletek zajlottak –, jogosan ült rá az egész világra.
De semmi ilyen nem történt, aminek köszönhetően rengeteg összeesküvés-elmélet született.
A gép a tengerbe zuhant: A gép üzemanyaggal teli volt, és ha tapasztalatlan kezek irányították, könnyen a tengerbe zuhanhatott. Csakhogy: miért nem találtak soha semmit? Roncsokat, olajfoltot, semmit? Mindenesetre még mindig ez a legkézenfekvőbb magyarázat.
Csempészeti célokra használták: Egyesek szerint a gép kábítószer- vagy fegyverszállításra használják. Egy átfestett Boeing 727 ugyanis akár évekig is szolgálhat Dél-Amerikában vagy Afrikában, anélkül hogy bárki gyanút fogna.
Boeing 727 (Fotó: aviation-images.com/Universal Images Group via Getty Images)
Szándékos biztosítási csalás: Egy különösen cinikus elmélet szerint a gépet azért „tüntették el”, mert így könnyebb volt biztosítási pénzhez jutni, vagy kikerülni a költséges selejtezési folyamatot. És akkor még nem beszéltünk az egy év alatt felhalmozott 4 millió dolláros parkolási és tárolási díjról.
Pilóta személyes küldetése: Egyesek Padillára gyanakodtak – egy magányos akciósorozat, mellyel be akarta bizonyítani, hogy képes felszállni és elrepülni a géppel, csak épp tragikusan végződött. A családja szerint azonban Padilla semmi ilyesmire nem volt hajlamos, és el sem tudják képzelni, hogy bármilyen törvénytelenségben részt vett volna. A férfi egyébként a mai napig szerepel az FBI eltűnt személyeket nyilvántartó adatbázisában.
Természetesen a legvadabb teóriák sem maradtak el: eszerint a gépet valamelyik titkos kormányzati szerv sajátította ki, vagy épp egy természetfeletti — netán földönkívüli — esemény miatt tűnt el nyomtalanul.
Mi az igazság?
Nem tudni. Az N844AA titokzatos eltűnése továbbra is a repüléstörténet egyik legrejtélyesebb ügye. Vizsgálatok ide vagy oda, a gép és az állítólagos utasok sorsa máig ismeretlen. Bizonyítékok híján csupán a találgatások maradnak, amik, mint látható a legvadabb elképzelésig terjednek. Bár több dokumentumfilm is készült az esetről, választ ezek sem adnak a gép eltűnésére.
The post Az évszázad bűnténye? 20 év sem volt elég, hogy a nyomára bukkanjanak az ellopott utasszállító gépnek first appeared on nlc.
